A kreatin a sporttáplálkozás egyik legtöbbet vizsgált étrend-kiegészítője. Bizonyos nagy intenzitású terheléseknél és az ellenállásos edzés során elérhető teljesítményjavulásban jól igazolt a szerepe, alkalmazását mégis számos félreértés kíséri. A testtömeg növekedése nem feltétlenül jelent új izomszövetet, a magasabb kreatininszint nem mindig utal vesekárosodásra, és a kedvező kutatási eredményekből sem következik, hogy minden sportolónak szüksége lenne kreatinpótlásra. Az újabb vizsgálatok már az alváshiány és a mentális teljesítmény összefüggéseit is kutatják. A kérdés azonban továbbra is az, hogy az adott sportoló milyen előnyt várhat a kreatintól, milyen feltételekkel alkalmazhatja biztonságosan, és hogyan ítélhető meg a tényleges eredmény.
A kreatin helye a sportteljesítményben
Egy labdarúgó, egy súlyemelő és egy hosszútávfutó ugyanazzal a kreatinkészítménnyel találkozhat, mégis egészen más szempontok alapján érdemes mérlegelniük az alkalmazását. A súlyemelő számára a nagy intenzitású izommunka és az ismételt erőkifejtések teljesítménye lehet meghatározó. A labdarúgónál a gyorsítások, sprintek és rövid regenerációs szakaszok sorozata jelenthet olyan terhelést, amelyben a kreatin előnyös lehet. A hosszútávfutó esetében viszont az aerob teljesítmény mellett a testtömeg változása is számít, ezért ugyanaz az élettani hatás nem feltétlenül jár kedvező sportági eredménnyel.
A kreatin nem idegen anyag a szervezet számára. Elsősorban a vesében és a májban zajló, egymáshoz kapcsolódó anyagcsere-folyamatok révén képződik, emellett húsokkal és halakkal is bejut a szervezetbe. A kreatinkészlet döntő része a vázizomzatban található, szabad kreatin és foszfokreatin formájában. A foszfokreatin fontos szerepet tölt be az adenozin-trifoszfát (ATP) gyors újraképzésében. Amikor az izom nagy intenzitással dolgozik, az ATP felhasználása hirtelen megnő, és a foszfokreatin-rendszer segít fenntartani a gyors energiaátvitelt. Ez a rendszer különösen a rövid, intenzív erőkifejtésekben és az ismételt terhelések közötti helyreállításban jelentős.
A kreatinpótlás növelheti az izom teljes kreatin- és foszfokreatin-tartalmát, így kedvezőbb feltételeket teremthet a nagy intenzitású izommunkához. Nem arról van szó, hogy a kreatin általános energiapótlóként működne, vagy közvetlenül fokozná valamennyi sportteljesítményt. Hatása azokban a helyzetekben érvényesülhet leginkább, amelyekben a gyors ATP-újraképzés és az ismételt nagy intenzitású erőkifejtés korlátozó tényező.
Az izom kreatinraktárainak kiinduló telítettsége egyénenként különbözik. Befolyásolhatja az étrend, az izomtömeg, az izomrost-összetétel és számos egyéni sajátosság. A vegetáriánus vagy vegán étrendet követők átlagosan kevesebb kreatint fogyasztanak, ezért egyes esetekben nagyobb izomkreatin-növekedés érhető el pótlással. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a teljesítményjavulás mindenkinél azonos mértékű lesz.
A kreatin sporttáplálkozási megítélésében fontos támpont az Australian Institute of Sport (AIS) étrend-kiegészítő keretrendszere, amely a kreatin-monohidrátot az A csoportba sorolja. Ez azt jelenti, hogy meghatározott sportolói alkalmazásokra megfelelő tudományos bizonyíték áll rendelkezésre, nem pedig azt, hogy a kreatin valamennyi sportoló számára szükséges. Az AIS kreatin-monohidrátról szóló szakmai ajánlása is a megfelelő indikáció, adagolás és sportági környezet jelentőségét hangsúlyozza.
Milyen sportteljesítményt javíthat a kreatin?
A kreatinpótlás hatásosságát nem lehet egyetlen teljesítménymutatóval leírni. A kutatásokban alkalmazott erőtesztek, ismételt sprintek, kerékpáros teljesítményvizsgálatok és ellenállásos edzésprogramok különböző élettani képességeket mérnek. Egyes eredmények közvetlenül kapcsolódhatnak a versenysport követelményeihez, mások csak részben tükrözik a tényleges sportági teljesítményt.
- A legerősebb bizonyítékok az ismételt, rövid, nagy intenzitású terhelésekhez és az ellenállásos edzéshez kapcsolódnak. A kreatin javíthatja az egymást követő erőkifejtések során fenntartható teljesítményt, egyes esetekben növelheti az elvégezhető edzésmunkát, és hozzájárulhat a hosszabb távú erőfejlődéshez. Ez különösen olyan edzéshelyzetekben lehet jelentős, amelyekben a sportoló több sorozatban, nagy intenzitással dolgozik, és a sorozatok közötti regeneráció nem teljes.
Egy 2024-ben publikált szisztematikus áttekintés és metaanalízis 23 vizsgálat eredményeit összesítette az 50 év alatti felnőttek körében. Az ellenállásos edzéssel együtt alkalmazott kreatinpótlás a kontrollhoz képest átlagosan 4,43 kilogrammal nagyobb felsőtest- és 11,35 kilogrammal nagyobb alsótest-erőnövekedéssel társult. Ezek a különbségek a vizsgálatokban alkalmazott erőtesztekre vonatkoznak; nem tekinthetők minden sportolóra érvényes, előre megjósolható eredménynek. A kutatásokban ráadásul túlnyomórészt férfiak szerepeltek, ami korlátozza a következtetések általánosíthatóságát. A részletes eredmények a 2024-es metaanalízisben (PMC) olvashatók. - A csapatsportokban a kreatin lehetséges előnye összetettebb. A labdarúgásban, kézilabdában vagy kosárlabdában a sportoló ismételten gyorsít, fékez, irányt vált, ugrik és rövid idő alatt nagy erőt fejt ki. Ezek a mozgások részben olyan energiaellátási folyamatokra támaszkodnak, amelyekben a foszfokreatin-rendszer szerepe jelentős. A kreatin ezért javíthat bizonyos fizikai teljesítménymutatókat, különösen az ismételt nagy intenzitású erőkifejtéseket. A mérkőzésteljesítmény azonban a technikai, taktikai, koordinációs és döntéshozatali képességektől is függ. Egy jobb sprintteszt önmagában nem bizonyítja, hogy a sportoló több sikeres akciót hajt végre a mérkőzésen.
