A meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus (S. aureus) baktérium vagy más néven MRSA egy olyan szervezet, amely bőrfertőzések, valamint számos más típusú fertőzés okozásáról ismert. Az MRSA-t először az 1970-es években fedezték fel az amerikai kórházakban, mint olyan baktériumot, amely az idősek és betegek körében egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseket okozott.
Azóta az MRSA világszerte elterjedt az egészségügyi intézményekben, és az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseket okozó egyik leggyakoribb kórokozóvá vált. A közelmúltban az MRSA egy új törzse, a „Community Acquired Methicillin-Resistant Staphylococcus aureus” (CA-MRSA) kiszabadult a kórházi környezetből, és terjedni kezdett a közösségben. Ez az a törzs, amely a sportolók körében elterjedt. A CA-MRSA és az egészségügyi ellátással összefüggő MRSA (HA-MRSA) közötti különbség a hatásukban rejlik, mivel a CA-MRSA jellemzően bőrfertőzést, míg a HA-MRSA véráram-, húgyúti és műtéti fertőzéseket okoz. Ennek eredményeként a CA-MRSA kevésbé veszélyes, mint a HA-MRSA. A két törzs közötti másik jelentős különbség, hogy a CA-MRSA érzékenyebb az antimikrobiális szerekkel szemben.
Milyen tünetei vannak az MRSA-nak?
A fertőzés jelei közé tartozik a bőrpír, a melegség, a duzzanat, a genny és a fájdalom azokon a helyeken, ahol bőrfoltok, horzsolások vagy vágások találhatóak. Az MRSA képes arra is, hogy a test bármely szervére átterjedjen, és amikor ez megtörténik, súlyosabb tünetek jelentkezhetnek. Ezek a tünetek közé tartozik a láz, a hidegrázás, az alacsony vérnyomás, az ízületi fájdalom, a súlyos fejfájás, a légszomj és a testszerte kiterjedt kiütések. Ezek az előrehaladottabb, szisztémás tünetek azonnali orvosi ellátást igényelnek.
Hogyan kezelik az MRSA-t?
Az MRSA bőrfertőzés kezelésének első választása egy olyan antibiotikum alkalmazása, amelyről megállapították, hogy minimális mellékhatásokkal megbízhatóan elpusztítja a baktériumot. A legtöbb korai, kiterjedt tünetek nélküli fertőzés szájon át szedhető antibiotikumokkal kezelhető. A betegség jellege és az antibiotikum-lehetőségek miatt egyes betegek azt hiszik, hogy néhány adag után meggyógyultak, és úgy döntenek, hogy abbahagyják az előírt gyógyszerek szedését. Az MRSA azonban képes újra megfertőzni a beteget, és ellenállóvá válni a korábban használt antibiotikumokkal szemben. A közepesen súlyos vagy súlyos fertőzések intravénás antibiotikumos kezelést igényelhetnek. A mély tályogokkal vagy kelésekkel járó fertőzések az antibiotikum-terápia mellett nyílt sebészeti drénezést is igényelnek. A legtöbb fertőzés megfelelő kezeléssel hét-tíz napon belül megszűnik, bár egy mély tályog esetében akár négy hétig is eltarthat, amíg a fertőzés a tályog üregének felszívódásával megszűnik.
(Magyar válogatott sportolókat is érintett ez a ferőzés, Zsivoczky Attila és Kiss Dániel régebbi, 2011-ben történt fertőzéséről itt olvashat!)
Az MRSA-fertőzések korai felismerése és kezelése csökkenti a sportolásból kieső időt, és csökkenti annak esélyét, hogy a fertőzés súlyossá váljon. A bőr a bőrhorzsolások vagy vágások megelőzésére tervezett védőruházat vagy védőfelszerelés viselésével védhető.
Hogyan lehet megelőzni az MRSA fertőzést?
A helyes személyi higiénia gyakorlása mellett a sportolóknak és a sportlétesítmények látogatóinak is tisztán kell tartaniuk a kezüket gyakori szappanos vízzel történő mosással vagy alkoholos kézmosószer használatával. Legalább a sportolás és az olyan tevékenységek előtt és után, mint például a közös súlyzós edzőeszközök használata, a sebek ápolása (beleértve a kötszerek cseréjét is) és a WC használata után meg kell tisztítani a kezet. Mind a sima, mind az antimikrobiális szappan hatékony kézmosásra, de a megosztás korlátozása érdekében a folyékony szappant előnyben kell részesíteni a szilárd szappanokkal szemben. A legalább 60 százalékos alkoholtartalmú kézfertőtlenítő szerek előnyösek. A sportolóknak edzés után azonnal le kell zuhanyozniuk, és nem szabad megosztaniuk a szappant vagy a törölközőket. Fontos, hogy minden egyes használat után minden sportruhát mossanak ki. A sportolóknak kerülniük kell a bőrrel érintkező tárgyak megosztását, és kerülniük kell az olyan személyes tárgyak, mint a törölközők és borotvák megosztását, amelyek a csupasz bőrrel érintkeznek. Szerencsére a legtöbb felület nem jelent kockázatot a staphylococcus staphylococcus és az MRSA terjedésére.
Matthew Matava, MD cikkének (megjelent a www.sportsmed.org oldalon) fordítása