A hang mélyülése anabolikus szteroidokat használó nőknél

Share

Az anabolikus androgén szteroidok (AAS) virilizáló hatással lehetnek a nőkre. Bizonyos jellemzőik a férfi biológia felé tolódnak el. Ezek egyike a hang mélyülése, vagy más néven diszfónia. Ez néha elég nyilvánvaló az anabolikus szteroidokat használó női testépítőknél, a hangjuk mélyebbnek, férfiasabbnak hangzik.

Úgy tűnik, hogy a szteroidok használata az elmúlt évtizedben egyre elterjedtebbé vált a nők körében. Nem ritka, hogy a testépítő szövetségek – meglehetősen népszerű – bikini divíziójában is vannak olyan nők, akik anabolikus szteroidokat használnak. Vitatható, hogy bizonyos szövetségek és versenyek között gyakoribb lehet, hogy anabolikus szteroidokat használó bikinis sportolók vannak, mint nem használó sportolók. Ráadásul – tapasztalatom szerint – a rekreációs használat sem ritka.

A hang mélyülése nőknél előfordulhat az anabolikus szteroidok alacsony dózisai mellett is.

Úgy érzem, hogy nagy tévhit, hogy a diszfónia csak nagy dózisú anabolikus szteroidokkal fordulhat elő. Ez határozottan nem így van. Ez előfordulhat és elő is fog fordulni alacsony dózisú, hosszan tartó használat esetén is.

Egy 1994-ben megjelent mérföldkőnek számító tanulmány a 4 hetente 50 mg nandrolon-dekanoát (anabolikus szteroid) hatását vizsgálta posztmenopauzában lévő nőknél [1]. A nandrolont egy teljes éven keresztül kapták. A szerzők kiváló munkát végeztek az alanyok hangjának felmérésében. Bár a nők posztmenopauzában voltak, a nandrolont ösztradiolpótló terápia mellett adták. Így az ösztrogén hiánya, ami a posztmenopauzában lévő nőknél előfordul, nem zavarta volna meg az eredményeket. Egy kontrollcsoport csak ösztradiolpótló terápiát kapott, így össze tudták hasonlítani a két csoportot.

Hogyan értékelték a hangokat?

Csak meghallgatták őket időről időre, és befejezték? Nem. Hangfelvételeket készítettek, többek között standard szöveg felolvasásáról, spontán beszédről, számolásról, kiabálásról és éneklésről. Ezt követően értékelték az úgynevezett hangmezőt. Ellenőrizték az objektív paramétereket: legmagasabb/legalacsonyabb/közepes frekvencia, átlagos minimális/maximális intenzitás, maximális fonációs idő stb. A lényeg az, hogy átfogó teszteket végeztek. Végül még gégetükrözést is végeztek, hogy fizikailag ellenőrizzék a hangszalagokat, hogy lássák, mi a helyzet. Ezzel ellenőrizték a gégegyulladást, a fokozott hangszalag-érzést és egy Reinke-ödémának nevezett jelenséget. A Reinke-ödéma a hangszalagok duzzanata, amely a Reinke-térben kialakuló ödéma következményeként alakul ki. Ez a hangszalagok és a környező nyálkahártya közötti tér. Amikor folyadék gyűlik benne, a hang mélyebbé és rekedtté válik. Ez a dohányosoknál fordul elő. (és visszafordítható).

Bevezetőjükben a szerzők megemlítik, hogy korábbi tanulmányok szerint a hangszalagokon ödéma és hiperémia (fokozott véráramlás) jelentkezik röviddel az anabolikus szteroidokkal való kezelés után. Aztán azt is megemlítik, hogy mielőtt a hang virilizálódását észlelték volna, a betegek száraz érzést és a torok tisztításának (pl. krákogás ingert) vágyát tapasztalták. Gondolom, ezek korai figyelmeztető jeleknek tekinthetők. Magát a virilizáció hangi bizonytalansággal és a hangszín megváltozásával kezdődik, ez egy kicsit hasonlít ahhoz, mint amikor egy fiú elérkezik a pubertáskorba. A hangjuk hajlamos arra, hogy időről időre mindenhova elszálljon (hangtörések). Végül pedig megjegyzik, hogy beszéd közben a frekvenciatartomány és a frekvencia csökkenése következik be, és ezek a változások visszafordíthatatlannak tűnnek.

Mit mutatottak a vizsgálatok?

