Betöltés

Mit keresel?

Sport és szexualitás Sporttörténelem

Sport és nemi élet

Megoszt
Sport és nemi élet

A cikk részlet Arató Emil (Lugos, 1885.11.17. – Budapest, 1978.04.30.) 1948-as írásából.

A nemi élet számos problémája közül a sportorvosra speciálisan kettő tartozik. Ezeket röviden így lehetne megfogalmazni:

  1. Megkönnyíti-e a sport a serdülő korban az önmegtartóztatást?
  2. Hogyan rendezzük a nemi életet a sportteljesítmény fokozása céljából?

Ebben a cikkben csak az egyik kérdéssel foglalkozok, azonban a másikra is rá fogok térni más alkalommal.

görög váza

Régi feljegyzések szerint a görögök hosszú ideig tartó teljes absztinenciát tartottak szükségesnek az eredményes versenysport érdekében. Az olimpiák küzdői több havi nemi absztinenciára tettek fogadalmat. A régi angol szakemberek is egész szigorúan vették az önmegtartóztatást. A századeleji angol sportolók nagy része huszas éveik vége felé is tartósan absztinensen élt, nehogy sportteljesítményük nemi életük folytán kárt szenvedjenek.

Az elmúlt évtizedek magyar és német sportorvosi irodalmában a vérkeringési és mozgási szervekre, a vérre, emésztésre, anyagcserére, sportártalmakra, sportsérülésekre vonatkozó dolgozatok domináltak. A más nyelvű szakirodalomra való utalások is ezekre a tárgykörökre vonatkoztak. A sportolók nemi életére vonatkozóan egy-két közhelyen kívül alig találunk említést.

hirdetés

Valószínű, hogy az egyes sportorvosoknak és sportoktatóknak megvolt és megvan a maguk tapasztalatán szerzett egyéni véleményük a sport nemi élet vonatkozásairól, de tudományosan, széles alapon, egységes szempontból ezt a kérdést vizsgálat tárgyává még nem tették, vagyis tudományosan megalapozott álláspontunk nincsen.

Tudjuk, hogy a nemi életet szabályozó mirigyeknek, az agyfüggeléknek, a pajzsmirigynek és a heréknek hormonjai a szervezetre testidegen anyagként, izgatószerként hatnak, izgató hatásukat a boréhoz, a phsophoréhoz és coffeinéhez hasonlítjuk. A nemi hormonokkal telített test nyugtalan. Nyugtalansága rugalmas, kirobbanó mozdulatai gyorsak, gondolatmenete kiélezett, fantáziája szárnyaló, arca telt, arcszíne friss, viruló. A túltelítettség idejében az a kép megváltozik. Az arc sápadt, merev. A végtagok forrók. A vizelet sótartalma, üledékmennyisége fokozott, székszorulás lép fel. A test melegre fokozottan érzékeny, a lehűlést jobban tűri. Már kisebb felindulásra globus jelentkezik. A szív túlérzékeny, kisebb indulatkitörésre is fájdalommal reagál. Az alvás nyugtalan, bár a rövid ideig tartó pihentető, a hosszabb vad álmokkal terhes, reggel fáradtsággal ébredő (Cimbal).

Sport és nemi élet

Dr. Martin Brustmannak az 1920-ból való rövid tanulmánya az egyetlen szakmunka, mely rendelkezésünkre áll. Megalapozottsága nem üti meg a tudományos mértéket, állásfoglalása határtalan, problémái, semmitmondó laikus szinten mozognak, a kérdés sportorvosi megfogalmazásától „hogyan rendezzük a nemi életet a sportteljesítmény fokozása céljából” nagyon messze jár.

Munkáját a következőkben foglalnám össze: akik eddig sem éltek nemi életet, a sportolás megkezdése után is könnyen maradnak absztinensek, mert a sport feles erejüket és figyelmüket igénybe veszi. Akik már éltek nemi életet, absztinenssé válhatnak a sportolás idényére. Ezeknél megfigyelték, hogy ha szexuálitásuk a normálisnál erősebb, úgy a sport még ha egészen intenzív is, nemi ingerlékenységüket csak rövid időre csökkenti.

