Élsportolók teljesítményfokozása az 1980-as években – a magyar „Biológiai Program”

Emlékeztető az Országos Testnevelés és Sportegészségügyi Intézet Szakmai Kollégiumának 1981. december 10-én megtartott üléséről (részlet)

…

Első napirendi pontként a Szakmai Kollégium megvitatta – előre írásban megküldött anyag alapján – dr. XXX YYY előterjesztésében „A Kondicionáló Osztály működéséről és a kondicionáló program szervezésének sportegészségügyi feltételeiről” című anyagát.

…

A Szakmai Kollégium az előterjesztett anyaggal kapcsolatban az alábbi álláspontot fogadta el:

1. A társadalom részéről várhatóan növekvő igény fog jelentkezni a preventív-gondozói orvosi tevékenység iránt, amelynek megoldására a sportegészségügy keretei között nyílik lehetőség. Ennek lényege: az egyén számára adekvát, biztonságos és hatékony mozgásprogram kijelölése és ennek ellenőrzése. Ezen igény jelentkezésére fel kell készülni, és hosszútávú stratégiai programot kell készíteni.
2. A sportegészségügy szakellátási szintjét alkalmassá kell tenni arra, hogy a lakosság kondicionálásának kérdéseiben tanácsadó szerepet töltsön be. Ennek szakmai támogatására módszertani levelet kell készíteni.
3. Az Országos Testnevelés- és Sportegészségügyi Intézet Kondicionáló Osztálya a válogatott keretek ellátásán túlmenően terjessze ki a tevékenységét az I. osztályú sportolók, illetőleg az utánpótlás korúak (serdülők) kondicionálására. Vegyen részt a sportegészségügyi hálózat szakmai felkészítésében, hogy az a 2. pontban felsorolt feladatoknak eleget tudjon tenni.

Második napirendi pontként szóbeli előterjesztés alapján a Szakmai Kollégium megvitatta a teljesítményfokozó biológiai aktív anyagok alkalmazásának aktuális problémáit is.

Az előterjesztő tájékoztatást adott az utóbbi időben alkalmazásra került hormonkészítményekről. A jelen ülést megelőzően szakmai bizottság foglalkozott e kérdéssel, melynek állásfoglalása szerint a tesztoszteron, a somatotrop és a somatostatikus hormonkészítmények adását magyar sportolók részére nem javasolják.

A teljesítményfokozás egyéb biológiailag aktív készítményeivel kapcsolatosan felhívja a figyelmet, hogy ezek sokszor tudományos meggyőződés nélkül kerülnek használatra, hatásmechanizmusukat illetően kisérletek nem történtek tudományos fórumon alkalmazásukkal kapcsolatban közlés nem jelent meg. Ismerteti az e csoportba tartozó legújabb külföldi készítményeket. Ezeknek költséges volta miatt javasolja, hogy szakmai bizottság foglaljon állást, melyek kerüljenek Magyarországra behozatalra, illetve alkalmazásra.

Hozzászólások

(1.)  Véleménye szerint hormonkészítmények teljesítményfokozás céljából nem adhatók. Felhívja a figyelmet az ezzel kapcsolatos súlyos etikai problémákra, mely véleménye szerint az egészségügyi főhatóság jogi hatáskörébe is tartoznak. Egyetért a NOB ezzel kapcsolatos döntéseivel. Felhívja a figyelmet a természet adta hormonális anomáliák és sportteljesítmények összefüggéseire. Az elkövetkező olimpiáig kevésnek tartja az időt és a rendelkezésre álló kapacitást új anyagok korrekt kipróbálására. Ezért véleménye szerint tudományos kritérium ennek megközelítésére fel sem merülhet. Az anyagok kipróbálása igen sokba kerülne. Széles programot nem lehet megvalósítani, ki kell választani azt az egy-két anyagot, amelyet külföldön már kipróbáltak és jól alkalmaztak.

(2.)  Kételyét fejezi ki, hogy a jelenleg használt biológiai aktív anyagoknak egyáltalán van-e teljesítményfokozó hatása. Javasolja, hogy amennyiben ilyen irányú vizsgálatok történnek, legalább a kérdéses anyagoknak a szervezetben leírt útját kíséreljük meg követni. Amennyiben  alkalmazásra kerülnek, individuálisan és lehetőleg szűk körben alkalmazzuk. Ismételten elítéli azt a gyakorlatot, mely szerint sportorvosok hatástalan szert – sokszor még invasiv úton is – adnak azt hirdetve, hogy az hat.

(3.)  Az előző felszólalókkal ellentétben hisz e készítmények hatásában. Mindennapi munkájában tanúja a szervezet befolyásolhatóságának. A teljesítményfokozás ki nem használt lehetőségeire hívja fel a figyelmet. Például a táplálkozási és energiaforgalom kérdéseiben számtalan kihasználatlan lehetőségünk van még. Javasolja a munkabizottság felállítását, amely dietetikus és farmakológus szakemberek segítségével állítson össze megfelelő táplálkozási javaslatot.