- Az állóképességi sportokban a helyzet kevésbé egyértelmű. A kreatin nem bizonyítottan javítja általánosan a maximális oxigénfelvételt vagy a hosszú, egyenletes intenzitású terhelések teljesítményét. Ugyanakkor egyes versenyhelyzetekben, például ismételt intenzív szakaszoknál vagy sprintbefutóknál lehet jelentősége. A döntést tovább árnyalja, hogy a kreatinpótlás növelheti a testtömeget, ami futásban, emelkedőn végzett kerékpározásban vagy más, saját testtömeg mozgatását igénylő sportokban kedvezőtlen lehet.
A sportági értékelésben ezért a terhelési mintázat fontosabb, mint a sportág neve. Ugyanazon sportágon belül is különbözhet a kreatin jelentősége egy gyorsasági, erőorientált vagy állóképességi szerepkörben. A várható előnyt mindig ahhoz a teljesítménykomponenshez kell viszonyítani, amelynek javítása valóban számít.
A bizonyítékok erőssége nem egyforma: az ellenállásos edzéshez társuló erőfejlődés és az ismételt nagy intenzitású teljesítmény javulása viszonylag jól alátámasztott; az állóképességi versenyeredmény, a rehabilitáció, a kognitív teljesítmény és az alváshiány melletti alkalmazás bizonyítékai szűkebbek, illetve heterogénebbek. A sportági döntésnél ezeket nem szabad azonos bizonyosságú előnyként kezelni.
A kutatások értelmezésében az átlagos hatásnagyság legalább olyan fontos, mint annak megállapítása, hogy egy vizsgálat statisztikailag szignifikáns eredményt mutatott-e. Az ellenállásos edzés során mért néhány kilogrammos többlet-erőfejlődés kedvező eredmény lehet, de sportági jelentősége függ a sportoló kiinduló teljesítményétől, edzettségétől, a mérés módszerétől és attól is, hogy az adott képesség mennyire meghatározó a versenyteljesítményben. Egy kezdő sportoló nagyobb relatív fejlődést érhet el az edzésprogram hatására, míg egy magasan képzett versenyző számára kisebb, de megbízhatóan ismételhető teljesítményváltozás is értékes lehet.
Az egyéni válaszok eltéréseinek hátterében több tényező állhat. A kiinduló izomkreatin-tartalom, az étrendi kreatinbevitel, az izomzat jellemzői, az alkalmazott edzésprogram és a vizsgált teljesítménykomponens egyaránt befolyásolhatja a megfigyelt eredményt. A szakirodalomban gyakran szereplő „jól reagáló” (responder) és „gyengén vagy nem reagáló” (non-responder) megkülönböztetés azonban nem tekinthető végleges biológiai besorolásnak. Ha valakinél egy adott tesztben nem mutatható ki javulás, abból még nem következik, hogy az izom kreatintartalma nem emelkedett, vagy hogy más terhelési helyzetben sem jelentkezhet előny. A sportolói alkalmazás értékeléséhez ezért az előzetesen meghatározott teljesítménycél, a megfelelően megválasztott teszt és az ismételt mérés együtt szükséges.
Kreatin, izomerő és izomtömeg – mit jelent a valódi edzésadaptáció?
A kreatinpótlással kapcsolatos egyik leggyakoribb félreértés az izomtömeg növekedésének értelmezése. A sportolók gyakran már a szedés első napjaiban testtömeg-növekedést tapasztalnak, amelyet könnyű az izomépülés közvetlen bizonyítékának tekinteni. A két folyamat azonban nem azonos.
A kreatin izomsejtekben történő felhalmozódása megváltoztatja a sejtek ozmotikus viszonyait, és növelheti az izom víztartalmát. Ez hozzájárulhat a testtömeg, illetve a különböző testösszetétel-mérő eljárásokkal becsült zsírmentes testtömeg növekedéséhez. A zsírmentes testtömeg azonban nem kizárólag összehúzódásra képes izomfehérjékből áll: vizet, szerveket, kötőszöveteket és más, nem zsírszöveti összetevőket is magában foglal. A DXA és a bioelektromos impedancia mérési eredményeit a hidratációs állapot is befolyásolhatja.
Ezt a különbséget szemlélteti egy 2025-ben publikált randomizált vizsgálat, amelyben a kreatint szedő résztvevők zsírmentes testtömege már a hétnapos, edzésprogramot megelőző bevezető szakaszban növekedett a kontrollhoz képest. A következő tizenkét hét ellenállásos edzése során viszont nem mutatkozott szignifikáns csoportkülönbség a további zsírmentestömeg-növekedésben. A vizsgálatnak módszertani korlátai is voltak, többek között a placebó hiánya a kontrollcsoportban, ezért nem alkalmas arra, hogy önmagában megcáfolja a korábbi kedvező eredményeket. Arra viszont jól rámutat, hogy a testösszetétel változása és az izomhipertrófia nem értelmezhető automatikusan ugyanannak a jelenségnek. A vizsgálat teljes szövege elérhető a PubMed Central adatbázisában (PMC). A 2024-es, ellenállásos edzés mellett végzett testösszetétel-vizsgálatokat összesítő metaanalízis ugyanakkor átlagos zsírmentestömeg-előnyt jelzett, míg egy 2026-os, 63 vizsgálatot és 1489 résztvevőt elemző háromszintű metaanalízis kis-közepes többlethatást talált a zsírmentes testtömegben (g = 0,30), valamint az erőben. Ezek a mérések sem teszik lehetővé, hogy a teljes változást új kontraktilis izomszövetnek tekintsük. (PubMed) (PMC)
Az ellenállásos edzés során a kreatin lehetséges hosszabb távú előnye részben az edzésmunka mennyiségén és minőségén keresztül érvényesülhet. Ha a sportoló azonos vagy megfelelően növelt terhelés mellett több minőségi ismétlést képes végrehajtani, vagy jobban fenntartja teljesítményét az egymást követő sorozatokban, az idővel kedvezőbb adaptációs feltételeket teremthet. A kapcsolat azonban nem mechanikus: az edzésprogram felépítése, a megfelelő fehérje- és energiabevitel, az alvás, a regeneráció és az egyéni válaszkészség továbbra is meghatározó.
A kreatin közvetlen teljesítményhatását és az edzés során kialakuló alkalmazkodást érdemes elkülöníteni. Az izom kreatin- és foszfokreatin-raktárainak növekedése viszonylag rövid idő alatt megváltoztathatja bizonyos nagy intenzitású erőkifejtések energiaellátási feltételeit. Az izomerő, az izomméret és a sportági teljesítmény tartós változása ezzel szemben hosszabb edzésfolyamat eredménye, amelyben az elvégzett terhelés, a regeneráció és az egyéni alkalmazkodás együttesen érvényesül.