Mérsékelt sportolás, mely nem terjed, vagy csak ritkán terjed a teljesítőképesség határáig, a szexuálitásra fokozó hatással van. Az intenzív sportolás az érdeklődésnek és erőnek teljes igénybevételével csökkenti a nemi vágyat. Vannak, kiknek a rövidebb-hosszabb teljes absztinencia adta ereje a sportban érvényesül ugyan, de azután szexuális térre csap át és ott keres kielégülést. Rendezett nemi életet élő, különösen házas sportolók tapasztalata, hogy nagyobb megerőltetés, például vasárnapi verseny után a nemi vágyuk egy-két napra csökken, de ez a határ már a harmadik napon megszűnik. Sok egészséges és trenírozott embernél a közérzet a közösülés utáni napon felfokozódik és csak második napon következik be az enyhébb visszaesés. A sprinter, az ugró 2-3 futamával, 3-6 ugrásával a közösülés utáni napon kevésbé érzi a reakcióit, mint a későbbi napokon. A gyaloglók, távfutók, többtusázók, birkózók stb. kiknek sportja fárasztóbb, a reaktív fáradtság tüneteit már az első napon érzik. Egy híres nemzetközi sprinter sportteljesítménye érdekében csak a verseny előtti napon közösült. Sokan a vasárnapi verseny érdekében csütörtöktől keddig absztinensek voltak.

Sport és nemi élet

Ha az absztinencia bizonyos időre lehetséges is, nem jelentheti azt, hogy minden esetben célszerű és szaporodnak a vélemények, melyek a túl hosszú és erőszakolt absztinenciát inkább károsnak tartják. Egy rövidebb ideig tartó absztinencia egyes különös teljesítmény előkészítésénél alig lehet káros, biztos, hogy inkább haszonnal járhat. Hogy az absztinencia követelését egy olyan sportra, mint a könnyű atlétika, mely kora tavasztól késő őszig tart, szabad-e fenntartani, azt általános érvényű szabályokkal eldönteni nem lehet. Az  emberek szexuális adottságai, szükségletei és szokásai annyira különfélék (Unfug), hogy helytelen lenne itt általános szabályokat teremteni.

Figyelemre méltó Brustmann észrevétele – egy meg nem nevezett angol tréner véleménye alapján – hogy az absztinencia problémáját a pollucio problémája lényegesen komplikálja. Hogy a sportemberek absztinenciájának minden célját, számítását a polluciók megsemmisíthetik. Meglátta Brustmann, hogy a helyes tréning folytán minden szervnek fokozott teljesítőképessége a nemi szervekre is kiterjed.

A „csütörtöktől keddig” terminust, mint a tömegsportban jól hasznosíthatót külön kiemelném. Azonban az országos, az Európa bajnokságokra, plána az olimpiai babérkora törekvő versenyzőkkel foglalkozó sportorvosnak feladata a nem élet kérdést illetően több a „csütörtök-kedd” megfigyelésnél és propagálásnál. Több annál, mint amit egyéni tapasztalata és az eddigi sportorvosi kutatás alapján nyújthat. Amint láttuk, nem sok positivum áll rendelkezésünkre, mely alapján ezen a fontos kérdésen tovább építkezhetnénk. …..

A cikk részlet Arató Emil (Lugos, 1885.11.17. – Budapest, 1978.04.30.) 1948-as írásából.

Arató Emil (Lugos, 1885. nov. 17. – Bp., 1978. ápr. 30.)orvos, sportorvos.

Tagek

Talán ez is érdekel

Kommentálj

Your email address will not be published. Required fields are marked *

For security, use of Google's reCAPTCHA service is required which is subject to the Google Privacy Policy and Terms of Use.

I agree to these terms.