Sportsérülések konzervatív kezelése

A Sportsérülések ellátása a megelőzésből, a sérülések felismeréséből, kórismézéséből, kezeléséből, különféle speciális intézkedésekből és a rehabilitációból áll.

Pihenés, tehermentesítés

A sérült testrész, végtag nyugalomba helyezése a kezelés alapvető eleme. Többnyire ágynyugalmat is igényel, mégsem jelent teljes inaktivitást. A sérült végtag felpolcolásával javul a vénás keringés, kisebb a bevérzés és duzzanat, gyorsabb a haematoma felszívódása. A nyugalomba helyezést szolgálják a különböző rögzítések is. A nem sérült régiók gyógytornája, izomzatának erősítése azonban minél korábban kezdődjön el. Ha a sérülés típusa megengedi, az akut szak lezajlása után korai funkcionális kezelés végeztethető.

Krioterápia

A hűtőkezelés csökkenti a fájdalmat, a következményes izomspazmust, a bevérzést és másodlagos ödémát. Gyors hatása és egyszerű alkalmazása tette hagyományosan népszerűvé a sportorvosi gyakorlatban.

Fagyasztás

A fagyasztás (különböző aerosolok alkalmazásával) nem tartozik a korszerű eljárások közé. Pillanatnyi hatása, a tünetek elfedése, és a bőr károsodásának veszélye jelentik alkalmazásának hátrányait.

Szakaszos jegelés

Sportsérülések esetén a lokális hűtés megfelelő módszere a szakaszos jegelés (jégtömlő, kriogél stb.). Nem közvetlenül a bőrfelületen, hanem vékony rétegen át (pl. rugalmas pólya), naponta 6–10-szer 15–20 perces periódusokban végezzük. Hatékonysága függ a sérült rész feletti lágyrészköpeny vastagságától. A modern, elektromos krioterápiás készülékek jóval hatékonyabbak, hordozható változataik a pályaellátásban is használhatók.

Jégmasszázs

A jégmasszázs indokolatlanul ritkán alkalmazott módszer, hatékony, kevéssé veszélyes, könnyen betanítható a sérült számára. Naponta 3x10perc a kezelés tartama. A hűtőkezelés egyéb fizikoterápiás eljárásokkal is kombinálható (krio-elektroterápia, krio-termoterápia).

Rögzítés

Rugalmas pólya

Alkalmas akut lágyrészsérülés esetén átmeneti rögzítésre, a vénás keringés támogatására, fedőkötések védelmére, és jégtömlő vagy kriogél rögzítésére a végtagon. A friss sérülés területén kompresszió hozható létre, ez csökkenti a bevérzést, így a későbbi gyógyulás idejét is. Használatakor a végtag keringésére ügyelni kell. Stabilizáló-védő hatása az ízületek szempontjából elhanyagolható.

Öntapadós rugalmas pólya

Stabilizáló-védő hatása jó felhelyezés esetén a ragasztáshoz (taping) hasonló, szalagsérülések kezelésében hasznos. Hátránya a stranguláció veszélye.

Ragasztás (taping)

A nemzetközi sportorvosi gyakorlatban elterjedt módszer, hazai viszonylatban csak egyes sportágakban használatos. Alapelve: csökkenti azon mozgásokat, amelyek a sérült szalagot terhelik. Friss sérülés kezelésére csak kivételesen indokolt. Hatékonysága függ az anyagtól, és a felhelyezés technikájától. Az eltelt idő arányában védőhatása csökken.

Gipszrögzítés

A törés kezelésében közismert, hagyományos módszer. A lágyrészsérülések ellátásában a szerepe csökkent. Tartamát a csont illetve lágyrészgyógyulás alapján határozzuk meg. A gipszsínnel történő rögzítés során közbeiktatott gyógytornakezelés is végezhető, mert a sín levehető és a kezelés után visszahelyezhető.Hasonló előnnyel bírnak a termoplasztikus műanyagból készült sínek is. Körkörös gipszkötéssel minden testrész rögzítése biztosítható A rögzítés érdekében a gipszkötésnek magában kell foglalnia a szomszédos ízületeket is, úgy, hogy lehetőség szerint egyidejűleg az ízület funkcionális helyzetét is biztosítsa. Az új, műanyag „gipsz” előnyei (könnyű, kényelmes, higiénikus stb.) sportolóknál is egyértelműek, egyes (nem kontakt) sportágakban a versenyzést is lehetővé teszik.

Külső rögzítők (brace, ortézis)

A szalagsérülések kezelésében egyre nagyobb szerepet kapnak. Szinte valamennyi nagyízületre alkalmazhatók, de a térd- és bokasérüléseknél használjuk leggyakrabban. Az ízületek hasznos mozgása megtartható, így kisebb az izomhipotrófia, a későbbi mozgáskorlátozottság veszélye, gyorsabb a gyógyulás, rövidebb a sportba való visszatérés ideje.

Gyógyszerek

A sportsérülések konzervatív kezelése során csaknem mindig alkalmazunk gyógyszereket is, általános vagy helyi kezelés formájában.

Fájdalomcsillapítók

Adására a sérülések akut stádiumában kerülhet sor. Versenyzés közben – a tüneteket elfedő hatásuk miatt – használatuk nem javasolt.

Helyi érzéstelenítők a gyakorlatban sokszor (talán túl sokszor) kerülnek használatba. Az akut sérüléseknél az érzéstelenítés szintén elfedi a tüneteket, fokozza a rásérülés, súlyosabb sérülés veszélyét.

Lágyrészsérülések tartós kezelésére célszerűbb injekciók helyett iontoforézist alkalmazni, nem-szteroid gyulladáscsökkentőkkel kombinálva.

Nem-szteroid gyulladáscsökkentők

A másodlagos ödémát, ízületi vagy lágyrész duzzanatot csökkentik, ezért kiegészítő kezelésként használhatók. Az adagolás módja sokféle lehet (tabletta, kenőcs, injekció, iontoforézis stb.), mellékhatásai miatt a felesleges p. os alkalmazása kerülendő.

Általánosságban sportsérülések kezelésekor a nem-szteroid gyulladáscsökkentők használatát nem szabad sem elvetni, sem hangsúlyozottan javasolni. Mikor ezeket a készítményeket felírjuk, a kezdeti adagolást maximum 14 napban kell limitálni.

Szteroid gyulladáscsökkentők

Akut sérülések kezelésére nem alkalmasak. Tilos vérömlenybe, valamint direkt az inak, szalagok állományába adni, a szövetkárosodás, infekció fokozott veszélye miatt. Alkalmazásuk krónikus esetben is alapos megfontolást igényel (életkor, mellékhatások, kontraindikációk), dozírozásuk pedig csak a készítmény ismerete alapján történjen (pl. depo-injekciók). Orális adagolásnak nincs helye a sérülések kezelésében.

Enzim és anticoaguláns hatású szerek

A vérömlenyek felszívódását segítő enzim hatású szerek és anticoaguláns tartalmú kenőcsök hatása előnyös az akut lágyrész sérülések esetén. Jelenleg azonban csak szűk körben hozzáférhetők a sportorvosok számára.

Valamennyi sportsérülés gyógyszeres kezelése esetén mindig tekintettel kell lennünk a dopping-szabályzat előírásaira!