A sportolást befolyásoló bőrbetegségek (áttekintés) – sportolói betegségekről röviden

A sporttal kapcsolatos bőrbetegségek meglehetősen gyakoriak, és sokféle kiváltó okuk lehet. A fertőzések, bőrgyulladások vagy traumák kategóriájába sorolva számos bőrbetegség közvetlenül érinti a sportolásban való részvételt. A korai felismerés és kezelés döntő fontosságú a sportoló játékra való visszatérési képességének meghatározásában, de akár a csapattagoknál előforduló járványok megelőzésében.

Fertőzések

A bőrfertőzések okozzák a legtöbb ilyen jellegő problémát mind az egyéni-, mind a csapatsportokban. A sportolókat érintő bőrfertőzések közül sok a szoros érintkezés útján terjed. Számos más tényező is hozzájárul, beleértve az izzadástól érzékenyebbé váló bőrfelszínt, a horzsolásokat és a felszerelés okozta szorításokat. Ezek a kockázati tényezők számos sportágban jelen vannak. Több nemzetközi szervezet konkrét irányelveket is megállapított pl. a birkózóknál diagnosztizált bőrfertőzés utáni sportoláshoz való visszatérésre vonatkozóan; ezek az irányelvek más sportágak esetében is segíthetnek a kezeléssel és a játékba való visszatéréssel kapcsolatos döntések meghozatalában. A sportolói bőrfertőzések lehetnek gombás, bakteriális vagy vírusos fertőzések.

Gombás fertőzések

A bőr gombás fertőzéseit dermatofiták okozzák, amelyek a bőr legkülső rétegébe, valamint a hajba és a körmökbe hatolnak be és szaporodnak el. Felületes fertőzéseket okoznak, amelyeket általában „gyűrűsféreg” vagy tinea néven emlegetnek. A tinea a fejbőrt, a testet, az ágyékot és a lábakat érinti. A gombás fertőzések könnyen terjednek a sportolók között, ezért a sportolónak le kell fednie az érintett területeket, és szájon át vagy helyileg alkalmazott gombaellenes kezelést kell kezdeményeznie. A birkózóknak különösen a bőr esetében legalább 72 órán át, a fejbőr esetében pedig 2 hétig kell kezelniük a játékba való visszatérés előtt.

Bakteriális fertőzések

A bakteriális megbetegedések az impetigótól a cellulitisig terjedhetnek. Az impetigo mézszínű heg formájában jelenik meg, és Staphylococcus vagy Streptococcus baktériumok okozzák. A kezelést a terület átáztatása után kell megkezdeni, hogy eltávolítsuk az elváltozás kérgét. Ezt követően helyi antibakteriális szereket alkalmaznak a helyi betegség esetén. Szájon át szedhető antibiotikumokat akkor kell alkalmazni, ha a betegség kiterjedt, vagy ha felmerül a meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA), egy súlyos betegség gyanúja.

A kelések (tályogok) jellemzően a szőrtüszők közelében kezdődnek. A fertőzést bőrsérüléssel vezetik be, és jellemzően Staphylococcus vagy Streptococcus okozza. A tályogok, amelyeket jellemzően fájdalmas, vörös, lágyszöveti csomóként írnak le, leggyakrabban olyan nedves területeken fordulnak elő, ahol szőrtüszők vannak jelen, például az ágyékon, a combok hátsó részén és az arcon. A veszélyeztetett sportolók közé tartoznak a cukorbetegek, az elhízottak, a szteroidokat használók vagy a rossz higiéniával rendelkezők. A kezelés az elváltozás lecsapolásából áll. Szájon át szedhető antibiotikumokra általában nincs szükség, hacsak nem áll fenn a bőrfelületi fertőzés (cellulitis) vagy MRSA veszélye. A cellulitis diffúz vörös, meleg, érzékeny és duzzadt bőrfelületként jelentkezik. A cellulitis különösen veszélyes, mivel gyorsan terjedhet. Az ebben az állapotban szenvedő sportolók betegsége súlyossá is válhat. Az antibiotikumos kezelés és a szoros megfigyelés elengedhetetlen a gyógyulásig.

A bakteriális fertőzéseket a játékba való visszatérés előtt „nem fertőzőnek” kell tekinteni. Ehhez az szükséges, hogy 2 napig ne alakuljanak ki új elváltozások. Minden jelenlegi elváltozásnak le kell hegesednie, és nem szabad, hogy szivárogjon vagy folyjon. A sportolónak legalább 3 napig szájon át szedett antibiotikumot kell szednie. Ha új elváltozások alakulnak ki, vagy a váladékozás folytatódik, akkor MRSA diagnózist kell felállítani, ami hosszan tartó kezelést igényel, ami legalább 10 napot jelent, és minden elváltozást le kell hegesíteni.

