Táncosok sérülései

Share

Sokaknak talán nem jut eszükbe a tánc, ha sportra gondolnak, de a táncosok testének fizikai igénybevétele miatt bizonyítottan ugyanolyan sérülésveszélyesek, mint a pl. a futballisták. Különösen a legtöbb hivatásos táncos öt-hat éves korában kezdett el táncolni, a rendkívüli rugalmasságot, erőt és állóképességet igénylő mozgások ismétlődő gyakorlása pedig a túlterheléses sérülések első számú veszélyeztetettjévé teszi őket.

Melyek a leggyakoribb táncsérülések?

A tánc teljes spektrumában aligha kétséges, hogy a sérülések túlnyomó többsége inkább túlhasználat, mint trauma eredménye. Ezek a sérülések általában a lábfej/boka/lábszár alsó részén, a háton és a csípőben fordulnak elő. A lábfej/boka/lábszár területe sérülések széles skálájának van kitéve, beleértve a fáradásos töréseket, ínsérüléseket, ficamokat és húzódásokat. Ezek a sérülések az életkor előrehaladtával egyre gyakrabban jelentkeznek a táncosoknál, ezért rendkívül fontos hangsúlyozni, hogy a fiatal táncosok mit tehetnek a jövőbeli sérülések megelőzése érdekében.

Mi okozza a táncsérüléseket?

A táncosok a sérülések kockázati tényezőinek széles skálájának vannak kitéve. A leggyakoribb táncsérüléseket okozó problémák közé tartoznak:

  • A tánc típusa és az órák, próbák és előadások gyakorisága;
  • Az edzés (gyakorlás) időtartama;
  • Környezeti körülmények, például kemény padló és hideg táncstúdiók;
  • A használt felszerelés, különösen a cipő;
  • Az egyes táncosok testtartása;
  • Korábbi sérülések;
  • Táplálkozási hiányosságok.

Hogyan lehet megelőzni a táncsérüléseket?

A táncosok sérülésmentessé tétele kulcsfontosságú ahhoz, hogy egész életükben élvezhessék a testmozgást és a táncot. Néhány egyszerű lépéssel, valamint a szülők, tanárok/edzők és egészségügyi szakemberek csapatmunkájával a táncosok egészséges testtel maradhatnak talpon és a stúdióban.

A táncosoknak a sérülések megelőzése érdekében néhány kulcsfontosságú dologra kell figyelniük:

  • Viseljen megfelelően illeszkedő ruházatot és cipőt;
  • Igyon sok folyadékot;
  • Ellenállni a kísértésnek, kényszernek, hogy a fájdalom ellenére is táncoljanak;
  • Fordítson nagy figyelmet a helyes tartás- és tánctechnikára;
  • Legyen tekintettel a teste határaira, és ne erőltesse túl gyorsan, túl hamar;
  • Gyakorlás végén végezzen megfelelő bemelegítést és levezetést, nyújtást.

Szülői felügyelet

A szülők nagy szerepet játszanak a sérülések megelőzésében. Először is ügyelniük kell arra, hogy ne bátorítsák gyermekeiket arra, hogy az edzés magasabb szintjein ne a számukra biztonságos tempóban haladjanak előre. Különösen a balett esetében a szülőknek biztosítaniuk kell, hogy a gyermek lábának és bokájának kellő szilárdságának kialakulása előtt ne döntsenek úgy, hogy elkezdik a pointe edzést (lábujjhegyen való táncolást). A 12 éves kor az általánosan elfogadott alsó határ, de az erő és az érettség fontosabb, mint az életkor.

Másodszor, a szülőknek tisztában kell lenniük a gyermekeik táplálkozási vagy pszichológiai változásaival, amelyeket az egészségtelen táncos imázsnak való megfelelési kényszer okozhat. Az étkezési zavarok, a megzavart menstruáció és a kontraproduktív perfekcionizmus példák olyan problémák, melyek gyakoribbak a táncosoknál, mint a nem táncosoknál. A szülőnek figyelnie kell az ilyen állapotok kialakulására, és meg kell előznie őket, mielőtt igazán kórossá válnának.

Megfelelő oktatás

A sérülések megelőzésének első védelmi vonala a táncoktatók lehetnek. A tanároknak már az oktatás kezdetétől fogva olyan tantermi környezetet kell teremteniük, ahol a tanulók nem félnek megosztani, hogy megsérültek és kihagyásra van szükségük. A tanulókat következetesen oktatni kell a bemelegítés és a levezetés fontosságára, a megfelelő felszerelésről, valamint arról, hogy életkoruk vagy érettségük miatt mikor érdemes továbblépni a tánc következő szintjére.

Orvosi ellátás és szűrés

Az egészségügyi szakemberek jelentős szerepet játszanak nemcsak a táncosok által elszenvedett sérülések kezelésében és rehabilitációjában, hanem azok megelőzésében is. A táncosok partnerként fogadják el az olyan egészségügyi szakembereket, akik tiszteletben tartják a tánc esztétikáját és intenzitását egyaránt (pl. sportorvosok). A gyógytornászok, edzők és más sportegészségügyi szakemberek kezdeményezhetik és elősegíthetik a táncosok szűrővizsgálatait, hogy segítsenek beazonosítani a lehetséges problémákat és megelőzni a jövőbeli sérüléseket. Őket a táncosok karrierjének természetes részének kell tekinteni, hisz ők az egészség megőrzéséhez szükséges támogató szakemberek. A táncos egy sérülés után csak akkor térhet vissza, ha az egészségügyi szakember engedélyt ad rá.

hirdetés

A cikk a Johns Hopkins Medicine írása alapján készült.