A kerékpározás hatása a szervezetre
Megoszt
A kerékpározás számtalan válfaja ismert: hegyi-, országúti-, túrakerékpározás, spinning – hogy csak a legismertebbeket említsük. Mindegyik közös jellemzője, hogy kortól és nemtől gyakorolható és élvezhető.
Ki ne emlékezne arra a napra, amikor első métereit tette meg segítség nélkül kétkerekűn? Talán először tapasztalta meg az ú.n. kompetencia-élményt, vagyis a „képes vagyok rá” érzést. Számos pszichológiai kutatás bebizonyította, hogy az ehhez hasonló élmények milyen óriási szerepet kapnak az egészséges lelki fejlődésben. Természetesen a lelki egészség mellett a testi és szellemi fittséget is megalapozza a rendszeres kerékpározás.
Egy kerékpáros élversenyző évente legalább 6 milliószor tekeri körbe a pedált. Természetesen a hobbikerékpáros ettől távol áll, de heti három kiadós edzéssel ő is legalább 30.000-szer fordítja körbe a kerekeket. Az izommunkában elsősorban a láb izmai vesznek részt, de természetesen a felsőtest, csípő rögzítése, a karok, nyak, váll megfeszítése, a kormány irányítása is dolgoztatja az izmokat. Alapvetően azonban az alsó testfélen dinamikus, ú.n. izotóniás (az izomfeszülés állandó, viszont az izom rövidül és nyúlik) terhelésnek, a felső testfélen izotóniás (az izomhossz nem változik, azonban a feszülés mértéke változik) terhelésnek vagyunk kitéve.
Legyen szó szobakerékpározásról, mountain bike, túra- vagy városi közlekedésről, az élettani hatások ugyanazok. Javítja a szív-érrendszer állóképességét, gazdaságossá teszi a szív munkáját, fokozza a szervek vérellátását, ezáltal oxigenizációját, javítja a légzőrendszer munkáját és az anyagcsere paramétereket, vagyis csökkenti a vérzsír (triglicerid) szintet, emeli a védő-koleszterin (HDL) szintet, fokozza a cukor-toleranciát, és még hosszasan sorolhatnánk. Hatásai miatt nem csak az egészségmegőrzésben, hanem bizonyos betegségek kezelésében is kulcsszerepet tölt be annál is inkább, mivel kerékpározni szinte mindenki tud és mert igen alacsony, szinte különösebb erőfeszítést nem igénylő intenzitáson is gyakorolható. A szívinfarktuson átesett betegek rehabilitációjában, valamint az elhízás kezelésében játszik kitüntetett szerepet. Elég egy szobakerékpár, amelyet akár a TV elé is állíthatunk, és máris sokat tehetünk hozzá a fogyókúrás program eredményességéhez.
Mennyi energiát igényel a kerékpározás? Egy folyamatos, egyenletes, egy órán át tartó, alacsony intenzitású szobakerékpározás kb. 300kcal-t igényel, amely lehet hogy nem tűnik soknak, mégis nagyon kedvező a fogyókúra szempontjából, mivel az elvesztett energia nagy része a zsírokból származik. Ellentétben a spinning-gel (edzőteremben végzett, magas intenzitású, zenés kerékpáros aerobik óra), amelynek hatására akár 700-800 kalóriát is elégethetünk, amelynek jelentős része szénhidrát. Ennek köszönhetően a spinning után kínzó éhségérzet jelentkezhet, amely a szénhidrátok minél hamarabb történő pótlására késztet. Mindez nem jelenti azt, hogy spinninggelni nem érdemes, sőt! Rendkívüli módon megdolgoztat, kifáraszt, ezért elsősorban a megfelelő edzettség elérése után érdemes belekezdeni.
A túrázás alapos felkészülést igényel. Kell hozzá egy megfelelően felszerelt túrakerékpár és ruházat: nedvszívó hosszú ujjú póló, hosszú biciklis nadrág, védősisak, kerékpáros kesztyű és védőszemüveg. Kaphatók olyan speciális okulárék, amelyekben a lencsét ki lehet cserélni. Tehát nem elsősorban a fény, hanem a por és kavicsok elleni védelemként is célszerű viselni. A szabadidősport kényelmes túratempója 18-20km/h sebességtartományban van. Ha huzamos, akár három óránál is többet tekerünk, akkor biztosítani kell a kerekezés alatti folyadékpótlást (lehetőleg izotóniás itallal), ill. a szénhidrátbevitelt. Hosszú bringázás alatt ugyanis gyakran jelentkezik az ú.n. eléhezés tünete, amikor hirtelen jelentkező fáradtságot érzünk, amely azonnali lassításra, megállásra kényszerít. Ennek oka a szénhidrátraktárak lemerülésében keresendő. Mindezt elkerülendően célszerű banánt, energiaszeletet, müzliszeletet, stb. fogyasztani.