A nagyobb edzésvolumen önmagában nem jelent automatikusan jobb edzésadaptációt. A túlzott terhelés, az elégtelen regeneráció vagy a rosszul megválasztott gyakorlatok a kreatinpótlás mellett is korlátozhatják a fejlődést. Az izomerő növekedése sem kizárólag az izomtömeg változásának következménye: a neuromuszkuláris alkalmazkodás, a mozgáskoordináció, az idegrendszeri aktiváció és a sportági technika egyaránt hozzájárulhat az erőteljesítmény javulásához.
A kreatin és a fehérjebevitel szerepe ugyancsak különbözik. A megfelelő fehérjebevitel az izomfehérje-szintézishez szükséges aminosavakat biztosítja, míg a kreatin elsősorban a gyors energiaátviteli rendszer működését befolyásolja. Egyik sem helyettesíti a másikat, és egyik sem képes önmagában pótolni a megfelelő energiabevitelt és az élettanilag indokolt edzésterhelést. A sportoló fejlődését nem az egyes kiegészítők összeadódása, hanem a teljes terhelési és regenerációs környezet határozza meg.
A kreatin hatását végső soron nem az mutatja meg, hogy hány kilogrammal nőtt a sportoló testsúlya, hanem hogy a változás milyen mértékben járult hozzá a kívánt edzésadaptációhoz és teljesítményhez.
A kreatinpótlás gyakorlata: adagolás, időzítés és készítményválasztás
A kreatin hatásosságának egyik gyakorlati előnye, hogy az alkalmazásához nincs szükség bonyolult protokollra. A kutatások túlnyomó többsége kreatin-monohidrátot vizsgált, ezért egészséges felnőtt sportolóknál ez tekinthető az elsődlegesen választandó formának. A különböző kreatinsók, pufferelt készítmények és egyéb változatok gyakran jobb felszívódást vagy nagyobb hatásosságot ígérnek, de ezek a marketingállítások általában nem rendelkeznek olyan meggyőző összehasonlító bizonyítékokkal, amelyek indokolnák a monohidrát háttérbe szorítását.
A rendszeresen edző, de nem versenyző felnőtt számára a döntés rendszerint egyszerűbb: a sportági mérlegelés helyett az erőfejlesztési cél, a testtömeg-változás elfogadhatósága, a készítmény költsége és a tartós, kényelmes alkalmazhatóság kerül előtérbe. A feltöltés ebben a helyzetben általában nem szükséges.
A kreatinpótlás két bevett stratégiája közötti fő különbség az izomkreatin-raktárak telítődésének sebessége. Feltöltéses alkalmazásnál a napi adag általában körülbelül 0,3 gramm testtömeg-kilogrammonként, öt-hét napon keresztül, három-négy részletre elosztva. Egy 70 kilogrammos sportolónál ez megközelítőleg napi 21 grammot jelent a feltöltési szakaszban. Ezt rendszerint napi 3–5 gramm fenntartó adag követi. A feltöltés nélküli stratégia kezdettől napi 3–5 gramm kreatin-monohidrát alkalmazását jelenti, amellyel az izomraktárak telítődése lassabban, általában néhány hét, hozzávetőleg négy hét alatt következik be.
A két megoldás hosszabb távon hasonló izomkreatin-szintet eredményezhet. A feltöltés előnye elsősorban akkor lehet jelentős, ha a sportoló viszonylag rövid időn belül szeretné elérni a telítettséget. Más esetekben az egyszerű napi adagolás megfelelőbb lehet, különösen akkor, ha a nagyobb egyszeri adagok emésztőrendszeri panaszokat okoznak. A kreatin rendszeres alkalmazása fontosabb, mint az, hogy az edzés előtt vagy után, egy meghatározott percben történjen a bevitel. A szénhidrátot és fehérjét is tartalmazó étkezés kedvezhet az izom kreatinfelvételének, de ebből nem következik, hogy nagy mennyiségű cukor fogyasztása szükséges lenne a pótláshoz.
A kreatin nem kizárólag az edzésnapokon fejti ki a hatását. A cél az izom kreatinraktárainak tartósan magasabb szinten tartása, ezért a napi alkalmazás a pihenőnapokra is kiterjed. A ciklikus szedésnek, a néhány hetente kötelezően beiktatott szüneteknek vagy a rendszeres újrafeltöltésnek nincs általánosan igazolt előnye. A szedés abbahagyásakor a megnövekedett izomkreatin-tartalom fokozatosan visszatér a kiinduló szint felé, jellemzően több hét alatt; ezzel együtt a kreatinpótláshoz kapcsolódó víztartalom és testtömeg egy része is csökkenhet.
Az adagolás meghatározásakor különbséget kell tenni a kutatásokban alkalmazott protokollok és az egyéni sportolói javaslat között. Nagyobb testtömeg, eltérő izomtömeg vagy speciális edzéscél mellett az optimális adag különbözhet, de ez nem indokolja automatikusan a magas dózisok tartós alkalmazását. A nagyobb mennyiség nem feltétlenül eredményez nagyobb teljesítményelőnyt, miközben fokozhatja az emésztőrendszeri panaszokat.
A kreatin-monohidrát por formában vízzel vagy étellel is fogyasztható. A megfelelően tárolt száraz készítmény stabil, de a folyadékban feloldott kreatin tartós tárolása nem célszerű. A készítményválasztásnál a hatóanyag pontos feltüntetése, az egyszerű összetétel és a független minőségellenőrzés többet ér, mint a különleges felszívódást ígérő technológiai elnevezések.
A gyakorlati alkalmazás részleteit az AIS kreatin-monohidrát adatlapja is összefoglalja.
A kreatinpótlás bevezetésének időpontját nemcsak az izomraktárak telítődéséhez szükséges idő, hanem a sportoló felkészülési szakasza is meghatározhatja. Egy több hónapos erőfejlesztő időszakban a kreatin alkalmazása az edzésmunka támogatását szolgálhatja, és elegendő idő áll rendelkezésre az egyéni tolerancia, a testtömeg-változás és a teljesítményválasz megfigyelésére. Közvetlenül egy fontos verseny előtt viszont a feltöltési protokoll bevezetése indokolatlan bizonytalanságot okozhat, különösen akkor, ha a sportoló korábban nem alkalmazott kreatint.
A testsúlyérzékeny sportágakban a kreatinpótlás mérlegelése összetettebb. A gyors testtömeg-növekedés egy része az izom víztartalmának változásából származhat, de ez a súlycsoportos sportok mérlegelési követelményei szempontjából ugyanúgy számít, mint bármely más testtömeg-változás. A sportolónak ezért nemcsak a lehetséges erő- vagy teljesítményelőnyt, hanem a súlycsoportba kerülés, a verseny előtti táplálkozás és a folyadékháztartás következményeit is mérlegelnie kell. A kreatin miatt kialakuló testtömeg-növekedést nem célszerű gyors folyadékmegvonással vagy más kockázatos testsúlycsökkentő eljárással ellensúlyozni.
