A sportot gyakran az összetartozás és az esélyegyenlőség szimbólumának tekintjük. De vajon mindenki ugyanazzal az érzéssel lép be egy öltözőbe vagy egy sportpályára? Egy fontos írás a sport közösségteremtő erejéről, a kirekesztés hétköznapi formáiról és arról, hogy mitől válik egy sportközösség valóban befogadóvá.
A sportvezetés az egyik legfontosabb tényező a sportolók és a sportban tevékenykedők számára.
Miért emelnek a sportközösségek egyes edzőket, játékosokat vagy sportvezetőket szinte megkérdőjelezhetetlen magasságokba? A személyi kultusz pszichológiája, története és magyar példái a sport világából.
Miért fogadjuk el az erőszakot a sportban? Ismerje meg az agresszió normalizálásának pszichológiai, társadalmi és erkölcsi hátterét, valamint a sport világának erkölcsi dilemmáit.
Ahhoz, hogy a bántalmazó kultúrák fennmaradjanak, sőt, egyes helyeken virágozzanak, a bántalmazókat támogatni kell, szükségük van a segítőikre.
Az edzői etika a modern sport egyik alapvető pillére, amely meghatározza az edzői munka hitelességét, társadalmi elfogadottságát és hosszú távú eredményességét.
A modern sport világát sokszor a teljesítménnyel, a rekordokkal és a versengéssel azonosítjuk, miközben a testmozgás története valójában mélyen összefonódik az emberiség vallási és spirituális hagyományaival. A legtöbb világvallás nem pusztán fizikai „eszközként” tekintett a testre, hanem olyan értékes ajándékként, amelynek gondozása lelki jelentőséggel is bír.
Az edzői munka során megjelenő testszégyenítésről szóló történetek egyre gyakoribbak, és ezek a gyakorlatok a sportedzés különböző formáiban szándékosan, akaratlanul vagy akár észrevétlenül is jelen lehetnek. Ezeknek a gyakorlatoknak nem feltétlen céljuk az élsportolók bántása.
Ha szeretnéd rendszeresen megkapni ...

Kövess minket itt is, ott is!