A csapatsportolók nem ugyanazt a terhelést végzik, ezért nem is ugyanúgy kell táplálkozniuk. A korszerű sporttáplálkozás az energia- és szénhidrátbevitelt az edzéshez, a tényleges játékterheléshez és a következő mérkőzésig rendelkezésre álló időhöz igazítja.
Az edzésterv napról napra változik – az étrendnek is követnie kell. Az állóképességi sporttáplálkozás korszerű szemlélete az energia- és szénhidrát-elérhetőséget az adott edzés céljához, intenzitásához és a következő terhelésig rendelkezésre álló időhöz igazítja.
A nyújtás valóban növeli a mozgástartományt, de nem univerzális sérülésmegelőző módszer, és az izomlázat sem tünteti el. Mikor érdemes statikusan vagy dinamikusan nyújtani, és mikor fontosabb az erő, az aktív kontroll és a terhelhetőség?
Mi kell ahhoz, hogy egy sportoló a gyermekkori edzésektől eljusson az olimpiai dobogó tetejéig? A világklasszis teljesítmény nem egyetlen kivételes tulajdonság, hanem biológia, edzés, pszichológia, egészség, környezet és lehetőségek hosszú együttállásának eredménye.
A 10–16 éves sportoló egyszerre edz, tanul, növekszik és érik. Mennyi alvásra van valójában szüksége, honnan láthatjuk, hogy nem kap eleget, és mi történik, ha az iskola, az utazás és az edzés egyszerűen nem hagy elég időt aludni?
A verseny előtti este a sportoló már csak egy dolgot szeretne jól csinálni: aludni. Mit jelent valójában egy rossz éjszaka a másnapi teljesítmény szempontjából, mikor válik az alvás maga is stresszforrássá, és mikor érdemes már alvászavarra gondolni?
Az izomgörcs nem magnéziumteszt, és a rendszeres sportolás önmagában nem indokol magnéziumtablettát. Megmutatjuk, mikor számít valóban a magnéziumellátottság, mit lehet élelmiszerekkel megoldani, hogyan értelmezzük a laboreredményt, és mikor van helye célzott pótlásnak.
Vas, ferritin, hemoglobin, CK, CRP, D-vitamin, B12, pajzsmirigy: mit jelentenek a laborértékek sportolóknál, és mikor indokolt kivizsgálás?
Ha szeretnéd rendszeresen megkapni ...

Kövess minket itt is, ott is!