A versenyidőszakban különösen fontos a kiszámíthatóság. Ha a sportoló már korábban is jól tolerálta a kreatint, és az alkalmazásnak igazolható teljesítményelőnye van, a fenntartó adag folytatása megfelelő lehet. Új készítmény, új adagolási stratégia vagy gyors feltöltés kipróbálása viszont közvetlenül a verseny előtt általában kevés gyakorlati előnnyel és szükségtelen bizonytalansággal jár.
Biztonság, vesefunkció és orvosi ellenőrzés
A kreatinpótlás biztonságosságáról folyó viták középpontjában hosszú ideje a veseműködés áll. Ennek egyik oka, hogy a kreatin és a kreatinin neve hasonló, anyagcseréjük összefügg, a kreatinin pedig a klinikai gyakorlat egyik leggyakrabban alkalmazott vesefunkciós laboratóriumi mutatója. A kapcsolat azonban könnyen félreérthető, ha a laboratóriumi eredményt a sportoló kreatinbevitelének és izomanyagcseréjének ismerete nélkül értékeljük.
A kreatin egy része spontán módon kreatininné alakul, amely a vesén keresztül ürül. A szérumkreatinin koncentrációját ezért nem kizárólag a veseműködés befolyásolja, hanem az izomtömeg, az izomanyagcsere, a táplálkozás és bizonyos esetekben a kreatinpótlás is. Az izmos sportolóknál már a kiinduló kreatininérték is magasabb lehet, mint a kisebb izomtömegű, fizikailag kevésbé aktív embereknél.
A kreatininalapú becsült glomeruláris filtrációs ráta, az eGFR, matematikai képlet segítségével becsüli a vesék szűrőműködését. Ha a szérumkreatinin olyan okból emelkedik, amely nem a filtráció romlásával függ össze, az eGFR a tényleges vesefunkciónál kedvezőtlenebb képet mutathat. Ez nem jelenti azt, hogy a kreatin mellett mért magas kreatinin mindig ártalmatlan, hanem azt, hogy az eredmény értelmezéséhez megfelelő klinikai környezet szükséges.
Egy 2025-ben publikált szisztematikus áttekintés és metaanalízis 21 vizsgálatot tekintett át. A kreatinpótlás mellett a szérumkreatinin kis mértékű emelkedését észlelték, miközben az összesített eredmények nem mutattak szignifikáns romlást a glomeruláris filtrációs rátában. A szerzők ugyanakkor hangsúlyozták a vizsgálatok viszonylag rövid időtartamát, az alkalmazott módszerek különbségeit és a hosszú távú adatok korlátait. A részletes elemzés a BMC Nephrology közleményében (PMC) olvasható. Fontos módszertani korlát, hogy a 21 bevont vizsgálat közül a kreatinin kvantitatív elemzéséhez 12, a GFR összesített elemzéséhez mindössze öt tanulmány szolgáltatott megfelelő adatot. A nem szignifikáns GFR-különbség tehát nem a teljes, 21 vizsgálatos mintán alapul, és nem zár ki minden ritka vagy hosszú távú kockázatot. Egy további, 2026-os randomizáltvizsgálat-metaanalízis 20 tanulmányt összesített: a kreatininérték emelkedett, az eGFR és a karbamid átlagos változása nem volt szignifikáns; a szerzők egy évnél hosszabb követésű vizsgálatokat sürgettek. (PubMed)
Sportorvosi szempontból ez azt jelenti, hogy a kreatint szedő sportoló emelkedett kreatininértékét nem szabad automatikusan vesekárosodásként értelmezni, de a laboratóriumi eltérést sem lehet vizsgálat nélkül a kreatinnak tulajdonítani. A korábbi eredmények, a vesebetegségek és gyógyszerek, a hidratációs állapot, az intenzív edzés időpontja és az egyéb laboratóriumi eltérések együttesen határozzák meg a további teendőket. Indokolt esetben a cisztatin C alapján becsült GFR, a vizelet albumin/kreatinin aránya és további vizsgálatok segíthetnek a pontosabb értékelésben. A kreatinin mellett mért eltérő eGFR és a valódi vesebetegség elkülönítése nem egyszerűen étrend-kiegészítési kérdés, hanem klinikai diagnosztikai feladat.
A jelenlegi bizonyítékok alapján a szokásos adagban alkalmazott kreatin-monohidrát egészséges felnőtteknél általában jól tolerálható, és nem áll rendelkezésre meggyőző bizonyíték arra, hogy önmagában vesekárosodást okozna. Ebből azonban nem következik, hogy ismert krónikus vesebetegség, korábbi akut vesekárosodás, jelentős vesebetegség-kockázat vagy potenciálisan vesekárosító gyógyszerek alkalmazása mellett a pótlás ugyanolyan feltételekkel ajánlható. Ilyen esetekben az alkalmazás előtt egyéni orvosi mérlegelés szükséges.
A folyadékháztartással kapcsolatos félelmeket szintén érdemes elkülöníteni a tényleges kockázatoktól. A kreatin növelheti az izomsejtek víztartalmát, de ez nem azonos a szervezet kóros kiszáradásával. A kontrollált vizsgálatok összessége nem támasztja alá, hogy a szokásos kreatinpótlás egészséges sportolóknál általánosan fokozná a dehidratáció, a hőártalmak vagy az izomgörcsök előfordulását. A megfelelő folyadékbevitel természetesen továbbra is fontos, különösen hőségben vagy nagy verejtékvesztéssel járó terhelés során, de a kreatinszedés önmagában nem tesz szükségessé indokolatlanul nagy folyadékfogyasztást.
A kreatin biztonságosságát igazoló kutatások eredményeit mindig a vizsgált populációra, adagolásra és időtartamra vonatkoztatva kell értelmezni. Az egészséges felnőtteknél megfigyelt kedvező biztonsági profil nem jelenti azt, hogy ugyanezek a következtetések automatikusan alkalmazhatók krónikus vesebetegség, akut betegség vagy jelentős veseműködési kockázat esetén. Akut lázas betegség, hányással vagy hasmenéssel járó folyadékvesztés, illetve jelentős kiszáradás esetén az elsődleges feladat a betegség és a folyadékhiány megfelelő kezelése, nem az étrend-kiegészítés fenntartása. Ilyenkor a kreatin alkalmazásának átmeneti felfüggesztése is mérlegelhető, különösen, ha a veseműködés bizonytalan vagy a sportoló olyan gyógyszert szed, amely befolyásolhatja a vesefunkciót. Ez elővigyázatossági megfontolás, nem pedig annak bizonyítéka, hogy a kreatin önmagában akut vesekárosodást okozna.
