Depressziós vagyok, sportolhatok?
Megoszt
A rendszeres fizikai aktivitás jótékony hatásairól szinte megszámlálhatatlanul sok tudományos közlemény számol be. Az eredmények szerint a szív-érrendszeri betegségek megelőzésében és kezelésében vitathatatlan a sport szerepe. Az anyagcsere paramétereket, hormonszinteket is kedvezően befolyásolja. De vajon ajánlható-e a depresszió megelőzésére, ill. a kezelés kiegészítésére a rendszeres testmozgás?
Egy 1970-es években készített vizsgálat eredményei szerint a fizikai aktivitási szint emelésével nem csökken a depresszió kialakulásának esélye. Azonban a rendszeres mozgás abbahagyását követően másfélszeresére nő a depresszió előfordulási gyakorisága, azokhoz képest, akik évtizedeken át megőrzik a rendszeres mozgásprogramot. Számos, több éven át tartó, ú.n. longitudinális kutatás tanulsága alapján, rendszeres sport hatására nem csupán az élettani folyamatok alakulnak kedvezően, hanem a lelki tényezők is. A testmozgás csökkenti a depresszió előfordulási gyakoriságát egészséges felnőttek körében. A szív-érrendszeri betegségekben, valamint major depresszióban szenvedők érzelmi állapotát kedvezően alakítja, a depressziót oldja.
Fizikai aktivitás hatására nő az önbizalom, javul az önértékelés. Ennek talaján megváltoznak a stresszre kialakuló idegrendszeri, ill. hormonális élettani reakciók. Mindez azt jelenti, hogy a mindennapos stresszhelyzetekre sokkal higgadtabban reagálunk, illetve sokkal több, nagyobb stressz-szint váltja ki a kedvezőtlen hormonális és idegrendszeri választ (idegességet, gyorsult szívműködést, erek összehúzódását, vércukorszint emelkedést, stb.).
A legfrissebb amerikai ajánlások (American College of Sports Medicine, 2010) szerint a hangulatzavarok (különösen a depresszió és szorongás esetén) kezelésében a rendszeres testmozgásnak számos jótékony hatása kedvezően befolyásolja a betegség kimenetelét. A testedzés javítja az alvást, az általános közérzetet, hangulatot, emellett segít a pozitív önértékelésben és énkép kialakításában, valamint az energiaszint, az életerő emelésében, a mindennapos stresszhelyzetek leküzdésében. Éppen ezért a mozgásprogramot a következőképp célszerű életmódba ültetni:
- Konzultáljunk a kezelőorvossal a szedett gyógyszerek mellékhatását illetően, mert az antidepresszánsok egy része csökkenti a sportteljesítményt, nehézkessé válhat a mozgást, „lustábbá” tesz. Mindezt az edzéstervezésnél érdemes figyelembe venni. A szedett gyógyszereket tilos (!) abbahagyni.
- Elsődleges a választott sportág örömteli művelése, vagyis törekedjünk arra, hogy olyan mozgásformát válasszunk, amelynek gyakorlása nem okoz különösebb erőfeszítést.
- Nyugodt, békés környezetet jelöljünk ki az edzésprogramhoz. Fontos, hogy a testmozgás stresszmentes környezetben valósuljon meg.
- Ha az edzettségi szintünk alacsony, akkor érdemes 5-10 perc mozgással kezdeni és óvatosan emelni a mozgás időtartamát úgy, hogy eljussunk napi 20-60 perc folyamatos mozgásig.
- Hetente legalább kétszer végezzünk rezisztencia-edzést (súlyokkal, ellenállással szemben végzett gyakorlatok), amely a nagyobb izomcsoportokra terjedjenek ki. Végezzünk 1-3 sorozatot 10-15 ismétlésszámban, közepes intenzitáson.
- Egészítsük kis a mozgásprogramot jógázással, tai-chival. Mindezek a mozgásformák segítik a szorongás legyőzését és az ellazulás képességének kialakítását.
Az első lépés mindig nagyon nehéz, vagyis sok esetben idő kell, mire az ember rászánja magát a rendszeres testmozgásra. Azonban soha nincs késő elkezdeni és mindenképp megéri!