Edzettségnek nevezzük a szervek, szervrendszerek alkalmazkodását a sorozatos fizikai terheléshez. A szív és -érrendszer, légző-rendszer, vázizom-rendszer, kiválasztó-rendszer, idegrendszer, immunrendszer, anyagcsere, stb. alaki és működésbeli változáson megy keresztül, amelyek szerepet játszanak a betegségek prevenciójában, és az egészségmegőrzésben, sőt még bizonyos betegségek rehabilitációjában is. Az alábbiakban a szív-érrendszer állóképességéről írunk.
Mi történik, ha kocogni kezdünk?
Szaporábban kezd verni szívünk, vérnyomásunk emelkedik. Ha a tempót nem változtatjuk, akkor egy kis idő elteltével állandósul az állapot és a pulzusszám, vérnyomásérték nem változik, hanem egyenletesen magasabb marad a nyugalmi értéknél. Ezt az állapotot „steady state’-nek, vagyis állandósult állapotnak nevezzük. Ha az iramot fokozzuk, akkor felgyorsul a szív munkája, egyre többször húzódik össze, ugyanígy a vérnyomás szisztolés értéke tovább nő, viszont a diasztolés érték csökken. Mindez egészen addig folytatódhat, amíg el nem érjük tűrőképességünk határát, ill. a maximális pulzusszámot és vérnyomásértéket.
Nyugalomban az egészséges felnőtt szív percenként 72-szer dobban. A terhelés maximumában mért, ú.n. maximális pulzusérték az életkor függvénye és igen egyszerű képlettel számítható. Kétszázhúszból ki kell vonni az életkort és megkapjuk a maximális pulzusszámot, vagyis azt az értéket, amelyet szervezetünk még néhány percig vagy inkább másodpercig képes tolerálni. Vagyis egy 20 évesnek 200/ perc, egy 30 éves egyénnek 190/ perc a maximális pulzusértéke. Mindennek az edzéstervezésben van jelentősége, hiszen a legtöbb fittnesz teremben a pulzusszám alapján irányozzák elő az edzésprogram intenzitását a személyi edzők attól függően, hogy kinek milyen intenzitásra van szüksége.
Ugyanakkor a vérnyomásérték maximuma nem függ az életkortól, általában az egészséges felnőttek esetében 220/80 Hgmm, annál semmi esetre sem több. Az első, ú.n. szisztolés vérnyomásérték megmutatja, hogy a szívösszehúzódás pillanatában, amikor kipumpálja a vért, mekkora a periférián (vagyis a szíven kívüli erekben) mért nyomás. Mivel testmozgás alatt a szív nagy erővel és szaporábban húzódik össze, ezért az erekben mért nyomás emelkedik. A diasztolés, vagy második vérnyomásérték azt az erekben mért nyomást mutatja meg, amikor a szív telődik vérrel. Tehát ekkor a legkisebb a nyomás a perifériás erekben. Ez a terhelés során csökken.
A rendszeres testedzéshez a szívérrendszer alkalmazkodással válaszol. Néhány hónap elteltével a szív nagyobb erővel húzódik össze, ezáltal egyszerre több vért tud a vérpályába továbbítani. Mindez azt jelenti, hogy a nyugalmi pulzusszám lassul, vagyis a szívnek kevesebbszer kell dobbannia ahhoz, hogy ugyanannyi friss, oxigéndús vért küldjön a szervekhez, szövetekhez. Ez a folyamat különösen az ú.n. állóképességi sportprogram hatására alakul ki. Emellett nem csak a szervek oxigénellátása, hanem a szív oxigénellátása is javul, mivel a rendszeres mozgás hatására aprócska hajszálerek nyílnak ki és továbbítják a friss vért a szívizom különböző területeihez. A nyugalmi pulzusszám is csökken, amely részben az ú.n. paraszimpatikus tónusfokozódásnak köszönhető. A versenyszerűen úszók, hosszútávfutók, triatlonosok nyugalmi pulzusa akár 28/perc értékre is csökkenhet.
Hogy változik a vérnyomás?
Rendszeres állóképességi sport hatására a szisztolés és diasztolés vérnyomásérték is csökken, akár 10-30 Hgmm-el, vagyis a magas vérnyomásban szenvedőknek is ajánlható. Azonban léteznek olyan sportágak, amelyek fokozzák a vérnyomást, mint például a súlyzós edzés, súlyemelés, erőemelés, küzdősportok nagy része.
A rendszeres mozgásra először a szív-érrendszer alkalmazkodik, amelynek hatására nyugalmi pulzusszám csökkenés, vérnyomás hanyatlás alakul ki. A szív munkája, pumpafunkciója javul, több vért tud egy összehúzódással a keringésbe küldeni. Ugyanakkor a szív vérellátása is nő, mivel újabb és újabb mikrokapillárisok nyílnak meg a szívizomzaton belül, így a friss oxigén dús vér hatékonyabban tudja elérni a szív minden egyes sejtjét. Mindezek miatt a rendszeres mozgás a szívegészségnek egyik legfontosabb eleme.