Az anaerob átmenet meghatározása

Share

A teljesítőképesség fontos paramétere. A VO2 (ml/perc) / pulzusszám (1/perc) hányados az egy szívösszehúzódással továbbított oxigént mutatja és kedvezően magas nagy oxigénfelvétel valamint aránylag mérsékelt pulzusszám esetén. Edzett sportolóknál a 20-30 ml közötti értékek sem ritkák.

A különböző sportágakban versenyzők, illetve a nagy és a kis relatív aerob kapacitású sportolók légzésfunkciós és gázcsere mutatói közötti összefüggések a lentebbi táblázatokban találhatók.

Látható, hogy a kis állóképességet kívánó sportágban versenyzőknél a maximális akaratlagos ventilláció kisebb, mint a nagy állóképességű sportolók esetében. Feltehető, hogy az eltérés főleg a légzőizmok erejére vezethető vissza. Megfigyelhető az is, hogy a nagy relatív aerob kapacitású sportolóknál a terhelés maximumában mért légzésmélység nagyobb mint a kisebb relatív aerob kapacitásúaknál; hasonlóképpen s maximális percventillációjuk is nagyobb. A vitálkapacitás és a maximális akaratlagos ventilláció gyakorlatilag nem különbözik egymástól. Az eltérés oka elsősorban a jobb légzéstechnikában és a gazdaságosabb gázcserében keresendő.

hirdetés


A gázcsere gazdaságossága és a légzéstechnika a relatív aerob kapacitás mellett az állóképességi edzettségnek fontos jellemzője.

Az anaerob energiaszolgáltatás és az un. „anaerob átmenet” meghatározása.

Erőkifejtéskor az anaerob úton nyerhető energia mennyisége az összes energia szükséglethez képest többnyire nem jelentős (kb. 30 kcal), vizsgálata az edzettség meghatározásánál mégis fontos, mert az aerob energiaszolgáltatás és a teljes energia szükséglet közti különbséget biztosítja. Jelentősége az eredményesség szem-pontjából főleg a rövid – néhány perces – intenzív (sportbeli) erőkifejtések teljesítésekor nagy (pl. középtáv futóknál). A gyakorlatban elsősorban az anaerob laktacid energiaszolgáltatás , az erőkifejtés utáni metabolikus acidózis mérésére dolgoztak ki eljárásokat. Az acidózis meghatározható egyrészt az Astrup-szerinti vérgázanalizis mutatóival , másrészt a vértejsav szinttel. Mindkét esetben a fülcimpából nyert arterializált kapilláris vért analizáljuk.