(4.)  A való helyzetet rosszabbnak érzi, mint ahogy ezt a Szakmai Kollégium megítéli. A minden áron való eredmény elérése, számtalan egzisztenciális probléma, totálpremizált szakembergárda, egyes esetekben maga a legfelsőbb állami vezetés is gátolja az egészséges álláspont kialakulását. Jelen pillanatban fő problémának a hormonális készítmények adását tartja, mivel gyors teljesítményfokozás ezzel produkálható. A NOB törekvése tiszteletre méltó, de a kimutathatóság költséges volta miatt az a az a legtöbb esetben nem megvalósítható. Sok esetben a mintavételből a vizsgálatokat el sem végzik, pozitív esetekben pedig a nemzetközi konfliktusokat kívánják elkerülni. Hivatkozik egy közelmúltban történt esetre, amikor nagy nemzetközi verseny után összeszedték az eldobált ampullákat és gyógyszerdobozokat, ezek általában egytől-egyig szigorúan tiltott, szervezetre káros anyagok voltak.

(5.)  Egyetért a szakmai bizottság szigorú állásfoglalásával, ugyanakkor ténykén kell tudomásul venni az élsport illegális gyógyszerelését. A kettőt összegeyeztetve a problémát reálisan kell felgöngyölíteni. Hibának tartaná, ha egy szélsőséges állásfoglalással pánikot keltenénk a válogatott keretekben. Javasolja, hogy a Szakmai Kollégium dolgozzon ki ütemtervet 1982-re. Legyen szakmai stratégiánk mikor, kinek mi adható és hogyan ellenőrizzük. Tekintettel kell lenni a beszerzés előtt álló új készülékre, tisztázni kell, hogy a kapott eredményről milyen szinten ki és kit fog tájékoztatni.

(6.)  Gyakorlati tapasztalat, hogy ami használ, dopping-listán van. Ami nem használ, arra viszont javasolja: ne költsünk rá sokat. Általában a keretorvos kényszerül a sportvezetés nyomására dopping-listán szereplő készítményt adni és egyáltalán nem tisztázott, hogy adott alkalommal ki fogja vállalni a felelőséget.

(7.)  Felhívja a figyelmet arra, hogy doppingszerek alkalmazása egyáltalán nem szűk kört érint, a sportolás alacsonyabb szintjén is tizedrangú sportolók, edzők és sportvezetők tartják a markukat a sportorvos felé. Nap mint nap nehéz helyzetben van a sportorvos, amikor ezt megtagadja, mert etikátlan kollégák fogják helyette megadni. Elsősorban az OTSH állásfoglalásától vár eredményt.

(8.)  Mi orvosok, a klasszikus etikai keretek között folytatjuk gyakorlatunkat. Az 1972 óta érvényben lévő jogrendünk szerint ezeket a szereket nem adhatjuk, sőt, adásuk esetén bűncselekményt követünk el. Javasolja, hogy politikai, állami vezetés szintjén a kérdésben foglaljanak állást.

(9.) Megköszöni a hozzászólásokat. Előterjesztését vitaindítónak szánta, részletkérdésekben a Szakmai Kollégiumnak a jövőben feltétlenül állást kell foglalnia. Az erre vonatkozó anyagok előterjesztését dr. XXX.YYY. együtt vállalja, a táplálkozási kérdések előterjesztésére dr. ZZZ.XXX. kell felkérni.

Vita után a Szakmai Kollégium az alábbi határozatot hozta:

1. Az országos intézetben fel kell készülni az új készülék fogadására és üzemeltetésének problémáira.
2. Teljesítményt fokozó biológiailag aktív anyagok kipróbálására és behozatalára javaslatot kell tenni és azt 1982 márciusában a Szakmai Kollégium elé kell terjeszteni. Az előterjesztésre a Szakmai Kollégium felkéri dr. dr. XXX.YYY., dr. XXX.YYY. és dr. XXX.YYY. szakmai kollégiumi tagokat.
3. A Szakmai Kollégium márciusi ülésére napirendre kell tűzni a tesztoszteron készítmények adásának problémáját.
4. A Szakmai Kollégium felkéri dr. XXX.YYY. professzort munkabizottság alakítására, optimális táplálkozási program kidolgozására. Az erre vonatkozó javaslatokat 1982 őszén a Szakmai Kollégium elé kell terjeszteni.
5. Teljesítményfokozás céljából somatrop és somatostatikus készítmények adását a Szakmai Kollégium egyértelműen károsnak és tilosnak tartja.

Budapest, 1981. december 10.