Egészséges, panaszmentes felnőtt sportolónál a kreatinszedés önmagában nem tesz szükségessé minden esetben rendszeres laboratóriumi vizsgálatot. Ismert vesebetegség, kóros korábbi laboreredmény, jelentős társbetegség vagy potenciálisan vesekárosító gyógyszeres kezelés mellett viszont az alkalmazásról és az ellenőrzés szükségességéről egyénileg kell dönteni. A laboratóriumi kontrollnak akkor van értelme, ha előre tisztázott, milyen klinikai kérdésre keresünk választ, és az eredmény milyen döntést befolyásolhat.
A leggyakoribb nemkívánatos hatások inkább emésztőrendszeri jellegűek: puffadás, hasi diszkomfort vagy hasmenés, különösen nagyobb egyszeri adagok mellett. Ezek sok esetben az adag csökkentésével vagy több részre osztásával mérsékelhetők. A testtömeg növekedése nem feltétlenül egészségügyi mellékhatás, de sportági szempontból lényeges következmény lehet.
A hajhullással kapcsolatos félelem egy korábbi, kis létszámú vizsgálat hormonális eredményeiből terjedt el, amely nem közvetlenül a hajhullást vizsgálta. Egy 2025-ben publikált, tizenkét hetes randomizált vizsgálat már a dihidrotesztoszteron (DHT) szintjét és a haj állapotát is értékelte. A napi 5 gramm kreatint fogyasztó csoportban nem találtak szignifikáns kedvezőtlen változást a placebóhoz képest. Az eredmény nem igazolja a kreatin hajhullást okozó hatását, bár a viszonylag kis létszám és a rövid követési idő miatt minden hosszú távú egyéni hatás kizárása sem lenne indokolt. A vizsgálat elérhető a JISSN közleményeként (PMC).
Különböző sportolók, eltérő bizonyítékok
A kreatinpótlással kapcsolatos ajánlások jelentős része fiatal és középkorú, egészséges, többnyire férfi résztvevőkkel végzett vizsgálatokból származik. A bizonyítékok általánosításakor ezért különösen fontos, hogy ne kezeljük azonosnak a női sportolók, serdülők, idősebb felnőttek és különböző betegséggel élő emberek helyzetét.
A női sportolók esetében a kreatin élettani hatásmechanizmusa alapvetően ugyanaz, mint a férfiaknál, és rendelkezésre állnak kedvező teljesítményeredmények is. A közvetlen bizonyítékok mennyisége azonban kisebb, és számos vizsgálat nem megfelelően reprezentálja a női sportolók különböző életkori, hormonális és edzettségi állapotait. A menstruációs ciklus, a hormonális fogamzásgátlás vagy a menopauza esetleges hatásai tudományosan érdekes kérdések, de jelenleg nem indokolják a kreatinadagolás rutinszerű, ciklusfázisokhoz kötött módosítását. A gyakorlatban a sportolói cél, a terhelési mintázat, az étrend és az egyéni tolerancia fontosabb döntési szempont. A 2024-es, 23 vizsgálatot összegző erőmetaanalízis női alcsoportjában nem mutatkozott statisztikailag szignifikáns többlet-erőfejlődés, de a női résztvevők száma csekély volt (49 fő), ezért az eredmény nem bizonyítja a hatástalanságot. (PMC)
A serdülő sportolóknál még körültekintőbb megközelítés szükséges. A kreatin nem azonos az anabolikus szteroidokkal, és a rendelkezésre álló rövid távú vizsgálatok nem azonosítottak következetes súlyos biztonsági problémát. Egy 2026-os szisztematikus áttekintés azonban mindössze öt megfelelő vizsgálatot talált a fiatalokra vonatkozó biztonsági adatok értékeléséhez. A kis minták, az eltérő résztvevői csoportok és a korlátozott követési idő miatt a ritka vagy hosszú távú kockázatok nem ítélhetők meg kellő bizonyossággal. Az eredmények részletesen olvashatók a 2026-os áttekintésben (PMC).
Ezek alapján a kreatin rutinszerű ajánlása minden fiatal sportolónak nem indokolt, de a teljes, életkortól független tiltás sem következik közvetlenül a tudományos eredményekből. Az esetleges alkalmazás mérlegelésekor elsődleges az elegendő energia- és tápanyagbevitel, a megfelelő edzésprogram, a fejlődési állapot, a sportolói cél, valamint a szülő és a megfelelő szakemberek bevonása. Az utánpótlássportban különösen kerülendő, hogy az étrend-kiegészítés a teljesítménykényszer vagy a testképpel kapcsolatos elégedetlenség kezelésének eszközévé váljon.
Vegetáriánus és vegán sportolóknál a kisebb étrendi kreatinbevitel miatt az izom kreatinraktárainak kiinduló szintje alacsonyabb lehet. Ez egyes esetekben nagyobb raktárnövekedést eredményezhet pótlás hatására, de nem jelenti azt, hogy minden növényi étrendet követő sportoló teljesítménye nagyobb mértékben javul. A sportági cél és a tényleges teljesítményválasz itt is meghatározó.
Idősebb felnőtteknél a kreatin és az ellenállásos edzés együttes alkalmazása az izomerő megőrzésének és fejlesztésének lehetséges kiegészítője. A rendelkezésre álló vizsgálatok egy része kedvező erőeredményeket mutat, de az izomtömegre és különösen a mindennapi funkcionális képességekre gyakorolt hatás kevésbé következetes. Az izomerő növekedése önmagában nem bizonyítja, hogy csökken az elesések gyakorisága, későbbre tolódik az önállóság elvesztése vagy meghosszabbodik az egészséges élettartam. Ezek külön klinikai végpontok, amelyekhez megfelelő hosszúságú és módszertanú vizsgálatok szükségesek. Egy 2026-os, 11 randomizált vizsgálatot összesítő metaanalízis az ellenállásos edzéshez adott kreatin mellett kismértékű erőtöbbletet talált (g = 0,31; 95%-os CI: 0,18–0,45; közepes bizonyosságú bizonyíték). Ez nem azonos az önállóság, az elesések vagy az egészséges élettartam igazolt javulásával. (PubMed)
A kreatin rehabilitációs alkalmazásával kapcsolatos várakozásokat szintén a bizonyítékokhoz kell igazítani. Az izomsérülés, műtét vagy immobilizáció utáni időszakban a csökkent terhelés izomtömeg- és erővesztéssel járhat. Elméletileg kedvező lehet egy olyan beavatkozás, amely támogatja az izom energiaanyagcseréjét és a visszaterhelés során végzett munkát. A klinikai bizonyítékok azonban egyelőre korlátozottak. Egy 2026 októberében publikált szisztematikus áttekintés hat randomizált vizsgálatot értékelt, összesen 118 résztvevővel. Az eredmények nem támasztották alá következetesen, hogy a kreatin megakadályozná a rövid idejű immobilizáció során bekövetkező izomsorvadást. Az ellenállásos edzésre épülő rehabilitáció egyes vizsgálataiban kedvező eredményeket találtak, de ezekből még nem vezethető le általános terápiás ajánlás. A teljes áttekintés elérhető az Experimental Physiology közleményében (PMC).
