Betöltés

Mit keresel?

Aktuális Sport és művészet

Énpróbálgatások – sport és művészet

Megoszt

A sport és a testedzés képi ábrázolásai sokszor utalnak az antik szobrok emberi testtel szemben támasztott követelményeire. Ferenczy Károly Birkózók című képén is így van ez, témája közismerten az ókori olimpiák egyik versenyszáma, vagyis mint testgyakorlat, kultikus esemény. A két birkózó közül az egyik mezítelen, ez lehetőséget ad a festőnek az izomzat és a testi arányok bemutatására. A másik alakot azonban mez takarja el, szinte csak a körvonala mutatkozik. A két alak közötti ellentét ettől csak még jelentősebb. A mezt viselő arcát ellenfele vállába mélyeszti. Az ő profilja kivehető, a mezítelen alaké viszont egészen eltűnik a másik feje mögött. A fejüket és a derekukat olyan szorosan összekulcsolják, hogy egyetlen alakként értelmezhetőek, amit a ruhátlanság és a ruha választ el egymástól a természetesség és a művészet és a kultúra műviségének jeleként.

hirdetés

Elég egyetlen sportközvetítést néznünk, hogy belássuk, a sport modern rituális gyakorlat, amelyet ceremónia vesz körül, rajongói és hősei vannak, a szabályok nem csak a játék tisztességes kimenetelét biztosítják, hanem azt is, hogy a kultúra keretei között maradjon. A sportok többsége a testek találkozását is a szabályok által lefektetett keretek között korlátozza. A birkózás azonban éppen ősi eredete miatt (a többi küzdősporthoz hasonlóan) a kultúra szabályai felől zavarbaejtő, hiszen a két test egymást nyomja le, a harc olyan közvetlen, hogy folyamatosan a sérülés veszélyével fenyeget, a küzdelem több mint játék, egyetlen eleme sem stilizált, két test nyers egymásnak feszülését mutatja be, s ezáltal olyan közvetlenül utal az eredetére, hogy nem tudunk elvonatkoztatni tőle. A zavar forrása pedig nem más, mint a kulturális elvárások és a természeti szükségszerűség ütközése, a közvetlen testi konfliktus. Meg kell tapasztalnunk a másik fenyegető szorításában, a másik testtel való ütközésben a határainkat, a testi határokat, ahogyan a gyerekek is az apjukkal és a testvéreikkel folytatott birkózásaik során tapasztalják meg erőik és képességeik végét, hogy ezáltal megalapozzák a testi tudatosságukat. A testi ember az életben maradásért kénytelen harcolni, a modern ember kulturális fejlődése azonban abból a felvilágosodás kori felismeréséből származik, hogy fel kell építenünk önmagunkat pszichés, szellemi és testi értelemben is egyaránt, meg kell alkotnunk a személyiségünket.

művészet Ferenczy Károly: Birkózók

Ez a gondolat azután két nagyon különböző világértelmezésbe épülhet be. Az egyik a vallástól való elszakadásban jött létre, ezért nem azokra a kérdésekre keresi a választ, hogy milyennek alkottak, milyen az a minta, amilyenné válnom kell, hanem arra a kérdésre, hogy hogyan valósítsam meg önmagamat. A másik elképzelés a végső megmérettetésre emlékeztet, ahogyan a Jó és a Rossz harcának ábrázolásain is egymásnak feszülő harcosok szerepeltek a középkori szobrászatban. Mindkettő magában foglalja azonban azt a képet, amit itt a mezítelen és a ruhát viselő alak kettőse mutat: a személyiségünk felépítése belső küzdelem, amit a természeti adottságaink uralásával és irányításával harcolunk meg

Csanádi-Bognár Szilvia írása (megjelent a Szív folyóirat 2016 július-augusztusi számában / festmény: Ferenczy Károly: Birkózók. 1908, magántulajdon, a kép közlése a Virág Judit Galéria engedélyével és segítségével).

Tagek