Az edzés előtti étkezés és ivás fő célja az üzemanyag- és folyadékbevitel optimalizálása, valamint az, hogy a sportoló jól felkészültnek érezze magát az előtte álló edzésre. Ma már arra is van bizonyíték, hogy az edzés előtt elfogyasztott tápanyagok hatással lehetnek az edzést követő izomfehérje-szintézisre is.
Az étkezések időzítése
Az edzés vagy verseny előtti étkezés megfelelő időpontja az edzés kezdésétől függően változik. Általánosságban ajánlott, hogy az edzés előtt 2-4 órával elfogyasztott „főétkezés” megelőzi a gyomor-bélrendszeri problémák kialakulását; ha azonban a sportoló a nap korai szakaszában (pl. reggel) edz vagy versenyez, vagy hosszú edzést tervez, akkor az edzés előtt 1-2 órával javasolt lehet egy kisebb étkezés vagy snack elfogyasztása.
Az egyéni sportolókkal való munka során fontos meghallgatni a sportolók visszajelzéseit a preferenciáikról és a korábbi tapasztalataikról, mivel egyes sportolóknak nem okoz emésztési problémákat az edzés megkezdését megelőző 15 percen belüli étkezés, míg másoknak nehézséget okoz, ha az utolsó étkezés óta kevesebb mint két óra telt el. Ez csak azt hangsúlyozza, hogy az egyéni gyomorürülési sebesség, valamint az elfogyasztott táplálék típusa fontos szerepet játszik abban, hogy mi lehet a legjobb edzés előtti időzítés az egyes sportolók számára.
Az étkezések tartalma
Jól ismert, hogy az edzés előtti szénhidrátbevitel üzemanyagot biztosíthat a sportoló számára, amely lehetővé teszi, hogy keményebben eddzen, vagy jobban teljesítsen az edzés és a verseny során. Ezért általában magas szénhidráttartalmú étkezés vagy uzsonna ajánlott, mivel ez lehetővé teszi a szervezet számára, hogy feltöltse a vércukor- és glikogénraktárait.
A fogyasztandó szénhidrát mennyiségére és típusára vonatkozó ajánlások eltérőek. Az alacsony glikémiás indexű (GI) szénhidrátokat jó választásként javasolták, mivel lassabban szívódnak fel, és a vércukorszint emelkedéséhez vezetnek az edzés előtt és közben; azonban, bár néhány korai vizsgálat ezt az eredményt sugallta, a kutatások nem támasztották alá egyértelműen. Úgy tűnik, hogy a sportolók választhatják azt a szénhidrátformát, amelyet a legjobban tolerálnak, feltéve, hogy az általuk elfogyasztható mennyiség megfelelő. Az is ajánlott, hogy az elfogyasztott ételek a könnyebben emészthető – azaz a zsírban és rostban szegényebb – ételek legyenek. Az alacsonyabb zsírtartalmú ételek kiválasztásának oka, hogy a lehető legkevesebb ideig maradjon az étel a gyomorban, míg az alacsonyabb rosttartalom lehetővé teszi az étel gyorsabb átmenetét is, így minimálisra csökkentve a gyomor-bélrendszeri panaszok kockázatát.
A 60 percnél hosszabb ideig tartó edzések előtt ajánlott szénhidrátmennyiség 1-4 g/ttkg testtömeg-kilogramm (ttkg) az edzést megelőző 1-4 órában. Általánosságban azonban a 90 percnél rövidebb ideig tartó edzések vagy versenyek esetében a legtöbb sportoló igényeinek kielégítésére elegendő a 7-12 g/kg/ttkg BM szénhidrátot tartalmazó, magas szénhidráttartalmú étrend fogyasztása az azt megelőző 24 órában (Thomas et al. 2016).
Mi a helyzet a fehérjével?
Míg a közvetlenül az edzés után történő fehérjefogyasztás előnyei jól ismertek, az edzés előtti fehérjefogyasztás előnyei kevésbé egyértelműek. A legújabb kutatások azt sugallják, hogy az edzés előtti és/vagy közbeni fehérjefogyasztás tovább serkentheti az edzés utáni izomnövekedést. Az e téren dolgozó kutatók azt is felvetették, hogy az edzés előtti vagy közbeni fehérjefogyasztás még nagyobb előnyt jelenthet az intenzívebb edzések utáni regeneráció korai szakaszában (van Loon 2014). Az International Society of Sports Nutrition, a fehérjebevitel és edzés kapcsolatáról szóló álláspontja azt javasolja, hogy a fehérjefogyasztás időzítésének az egyéni tolerancián kell alapulnia, mivel az előnyök az edzés előtti vagy utáni bevitelből származnak (Jäger et al. 2017). Bár idővel csökken, az edzés anabolikus (izomépítő) hatása, de legalább 24 órán át tart (Jäger et al. 2017).