A rehabilitációban tehát a kreatin legfeljebb kiegészítő szerepet tölthet be. Nem helyettesíti a fokozatos terhelésfelépítést, az izomerő és a neuromuszkuláris funkció helyreállítását, valamint a sportágspecifikus teljesítmény visszaépítését.
Kreatin, alváshiány és fokozott mentális terhelés
A sportteljesítmény nem kizárólag az izmok munkáján múlik. A figyelem fenntartása, a reakcióidő, a döntéshozatal és a mozgások pontos végrehajtása különösen nagy jelentőségű a technikai és taktikai sportágakban. Ezek a képességek érzékenyen reagálhatnak az alváshiányra, a tartós mentális igénybevételre és az elégtelen regenerációra. A kreatin idegrendszeri energiaanyagcserében betöltött szerepe ezért olyan kutatási kérdést vet fel, amely túlmutat a hagyományos izomteljesítmény-fokozáson: képes lehet-e a kreatinpótlás mérsékelni a fokozott energiaigény vagy az alvásmegvonás kedvezőtlen kognitív következményeit?
A kreatin–foszfokreatin rendszer az agyban is részt vesz az ATP gyors újraképzésében, de az idegrendszeri kreatinraktárak és a vázizom kreatintartalmának változása nem azonos folyamat. A kreatin központi idegrendszerbe jutását a vér–agy gát és a sejtek transzportfolyamatai is befolyásolják, ezért az izomtelítődésre kidolgozott adagolási protokollokból nem lehet közvetlenül következtetni az agyi hatásokra.
Egy 2024-ben publikált, randomizált, placebokontrollált keresztezett vizsgálatban 15 egészséges résztvevő kapott egyszeri, testtömeg-kilogrammonként 0,35 gramm kreatin-monohidrátot alvásmegvonás alatt. A kutatók mágneses rezonancia-spektroszkópiával vizsgálták az agy nagy energiájú foszfátvegyületeinek változását, és kognitív tesztekkel követték a teljesítményt. A kreatin alkalmazása mellett bizonyos agyi energiaanyagcsere-mutatók kedvezőbben alakultak, és egyes kognitív feladatokban mérséklődött az alváshiányhoz kapcsolódó teljesítményromlás. Az eredmények élettanilag figyelemre méltóak, de a kis résztvevőszám és a speciális kísérleti körülmények miatt nem általánosíthatók közvetlenül a sportolók mindennapi terhelésére. A vizsgálat a Scientific Reports folyóiratban jelent meg.
A kutatócsoport 2026-ban egy újabb randomizált vizsgálatot közölt, amelyben 29 egészséges résztvevő 0,2 gramm/testtömeg-kilogramm egyszeri kreatinadagot vagy placebót kapott, miközben összesen 21 órás alvásmegvonásnak volt kitéve. A kreatin egyes logikai, numerikus és reakcióidőt vizsgáló feladatokban mérsékelte a teljesítményromlást. A kedvező hatás azonban nem minden kognitív területen volt azonos, és az alkalmazott egyszeri adag lényegesen meghaladta a sportolóknál szokásos napi fenntartó mennyiséget. A vizsgálat teljes szövege elérhető a PubMed Central adatbázisában (PMC).
Egy 2026 júniusában publikált szisztematikus áttekintés mindössze öt megfelelő vizsgálatot azonosított az akut alvásmegvonás melletti kreatinpótlás kognitív, pszichomotoros és hangulati hatásairól. A szerzők a korai eredményeket biztatónak találták, de a kis minták, az eltérő adagolási protokollok és a különböző vizsgálati végpontok miatt további, megfelelően megtervezett kutatásokat tartottak szükségesnek. Ráadásul egy 2026-os, mindössze nyolc résztvevős pilotvizsgálat nem mutatott ki egyértelmű kognitív előnyt egyetlen éjszakai alváskorlátozást követően. A bizonyítékok tehát még nem következetesek. Az áttekintés elérhető a PubMed adatbázisában. Az áttekintés adatbázis-keresése 2025 májusáig terjedt, ezért az öt bevont tanulmány nem jelenti a 2026 novemberéig megjelent teljes bizonyítékanyagot. A kedvező 2026-os vizsgálat teljes alvásmegvonás során, egyszeri 0,2 g/ttkg dózist alkalmazott; a kisebb, negatív pilotvizsgálat eltérő, többnapos feltöltési és alváskorlátozási protokollt használt. A két eredmény ezért nem közvetlenül összevethető. (PubMed)
A kreatin általános kognitív hatásosságára vonatkozó eredmények is óvatosságra intenek. Egy 2024-es metaanalízis 16 randomizált vizsgálatot és 492 résztvevőt összesített; egyes memória- és figyelmi mutatókban kedvező eredményeket talált, de az általános kognitív teljesítményre és a végrehajtó funkciókra vonatkozó eredmények nem voltak egyértelműek. A metaanalízis (PMC) alapján a kreatin rutinszerű kognitív teljesítményfokozóként történő ajánlása még nem kellően megalapozott.
Sportorvosi szempontból a kérdés különösen érdekes lehet a hosszú utazásokkal, időzóna-váltással, sűrű versenyprogrammal vagy tartós mentális igénybevétellel járó időszakokban. Ezek azonban összetett terhelési helyzetek, amelyekben az alváshiány, a cirkadián ritmus megváltozása, az energiahiány és a pszichés stressz különböző mechanizmusokon keresztül befolyásolhatják a teljesítményt. Jelenleg nincs elegendő közvetlen bizonyíték arra, hogy a kreatin rutinszerű alkalmazása ilyen körülmények között javítaná a tényleges sportági döntéshozatalt, csökkentené a sérüléskockázatot vagy helyettesíthetné az alvás és a regeneráció rendezését. Az egyszeri, nagy dózisú kísérleti protokollok sem tekinthetők általános sportolói adagolási ajánlásnak.
A kutatások jelentősége elsősorban abban áll, hogy a kreatin hatásait már nem kizárólag a vázizom energiaellátásának összefüggésében vizsgálják. Az agyi energiaanyagcsere, az alváshiány és a kognitív teljesítmény kapcsolata ígéretes kutatási irány, de a sporttáplálkozási gyakorlatban egyelőre nem rendelkezik az izomerőre és az ismételt nagy intenzitású terhelésre vonatkozó bizonyítékokkal azonos megalapozottsággal.
