A prohormon néven futó termékek alapanyagai eredetileg természetes forrásokban kis mennyiségben előforduló szteránvázas vegyületek voltak. Ma megszámlálhatatlan a különböző változatok száma, leggyakrabban a 4-androstene-3,17-dion/diol, 19-nor-4-androstene-3,17-dione/diol, és a 17-hydroxy-5alpha-androst-1-en-3-one (delta 1-tesztoszteron, tesztoszteron izomer) vegyületek és ezek cipionát, undekanoát oldallánccal ellátott változatai kerülnek étrend-kiegészítőkben felhasználásra. Gyakori, hogy prohormonok szennyezik az étrendkiegészítőket, és a prohormonkészítmények is sokszor szennyezettek más prohormonokkal vagy gyógyászatban gyakran használt anabolikus szteroidokkal. Feltehetőleg hatástalanok, a vizsgált vegyületeknél anabolikus hatás nem volt kimutatható. A kutatások nem találtak komolyabb mellékhatásokat, de egyes esettanulmányok beszámolnak erről (Ritter 2005), de a sportolók által használt jóval nagyobb dózisoknál – ami grammos nagyságrendű – reális veszély ezek jelentkezése. A megcélzott fogyasztói kör a szabadidő-sportolók közül kerül ki.
A külsőleg vagy szájon át alkalmazható folyékony, prohormon tartalmú termékek eredetileg gyakran intramuszkuláris felhasználásra készülnek.
A jelenlegi álláspont szerint fogyasztásuk nem javasolt, élsportolóknak DOPPINGLISTÁS minden vegyületük, így alkalmazásuk tiltott!