A krónikus beteg gyakran pontosan tudja, hogy többet kellene mozognia. Mégsem teszi – vagy néhány hét után abbahagyja. A probléma sokszor nem egyszerű motivációhiány, hanem a képesség, a környezet, a tünetek, az önhatékonyság és maga az edzésprogram találkozásának zavara. A jó mozgásterápia ezért nemcsak azt mondja meg, mit kellene csinálni, hanem azt is, hogyan válhat a megfelelő terhelés tartósan megvalósíthatóvá és mérhetően hatásossá.
A vállficam nem ér véget azzal, hogy az ízület visszakerül a helyére. A labrum, a glenoid és a humerusfej sérülései, az életkor és a sportági terhelés együtt határozzák meg az újabb instabilitás kockázatát. A kezelés célja ezért nem pusztán egy fájdalommentes váll, hanem egy stabil, terhelhető és sportkész sportoló.
Az öregedő izmot nemcsak az edzés, a fehérjebevitel és az idegrendszer állapota befolyásolja. Egyre több kutatás szerint a bélmikrobiom, annak metabolitjai, a bél barrierfunkciója és a mitokondriális működés is része lehet annak a biológiai környezetnek, amelyben sarcopenia kialakul.
A sikertelen fogyás mögött ritkán egyetlen „elromlott” hormon vagy metabolikus kapcsoló áll. A valóság összetettebb – és kevésbé eladható.
A magas mérce segítheti a sportolót, a hibátlanság kényszere azonban ronthatja a teljesítményt és növelheti a pszichés terhelést. Hol húzódik a határ?
Hogyan kezdhető újra biztonságosan a mozgás szívbetegség, infarktus vagy szívbeavatkozás után? Terheléses vizsgálat, rehabilitáció, pulzus, aerob és erősítő edzés sportorvosi szemmel.
Asztmával is lehet biztonságosan sportolni. Mit jelent az EIB, miért nem minden terheléses fulladás asthma, hogyan segít a bemelegítés, az asthma kontrollja és az individualizált edzés?
Sérülés, kudarc, edzői konfliktus, szelekció vagy kiégés is krízist okozhat. Hogyan ismerhetik fel a sportszakemberek és a szülők, ha segítségre van szükség?
Ha szeretnéd rendszeresen megkapni ...

Kövess minket itt is, ott is!