Mindkét csoportban megnövekedett a Reinke-ödémával küzdő alanyok száma, és nagyobb volt a növekedés abban a csoportban, amelyik a HRT-vel együtt nandrolont is kapott. Mindazonáltal ez a különbség statisztikailag nem volt szignifikáns a két csoport között. A gégegyulladással kapcsolatban nem történt semmi említésre méltó (1 alanynál fordult elő a nandrolon csoportban, míg a csak HRT-t kapó csoportban senkinél nem fordult elő).

A nandroloncsoportban a vizsgálati alanyoknál szignifikánsan több hangpanasz, hangszínváltozás, hang instabilitása, hangleeresztés és a magas frekvenciák elvesztése fordult elő. Úgy tűnt, hogy tendenciaszerűen több volt a rekedtség is. Egy beszédpatológus (logopédus) a nandroloncsoportban lévő nők hangjában a kezelés után több recsegést és instabilitást is talált.

A nandroloncsoportban szignifikánsan csökkent a legalacsonyabb hang frekvenciája a csak HRT-t kapó csoporthoz képest. Figyelemre méltó volt itt, hogy a nandrolon csoportban kissé csökkent, míg a csak HRT csoportban kissé nőtt. A legmagasabb hangfrekvenciában radikálisabb különbséget találtunk. A nandroloncsoportban ez erőteljesen csökkent (a HRT-csoportban egy aprócska növekedéssel). A beszéd közbeni átlagos frekvencia is csökkent egy kicsit a nandroloncsoportban. Az hang intenzitása nem változott, és a hang instabilitása nem változott a magánhangzók kiejtése során. A magánhangzók képzése közbeni hanginstabilitás változásának hiánya valószínűleg (részben) annak köszönhető, hogy a magánhangzók kiejtése közben könnyebb stabil hangot produkálni, mint a nekik adott beszédfeladatok elvégzése közben.

A végeredmény az, hogy még az anabolikus szteroidok alacsony dózisa (jelen esetben 50 mg nandrolon 4 hetente) is képes megváltoztatni a hangot kellően hosszú idő (1 év) után. Ennek jellemzője a hangfrekvencia csökkenése, mind beszéd közben, mind a maximálisan elérhető frekvencia tekintetében. Emellett pedig a hang instabilitásának és „nyikorgásának” növekedése is észlelhető.

Önellenőrzés során nehéz észrevenni a hang az anabolikus szteroidok hatására történő megváltozását

A fentebb tárgyalt eredményekkel összhangban Bhasins laboratóriuma koncentrációfüggő csökkenést talált az átlagos hangmagasságban azoknál a nőknél, akik méheltávolításon estek át, és anabolikus szteroidot kaptak. A nők nandrolondekanoát helyett heti 3, 6,25, 12,5 vagy 25 mg tesztoszteron enanthátot (vagy placebót) kaptak 24 héten keresztül. (Csak a 12,5 és 25 mg-os csoportban csökkent szignifikánsan az átlagos hangmagasság.) Ami érdekes ebben a vizsgálatban, hogy nem volt önészlelés szerinti változás a hangban. Ez azt jelenti, hogy a hangmagasságban bekövetkező változások már azelőtt bekövetkezhetnek, hogy a személy maga ténylegesen észrevenné. Ez csak a funkcionális hangvizsgálat során vált nyilvánvalóvá.

Következtetés

Az anabolikus szteroidok még alacsony dózisban is változásokat idézhetnek elő a nők hangjában. A hangváltozás jelei lehetnek a hang instabilitása, rekedtség, a magas frekvenciák képzésének nehézsége, nyikorgás és a hangszín megváltozása. Úgy tűnik, hogy a legnagyobb változás a legmagasabb hangfrekvenciában/hangmagasságban következik be, ami a legfrissebb kutatások szerint visszafordíthatatlan változás.

Ajánlott (angol nyelvű) cikkek

  • E. Gerritsma, M. Brocaar, M. Hakkesteegt, and J. Birkenhäger. Virilization of the voice in post-menopausal women due to the anabolic steroid nandrolone decanoate (decadurabolin). the effects of medication for one year. Clinical Otolaryngology & Allied sciences, 19(1):79–84, 1994.
  • E. Nieschlag and E. Vorona. Medical consequences of doping with anabolic androgenic steroids: effects on reproductive functions. European journal of endocrinology, 173(2):R47–R58, 2015
  • G. Huang, K. M. Pencina, J. A. Coady, Y. M. Beleva, S. Bhasin, and S. Basaria. Functional voice testing detects early changes in vocal pitch in women during testosterone administration. The Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism, 100(6):2254–2260, 2015
hirdetés

Az írás Peter Bond bejegyzésének felhasználásával készült