Vírusfertőzések

A vírusos megbetegedéseknek számos formája lehet, de leggyakrabban a sportolókat a herpes simplex vírus (HSV) gyötri. A HSV bőrhólyagok csomójaként jelenik meg, amelyeknek az alapja vöröses. A sportolóknak társuló tünetei lehetnek, mint például láz, hidegrázás és izomfájdalmak. A betegek gyakran észlelnek bizsergő vagy égő érzést a HSV okozta elváltozások megjelenése előtt. A bőr horzsolásán vagy szakadásán átesett sportolók nagy veszélynek vannak kitéve a fertőzés átvitelének szempontjából. A HSV önkorlátozó és spontán javul, de kiújulhat, és könnyen terjed. A kitörések megelőzhetőek azzal, hogy a sportolókat a kezelés megkezdéséig távol tartják a versenyzéstől. Az alacsony gyanúindex és a korai felismerés döntő fontosságú a terjedés megelőzésében. Az edzések és versenyek előtt minden egyes sportoló gondos vizsgálata létfontosságú a megelőzéshez. A játékba való visszatérés előtt a sportolónak 2 napig nem szabad új elváltozást észlelnie, és minden jelenlegi elváltozásnak le kell hegesednie, és nem szabad szivárognia. A sportoló első herpeszes epizódját legalább 10 napig vírusellenes kezeléssel kell kezelni. Ezt 14 napra kell meghosszabbítani, ha a diagnózis felállításakor olyan kísérő tünetek jelentkeznek, mint a láz, hidegrázás és izomfájdalom. A visszatérő epizódok esetén legalább 5 napos vírusellenes kezelésre van szükség a játékba való visszatérés előtt. A visszatérő fertőzésben szenvedő sportolók esetében szuppresszív kezelést fontolóra kell venni.

A molluscum contagiosumot (uszodaszemölcsöt) a poxvírus okozza, és bőrről bőrre történő érintkezéssel terjed. Ez a fertőzés jellemzően úszóknál, tornászoknál és birkózóknál fordul elő. A molluscum bőrszínű, középen gödröcskével ellátott papulaként jelenik meg, általában az arcon, a nyakon és a törzsön. Ezek az elváltozások általában tünetmentesek és spontán gyógyulnak. A spontán gyógyulás azonban több hónapig is eltarthat, és a legtöbb sportoló szeretné felgyorsítani a gyógyulást, hogy visszatérhessen a játékhoz. A molluscum eltávolítható kaparással, krioterápiával vagy gyógyszeres krémek helyi alkalmazásával.

Parazitás bőrfertőzések

A rühességet a Sarcoptes scabiei okozza. A rühfertőzés akkor következik be, amikor a nőstény atka a bőr alá fúrja magát, és az általa létrehozott járatban petéket hagy. A rühfertőzésre jellemző az erős éjszakai viszketés, amely általában a fertőzést követő 1 és 4 hét között jelentkezik. A barlangok a bőrben járatok formájában jelennek meg, és általában az ujjak szövedékei között vagy a csukló, a mell, a hónalj, a herezacskó, a pénisz vagy a térd felett találhatók. A fertőzés átvitele jelentős ideig tartó szoros érintkezés útján történik. A kezelés jellemzően helyi krémet tartalmaz. A krémet az egész testre kenik, 8-12 órán át tartják rajta, majd leöblítik. Az 1 hét múlva történő ismételt alkalmazás általában elegendő a betegség felszámolásához. A fertőzött személy ruházatát és ágyneműjét ki kell mosni és magas hőmérsékleten meg kell szárítani. A rühvel fertőzöttek háztartási kontaktjainak szintén ki kell mosniuk ruházatukat és ágyneműjüket, és a fentiek szerint kell kezelni őket.

Fertőzések megelőzése

Sportolóknál a bőrfertőzés megelőzése kulcsfontosságú. Ez megköveteli, hogy a sportolók nagy figyelmet fordítsanak a személyes higiéniára, például ne osszák meg egymással személyes tárgyaikat vagy felszereléseiket, rendszeresen mossák a ruháikat és személyes felszereléseiket, edzés és verseny után azonnal zuhanyozzanak, és rendszeresen használjanak zuhanycipőt. A korai felismerés és kezelés, valamint a játékba való visszatérés meggyorsítása érdekében elengedhetetlen az oktatás és a bőr folyamatos kontollja.

Bőrgyulladás

Az allergiás vagy irritatív bőrgyulladás jelentős bőrpírt, duzzanatot és viszketést okozhat az érintett testrészen. A diagnózis gyakran könnyen felismerhető az egyéneknél a kiütések eloszlása és az expozíciót követő ismételt bőrkiütések alapján. A környezeti irritáló anyagok és allergének felismerése alapvető fontosságú a megfelelő kezeléshez.

Trauma, bőrsérülések

A horzsolásokat antibakteriális szappannal kell megtisztítani, és védőkötést kell alkalmazni. A szakadások esetében a játékba való visszatérés akkor történhet meg, ha az aktív vérzés elállt, és a seb megfelelően be van kötve. A bőrkeményedések és hólyagok a nyíróerők és az izzadás következtében alakulnak ki, gyakran a rosszul illeszkedő lábbelik miatt, ezért a kezelésük gyakori zoknicserét, izzadásgátlót és új, megfelelően illeszkedő cipőt jelent. Hasonlóképpen, a kocogó lábujjakat a nem megfelelő cipőt viselő sportolók körmei alatti fájdalmas vérzés okozza. A megfelelően illeszkedő cipő ismét a kezelés fő pillére.

Források: Matthew Leroy Silvis és Amy Sucheski írása valamint a „Sportsérülések ellátása” kézirat (szerkesztő: Prof. Dr. Berkes István)