Mikor indokolt a kreatinpótlás? – A sportorvosi döntés szempontjai
A kreatinpótlás alkalmazásának mérlegelésekor az első kérdés nem az, hogy melyik készítmény a legjobb, hanem az, hogy milyen teljesítményproblémát szeretnénk megoldani. A sportoló lehet megfelelően táplált, rendszeresen edző és egészséges, mégsem feltétlenül profitál érdemben a kreatinból. Más esetben a pótlás kis, de sportági szempontból fontos teljesítményelőnyt jelenthet. A döntést ezért az edzés- és versenyterhelés, a táplálkozási helyzet, az egészségi állapot és a várható haszon együttes értékelésére kell építeni.
Egy olyan sportolónál, akinek teljesítményét ismételt nagy intenzitású erőkifejtések korlátozzák, a kreatin alkalmazása ésszerű lehet, ha az edzés és az étrend alapjai rendezettek. Ugyanakkor a kiegészítés nem kompenzálja a tartós energiahiányt, az elégtelen fehérjebevitelt, a nem megfelelő edzésprogramot vagy a hiányos regenerációt. A kreatin nem az edzésadaptáció helyett, hanem annak lehetséges támogatására alkalmazható.
A döntés része a termékbiztonság is. A kreatin önmagában nem szerepel a tiltott doppinganyagok között, az étrend-kiegészítők azonban szennyeződhetnek tiltott hatóanyagokkal, vagy olyan összetevőket tartalmazhatnak, amelyek nem megfelelően szerepelnek a címkén. A sportolók doppingjogi felelőssége miatt különösen fontos a megbízható gyártó, az átlátható összetétel és lehetőség szerint a független, tételszintű ellenőrzés. A minőségtanúsítás csökkentheti, de nem szünteti meg teljesen a szennyeződés kockázatát. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság étrend-kiegészítőkkel foglalkozó konszenzusnyilatkozata ezt a kockázatot a sporttáplálkozási döntések fontos részének tekinti. A független sportolói terméktanúsítás (például Informed Sport vagy NSF Certified for Sport) konkrét készítményekre, illetve meghatározott esetekben terméktételekre vonatkozik; a márka ismertsége nem helyettesíti a megfelelő ellenőrzést.
A pótlás eredményét lehetőség szerint előre meghatározott, sportágspecifikus mutatókkal érdemes értékelni. Erősportokban ez lehet a maximális erő, az adott terheléssel elvégezhető munka vagy az ismételt sorozatok teljesítménye. Csapatsportokban az ismételt sprintképesség, az ugrásteljesítmény vagy más, megbízhatóan mérhető fizikai mutató lehet releváns. Az eredmények értelmezésekor ugyanakkor figyelembe kell venni az edzésprogram változását, a tanulási hatást, a regenerációt és a természetes teljesítményingadozást. Ha a sportoló a kreatin szedésével egy időben új edzésprogramot is kezd, a javulás nem tulajdonítható bizonyosan kizárólag a kiegészítőnek.
A gyakorlati visszacsatolás egyszerűen megszervezhető: a sportoló a pótlás előtt rögzíti a célhoz illeszkedő teljesítménymutatót és a testtömegét, majd az alkalmazott dózist, a tényleges bevételt és a toleranciát. A telítődéshez és a megfelelő edzésadaptációhoz elegendő idő után azonos mérési körülmények között ismétli meg a vizsgálatot. Az eredmény, a testtömeg-változás, az esetleges panaszok és a sportági követelmények alapján dönthető el a folytatás; ez nem jelent kötelező laboratóriumi monitorozást minden egészséges felnőttnél.
Jó példa erre egy csapatsportoló, akinek ismételt sprinttesztje a kreatinpótlás és egy többhetes erőnléti program után javul, miközben testtömege is növekszik. A laboratóriumi eredmény kedvező, de a sportági értékeléshez azt is vizsgálni kell, hogy a nagyobb testtömeg hogyan befolyásolja a gyorsítást, az irányváltást, a mérkőzés alatti mozgást és a terhelés gazdaságosságát. A kiegészítés haszna ebben az esetben nem egyetlen teszt eredményéből, hanem a teljes sportolói teljesítmény összefüggéseiből ítélhető meg.
A kreatin a sporttáplálkozás ritka példái közé tartozik, ahol a kedvező élettani mechanizmust jelentős mennyiségű humán teljesítményvizsgálat is alátámasztja. Ez azonban nem teszi szükségessé minden sportoló számára. A jól megválasztott alkalmazásnak világos célja, megfelelő biztonsági feltételei és értékelhető eredménye van. Ha ezek hiányoznak, a pótlás könnyen puszta szokássá válhat, amelynek folytatását már nem a sportoló tényleges szükséglete, hanem a kiegészítőhasználat megszokása indokolja.
Fő tanulságok
- A kreatin elsősorban a nagy intenzitású, ismételt erőkifejtésekben és az ellenállásos edzés egyes eredményeiben nyújthat előnyt. A hatás terhelés- és sportolófüggő, és a statisztikailag kimutatható javulás nem feltétlenül jelent versenyelőnyt.
- A kreatinpótlás során mért testtömeg- vagy zsírmentestömeg-növekedés nem azonos automatikusan az izomhipertrófiával. A víztartalom változását, az edzésadaptációt és a funkcionális eredményeket külön kell értékelni.
- A kreatin-monohidrát a legjobban vizsgált készítményforma. A szokásos felnőtt fenntartó adag napi 3–5 gramm, a feltöltési szakasz nem kötelező. Az alkalmazás időzítését a felkészülési és versenyidőszakhoz is igazítani kell.
- Egészséges felnőtteknél a szokásos kreatinpótlás biztonsági profilja kedvező. A szérumkreatinin emelkedése nem feltétlenül jelent vesekárosodást, de a kóros laboreredmények és a különleges klinikai helyzetek egyéni értékelést igényelnek.
- A kreatin idegrendszeri és alváshiány melletti lehetséges előnyeit újabb humán vizsgálatok támogatják, de ezek egyelőre nem alapoznak meg általános sportolói alkalmazási ajánlást. Az alvás és a megfelelő regeneráció nem helyettesíthető étrend-kiegészítéssel.
- A kreatinpótlás akkor indokolt, ha a várható előny kapcsolódik a sportoló tényleges teljesítménycéljához. A kiegészítés nem helyettesíti a megfelelő edzést, táplálkozást és regenerációt; értékét a mérhető sportolói eredmények alapján kell megítélni.
Kapcsolódó témák
- Sporttáplálkozás – tudományos alapokon
A Sportorvos.hu sporttáplálkozási gyűjtőoldala az energiaellátás, a regeneráció, a fehérjebevitel és az étrend-kiegészítés további összefüggéseihez vezet. Segít elhelyezni a kreatint a teljes sportolói táplálkozási rendszerben. - Mennyi fehérjére van szüksége egy sportolónak?