A kutatások arra is utalnak, hogy az edzés előtti szénhidráttal kombinált aminosavfogyasztás maximális izomfehérje-szintézis arányt érhet el (Jäger et al. 2017).
Folyadékbevitel
Amint azt a folyadékbevitelről szóló cikkeinkben már részletesen leírtuk, fontos, hogy az edzés megkezdése előtt jól hidratáltak legyünk. A jelenlegi ajánlás szerint az edzés előtti 2-4 órában 5-10 ml/ttkg folyadékbevitelre kell törekedni. A tervezett edzés hosszától függően, valamint attól függően, hogy ételt is fogyasztunk-e, a víz vagy a sportital lehet a legjobb választás.
Edzés előtti étkezés és snackek
A lentebbi összefoglalásunk néhány praktikus javaslatot tartalmaz az edzés előtti megfelelő étkezésekre és snackekre. Ezek csak ötletek, és nem biztos, hogy minden sportoló számára megfelelőek. A sportolókat támogatni kell abban, hogy a személyes preferenciák alapján egyéni terveket dolgozzanak ki, és ezeket az edzés során ki kell próbálni.
Példák az edzés előtti megfelelő étkezésekre/rágcsálnivalókra
Edzés előtti étkezés (2-4 órával korábban)
- Reggeli gabonapehely alacsony zsírtartalmú tejjel;
- Palacsinta lekvárral/gyümölccsel és gyümölcsjoghurttal;
- Szendvicsek/tekercsek hústöltelékkel;
- Tésztaétel alacsony zsírtartalmú, pl. paradicsomos mártással;
- Alacsony zsírtartalmú rizsétel.
Edzés előtti snack (1-2 órával korábban)
- Gyümölcs;
- Gyümölcsjoghurt;
- Alacsony zsírtartalmú gyümölcsturmix;
- Sport szelet/zabpehely szelet;
- Pirítós mézzel/lekvárral;
- Alacsony zsírtartalmú rizs.
Edzés előtti snack (<1 órával korábban)
- Szénhidrát gél;
- Sport szelet;
- Sportital;
- Zselés nyalókák.
A sportolók által gyakori, az étkezést akadályozó problémák
Idegesség
Bár az edzés/verseny előtti idegesség nem ritka a sportolóknál, az idegesség különösen a verseny előtt jelenthet problémát, mivel hatással lehet a sportoló étkezési, tápanyag-utánpótlási képességére.
Megfelelő feltöltődés
A sportolók gyakran számolnak be étvágytalanságról, „pillangóérzésről” a gyomrukban és hányingerről, mint gyakori tünetekről. Nyilvánvaló, hogy ezek a problémák befolyásolhatják a sportoló azon képességét, hogy megfelelő ételt fogyasszon az edzés vagy verseny előtt. A sportolóknak támogatást kell kérniük, hogy speciális stratégiákat dolgozzanak ki e kihívások kezelésére és leküzdésére. Ez magában foglalhat olyan ételek megtalálását, amelyek még hányinger esetén is tolerálhatók, például száraz pirítós vagy keksz, vagy ha az edzés előtti étkezés nem lehetséges, akkor az étkezést pl. a kora reggeli edzés előtti estére kell tervezni a tápláltsági és a hidratáltsági állapot maximalizálása érdekében.
Gyomor-bélrendszeri panaszok
A gyomor-bélrendszeri panaszokat, amelyek magukban foglalhatják a hasi fájdalmat, puffadást és hasmenést, az izgalom vagy a sportoló által elfogyasztott ételek/folyadékok okozhatják. A sportolókat soha nem szabad arra ösztönözni, hogy verseny közben új típusú, mennyiségű vagy időzítésű ételt / élelmiszert / étrend-kiegészítőt / sportitalt próbáljanak ki, és csakis olyan edzéseken kísérletezzenek új ételekkel és folyadékokkal, ahol a környezet és a helyzet felett teljes kontrollt gyakorolhatnak. A versenyeken biztosított italokat / élelmiszereket / zseléket jó előre meg kell határozni és ki kell próbálni. Ha ezeket a lehetőségeket a sportoló nem tolerálja jól, egyéni táplálkozást kell tervezni, ki kell próbálni és be kell gyakorolni és ezek után alkalmazni a versenyszituációban.