Category: Sportegészségügy, sportorvoslás
A sportorvoslás pontos definíciója mindig is nehezen volt meghatározható, mivel a hivatásos sportolók és a szabadidős tevékenységet folytatók egészségügyi ellátásának széles körét is magában foglalja.
Függetlenül attól, hogy közvetlenül részt veszünk-e az élsportban, vagy sem, többségünk tisztában van azzal, hogy milyen rendkívüli fizikai felkészültség szükséges ahhoz, hogy valaki részt vehessen az olimpiai vagy paralimpiai játékokon.
Az utánpótlás sportolók szűrővizsgálatának kulcsfontosságú eleme az egészségügyi előzményeket feltáró komplex kérdőív kitöltése. Pontos válaszadással a kórállapotok 2/3-a, egyes szerzők szerint 3/4-e megbízhatóan előrevetíthető. Problémát jelenthet, ha gyermekek a válaszadók, hiszen összehasonlítva a szülők által adott feleletekkel, csak 20 – 40 %-os az egyezés. Ezt a különbséget egyrészt az ismeretek hiánya, másrészt a gyengébb kitöltési […]
A GYERMEKSPORT könyv a gyermekek mindennapi fizikai aktivitásának, sporttevékenységének kérdéseivel foglalkozik.
Állóképességi versenyszámok rendezését különös körültekintéssel kell végezni, mivel egyrészt még jól felkészült versenyző esetében is előfordulhat extrém időjárási körülmények között dehidráció, elektrolit zavar, az energiaellátás kimerülése, hőszabályozási zavar, sőt hősérülés is. Ugyanakkor a tömegsport térhódítása miatt egyre gyakrabban rendeznek nagy tömegeket mozgató sportrendezvényeket a néhány kilométeres utcai futóversenytől a maratoni távig, Balatonátúszást, stb., melyek ellátásakor […]
A „Sportegészségügyi életszabályok” című összeállítást Alfred Mallwitz (Berlin) miniszteri tanácsos írta 1929-ben. A tréningegészségügyi (sportegészségügyi) szabályokat a berlini Stadion megnyílta óta mint Stadion-orvos a következőkben állapítom meg: Általános elvek Az élettan tanítja, hogy az emberi szervezet felett teljes mértékben uralkodnak a természeti törvények, különösen rendkívül nagy a fizikai erők befolyása a testre. A pozitív hygiénia […]
Az 1948-ban megjelent közleményt idb Issekutz Béla egyet. ny. r. tanár írta (Budapesti Egyetemi Gyógyszertani Intézet) A cikkben szereplő „teljesítményfokozó módszerek” sok esetben a hatályos jogszabályok szerint törvénytelenek és tiltottak, számos esetben a WADA (és a HUNADO) doppingellenes szabályzata szerint is tiltottak. Az 1948-ban íródott közlemény megjelentetésének egyedüli célja a történelmi visszatekintés és a teljesítményfokozás […]
Élsportolók teljesítményfokozása az 1980-as években - a magyar „Biológiai program”
Az etika nélküli, álszent cég-, sport-, (sport)egészségügyi vezetők ill. edzők nem szeretik beosztottjukat, tanítványukat, csak eszköznek tekintik őket önmegvalósító céljaik eléréséhez, gyakran autokratikus légkörben működnek és nem adnak teret tanítványuk egyéniségének. Milyen a jó vezető (erkölcs? etika? erték?) Jó vezetőnek van értékrendje, amihez lehet tartani magad. Az értékrendbe sokminden benne lehet, van gyereke, felesége, vagy jó […]
Rögtön az elején érdemes leszögezni, hogy a sportorvoslás a medicina minden egyéb ágától jól elkülönül, méghozzá azáltal, hogy egy kicsi mindenből van benne. A jó sportorvos ugyanis egyszemélyben traumatológus, reumatológus, de belgyógyász és táplálkozás tudományi szakember is. Itt azonban még nem áll meg a tudománya, a jó teljesítmény záloga ugyanis nemcsak a test szintjén dől […]
- 1
- 2
- Következő »
Hirdetés
Napi érdekesség
Legolvasottabb cikkeink
-
Egy gyermek búcsúzó levele az edzőjéhez2020-02-26 -
Megrendelhető könyveink2022-11-25
-
A talp és a sarok fájdalma2018-05-22
Támogatónk
- Vb 2022: nincs döntés 90 perc alatt a marokkói–spanyolon 2022-12-06
- Vízilabda: Kollár és Gór-Nagy is a szövetség vezetőségében 2022-12-06
- Asztalitenisz Top 16-bajnokság: az esélyesek gond nélkül vették a csoportkört 2022-12-06
- Vb 2022: a spanyol és a marokkói szurkolók is kitesznek magukért – galéria 2022-12-06
- Bundesliga: ehhez a klubhoz kerülhet kölcsönbe Dárdai Márton – sajtóhír 2022-12-06
