A sportolót ma már nem az információ hiánya, hanem annak túlburjánzása nehezíti. Megmutatjuk, hogyan különíthető el a személyes tapasztalat, a magabiztos vélemény és a valóban bizonyítékokon alapuló sporttáplálkozási tanács.
A sikertelen fogyás mögött ritkán egyetlen „elromlott” hormon vagy metabolikus kapcsoló áll. A valóság összetettebb – és kevésbé eladható.
A D-vitamin fontos a csont- és izomműködéshez, de ebből nem következik, hogy minden sportolónak rendszeresen laborvizsgálatra vagy nagy dózisú pótlásra van szüksége. Megmutatjuk, mikor érdemes mérni, hogyan értelmezzük a 25(OH)D-eredményt, és miért nem teljesítménycél a minél magasabb D-vitamin-szint.
A hosszú állóképességi terhelés során jelentős mennyiségű nátrium távozhat a verejtékkel, de ebből nem következik, hogy mindenkinek ugyanannyi sótablettára van szüksége. Megmutatjuk, hogyan becsülhető az egyéni veszteség, mikor indokolt a pótlás, és miért nem véd a só a túlivás okozta hyponatraemiától.
Az izomgörcs nem magnéziumteszt, és a rendszeres sportolás önmagában nem indokol magnéziumtablettát. Megmutatjuk, mikor számít valóban a magnéziumellátottság, mit lehet élelmiszerekkel megoldani, hogyan értelmezzük a laboreredményt, és mikor van helye célzott pótlásnak.
A vashiány már vérszegénység előtt befolyásolhatja a sportoló terhelhetőségét. Ferritin, TSAT, hepcidin, menstruáció, REDs, teljesítmény és kezelés sportorvosi szemmel.
A mozgás nemcsak az izmokat alakítja. Bemutatjuk, hogyan kapcsolódik össze a bélmikrobiom, az edzés, az anyagcsere, a bélbarrier és az egészséges öregedés.
Mit, mikor és mennyit egyen egy fiatal sportoló? Gyakorlati útmutató a fiatal sportoló étrendjéről a reggelitől az edzés előtti és utáni étkezésig, hidratációig és étrend-kiegészítőkig.
Ha szeretnéd rendszeresen megkapni ...

Kövess minket itt is, ott is!