Mik azok a szénhidrátok?
A cukor? Hányféle szénhidrát van és miben különböznek egymástól? Melyiket fogyasszuk?
A szénhidrátokat szén, hidrogén és oxigén képezi. A szénatomok számától függően két nagy csoportba sorolhatók: egyszerű és összetett szénhidrátok csoportjába. Az egyszerű szénhidrátok további alcsoportokra, az ún. monoszacharidok és diszacharidok csoportjára oszlanak. A monoszacharidok közül a glükóz (szőlőcukor), fruktóz (gyümölcscukor), galaktóz (tejcukor alkotórész) hat szénatommal rendelkezik – gyűjtőnéven hexóz-, míg az öt szénatomos pentózok sejtjeink fontos alkotóelemei. A diszacharidok tulajdonképpen két monoszacharid összekapcsolódásából állnak. Az asztali cukor – más néven szukróz – nem más, mint egy molekula glükóz és egy molekula fruktóz összekapcsolódása. A tejcukor (laktóz) glükózból és galaktózból tevődik össze. Az üdítőitalokban található kukoricaszirup fruktóz és glükóz kombinációja. E vegyületek az emésztés során monoszacharid egységekre bomlanak, melyek a véráramon át eljutnak a működő izmokhoz, és energiát szolgáltatnak.
Az asztali cukor, kukoricaszirup és a méz is fruktózból és glükózegységekből áll, csak nem egyforma arányban. A háztartási cukor például fele-fele arányban tartalmaz glükózt, ill. fruktózt. A kukoricaszirup 55 %-a fruktóz és 45 %-a glükóz. A méz 31 %-a glükóz, 38 %-a fruktóz, a fennmaradó 10 %-a egyéb cukormolekulából, 17 %-a vízből, 4 %-a egyéb szénhidrátból tevődik össze. Minden gyümölcs- és zöldségféle a cukormolekulák széles repertoárját kínálja különböző arányban, melyek elfogyasztása során az emésztőrendszerben széthasadnak, és energiával látják el a szervezetet.
Sportolók körében egyre gyakoribbá válik az energiaitalok fogyasztása, melyek egyik legfontosabb alkotóeleme az öt szénatomból álló glükóz polimer, a ribóz. Az italok édesítésére alkalmazzák, melyek nem keltenek olyan gyors vércukorszint emelkedést, mint a háztartásban alkalmazott cukor vagy a kukoricaszirup és a méz.
Komplex szénhidrátról akkor beszélünk, ha a hat szénatomból álló monoszacharidok összekapcsolódnak és láncot alkotnak. A keményítő és glikogén is ebbe a csoportba tartozik. A növények extra szénhidrátot hordoznak keményítőtartalmuk révén. Minél érettebb a gyümölcs, annál nagyobb arányban rejt diszacharidot. A zöld, éretlen banán keményítőtartalma lényegesen magasabb (80 %), viszont egyszerűcukor tartalma jóval alacsonyabb (7 %), mint a sárga érett társáé, melyben a keményítő/ egyszerűcukor arány 5/90. A keményítőtartalmú burgonya, rizs, kenyér az emésztés során cukormolekulákra bomlik, melyek szintén az energiaellátottságot szolgálják. Az összetett szénhidrátok közé tartoznak a rostok is, melyek vízben oldható (zabkorpában lévő amilóz) és nem oldható (búzakorpában lévő amilopektin) csoportra oszthatók. A rostok nagy részét a szervezetünk nem tudja hasznosítani, viszont igen fontos szerepet töltenek be. Segítik a bélműködést, növelik a széklet mennyiségét, és a vízoldékony rostok képesek az ételekkel bekerült zsírok egy részét megkötni. Nem véletlen tehát, hogy fontos szerepük van a különféle diétákban.
Említést érdemel az oligoszacharidok (oligo = kevés) csoportja, melyek általában 3-10 monoszacharid molekula összekapcsolódásából állnak. Természetes formában a legtöbb növényben megtalálhatók, különösen a szójababban, articsókában, cikóriában, spárgában, hagymában. Fontos élettani jelentőséggel bírnak, mivel a bélrendszerben élő jótékony baktériumok legfőbb táplálékául szolgálnak, ezért nevezhetők prebiotikumoknak.
A szénhidrátok megnevezése és jellemző előfordulási helyeik
| A szénhidrát megnevezése | A jellemző előfordulási hely |
|---|---|
| Monoszacharidok- hexózok | |
| Glükóz (szőlőcukor) | Gyümölcsök, méz |
| Fruktóz (gyümölcscukor) | Gyümölcsök, méz |
| Galaktóz | A tejcukor egyik alkotója, amely az emésztés során válik szabaddá |
| Monoszacharidok- pentózok | |
| Ribóz | Növények |
| Xilóz | Kaktusz, növények |
| Arabinóz | Növények |
| Diszacharidok | |
| Szacharóz (répacukor, két glükóz molekulából áll) | Cukorrépa, cukornád, gyümölcsök, juharfa szirup |
| Laktóz (tejcukor, glükózból és galaktózból áll) | Tej, tejtermékek |
| Maltóz (malátacukor, glükózból és fruktózból áll) | Magcsírák, a keményítő emésztésénél keletkezik |
| Trehalóz | Gombák, növények |
| Oligoszacharidok | |
| Maltotrióz (triszacharid: 3 glükóz) | Növények |
| Sztachióz (tetraszacharid: 2 galaktóz + 1 glükóz + 1 fruktóz) | Babfélék, szójabab |
| Ciklodextrin | Növények |
| Poliszacharidok | |
| Amilóz (lineáris glükóz polimer) | Gabonafélék, burgonya |
| Amilopektin (elágazó láncú glükóz polimer) | Gabonafélék, burgonya |
| Glikogén (állati keményítő, elágazó láncú glükóz polimer) | Máj, hús (izomzat) |
| Inulin (fruktóz polimer) | Articsóka, csicsóka |
| Keményítő | Burgonya, kukorica, rizs |
| Cellulóz | Növényi vázanyag, fa, len, kender |
| Kitin | Gombák sejtfala, rovarok páncélja |
| Dextrin | Kenyérhéj, sör, növények nedve |