Az izomépítés, az edzésadaptáció és a regeneráció fehérjeélettani hátterét tárgyalja. A kreatin és a fehérje eltérő, de egymást kiegészítő szerepének megértéséhez ajánlott. - Sporttáplálkozás: mit együnk verseny után?
A terhelés utáni energia- és tápanyagpótlás gyakorlati szempontjait mutatja be. Segít megérteni, miért csak egy része a kreatin a regeneráció és az edzésadaptáció támogatásának. - A dopping nem egyetlen döntéssel kezdődik – pszichológiai és környezeti tényezők a háttérben
A teljesítménykényszer, a sportolói környezet és a szerhasználati döntések összefüggéseit vizsgálja. Különösen fontos háttéranyag az utánpótlássport étrend-kiegészítő-használatának értékeléséhez.
Ajánlott szakirodalom
- Antonio J, Candow DG, Forbes SC, et al. Common questions and misconceptions about creatine supplementation: what does the scientific evidence really show? J Int Soc Sports Nutr. 2021;18:13. DOI: 10.1186/s12970-021-00412-w.
- Kreider RB, Kalman DS, Antonio J, et al. International Society of Sports Nutrition position stand: safety and efficacy of creatine supplementation in exercise, sport, and medicine. J Int Soc Sports Nutr. 2017;14:18. DOI: 10.1186/s12970-017-0173-z.
- Maughan RJ, Burke LM, Dvorak J, et al. IOC consensus statement: dietary supplements and the high-performance athlete. Int J Sport Nutr Exerc Metab. 2018;28(2):104–125. DOI: 10.1123/ijsnem.2018-0020.
- Australian Institute of Sport. Creatine Monohydrate. AIS Sports Supplement Framework. Szakmai ajánlás.
- Effects of Creatine Supplementation and Resistance Training on Muscle Strength Gains in Adults Under 50 Years of Age: A Systematic Review and Meta-Analysis. Nutrients. 2024;16(21):3665. DOI: 10.3390/nu16213665.
- Desai I, et al. The Effect of Creatine Supplementation on Lean Body Mass with and Without Resistance Training. Nutrients. 2025;17(6):1081. DOI: 10.3390/nu17061081.
- Kabiri Naeini E, Eskandari M, Mortazavi M, et al. Effect of creatine supplementation on kidney function: a systematic review and meta-analysis. BMC Nephrol. 2025;26:622. DOI: 10.1186/s12882-025-04558-6.
- Lak M, Forbes SC, Ashtary-Larky D, et al. Does creatine cause hair loss? A 12-week randomized controlled trial. J Int Soc Sports Nutr. 2025;22:2495229. DOI: 10.1080/15502783.2025.2495229.
- Xu C, Bi S, Zhang W, Luo L. The effects of creatine supplementation on cognitive function in adults: a systematic review and meta-analysis. Front Nutr. 2024;11:1424972. DOI: 10.3389/fnut.2024.1424972.
- Pratt J, Candow DG, Rawson ES, Forbes SC, Prokopidis K. Effects of creatine supplementation on lean mass, muscle size and muscle performance during immobilisation and rehabilitation: A systematic review. Exp Physiol. 2026. DOI: 10.1113/EP093965.
- Rubinchuk A, Dulkoski Z, Persaud NA, Wallen M. Evaluating the Safety of Creatine Monohydrate in Adolescents: A Systematic Review of Renal, Hepatic, and Cardiometabolic Outcomes. Cureus. 2026;18(4):e106808. DOI: 10.7759/cureus.106808.
- Gordji-Nejad A, Matusch A, Kleedörfer S, et al. Single dose creatine improves cognitive performance and induces changes in cerebral high energy phosphates during sleep deprivation. Sci Rep. 2024;14:4937. DOI: 10.1038/s41598-024-54249-9.
- Gordji-Nejad A, Matusch A, Hengstler L, et al. Single-Dose Creatine Reduces Sleep Deprivation-Induced Deterioration in Cognitive Performance. Nutrients. 2026;18(8):1192. DOI: 10.3390/nu18081192.
- Williams NB, Hurley RB, Cevallos ME. Creatine Supplementation and Acute Sleep Deprivation: A Systematic Review of Cognitive, Psychomotor, and Mood Outcomes. J Integr Complement Med. 2026. DOI: 10.1177/27683605261456529.
- PubMedBen Maaoui K, Delleli S, Mahdi N, et al. Effects of Creatine Monohydrate Loading on Sleep Metrics, Physical Performance, Cognitive Function, and Recovery in Physically Active Men: A Randomized, Double-Blind, Placebo-Controlled, Crossover Trial. Nutrients. 2025;17(24):3831. DOI: 10.3390/nu17243831.
- Desai I, Wewege MA, Jones MD, et al. The Effect of Creatine Supplementation on Resistance Training-Based Changes to Body Composition: A Systematic Review and Meta-analysis. J Strength Cond Res. 2024;38(10):1813–1821. DOI: 10.1519/JSC.0000000000004862.[DOI]
- Wang H, Wang H, Xin X, Yi Z. Resistance training combined with creatine supplementation: a three-level meta-analysis of multidimensional outcomes from strength enhancement to body composition remodeling. J Int Soc Sports Nutr. 2026;23(Suppl 1):2718316. DOI: 10.1080/15502783.2026.2718316.[DOI]
- Tsiaras A, Loufopoulos G, Theodoridis X, et al. The Effect of Creatine Supplementation on Kidney Function: A Systematic Review and Meta-Analysis of Randomized Controlled Trials. J Ren Nutr. 2026. DOI: 10.1053/j.jrn.2026.04.010.[DOI]
- Yao L, Yang D, Gao J. Effects of resistance training combined with creatine supplementation on muscle strength, physical function, and muscle mass in older adults: a systematic review and three-level meta-analysis. Front Nutr. 2026;13:1919884. DOI: 10.3389/fnut.2026.1919884.[DOI]
Szakmai hitelesítés: A szakmai ellenőrzés során az ISSN kreatinállásfoglalását, az AIS ajánlását, az IOC étrend-kiegészítő konszenzusát, valamint a hivatkozott 2024–2026-os randomizált vizsgálatokat és metaanalíziseket használtuk. A források bibliográfiai adatait és a fő számszerű állításokat a publikációk elérhető közleményadataival ellenőriztük; a bizonyítékok korlátait a szöveg jelzi. Ez szerkesztőségi tudásszintézis, nem külső szakértői lektorálás vagy formális szisztematikus áttekintés. – Szerkesztette: Haász Péter | Sportorvos.hu szerkesztőség – Sportorvos Portál – a közérthető szakértelem