Az 1948-ban megjelent közleményt idb Issekutz Béla egyet. ny. r. tanár írta (Budapesti Egyetemi Gyógyszertani Intézet) A cikkben szereplő „teljesítményfokozó módszerek” sok esetben a hatályos jogszabályok szerint törvénytelenek és tiltottak, számos esetben a WADA (és a HUNADO) doppingellenes szabályzata szerint is tiltottak. Az 1948-ban íródott közlemény megjelentetésének egyedüli célja a történelmi visszatekintés és a teljesítményfokozás […]
Élsportolók teljesítményfokozása az 1980-as években - a magyar „Biológiai program”
Rögtön az elején érdemes leszögezni, hogy a sportorvoslás a medicina minden egyéb ágától jól elkülönül, méghozzá azáltal, hogy egy kicsi mindenből van benne. A jó sportorvos ugyanis egyszemélyben traumatológus, reumatológus, de belgyógyász és táplálkozás tudományi szakember is. Itt azonban még nem áll meg a tudománya, a jó teljesítmény záloga ugyanis nemcsak a test szintjén dől […]
Az alapvető orvosi szakterületek – elsősorban a belgyógyászat és a sebészet – részben a különböző szervrendszerek betegségei, részben a gyógyító eljárások mentén alakultak ki és eszerint formálódott az orvosi mesterség is. Az alapszakmákat tekintve a sportorvoslás a gyermek,- illetve a nőgyógyászathoz hasonlítható, hiszen egy speciális populációra irányul. Másrészt joggal rokonítják a sportorvoslást az iskolaorvostannal, illetve […]
Keressük először elméleti megközelítésben a sportorvoslás helyét. A hagyományos tudományok – filozófia, matematika, fizika, biológia, társadalomtudomány – évezredekre visszanyúló kialakulása mellett az utóbbi évszázadokban a tudományfejlődés új útja is megfigyelhető. A társadalom igénye a társadalmi munkamegosztásból adódó tevékenységek tudományos szintű művelésére, no meg az alaptudományok fejlődése kialakította az agrár-, a műszaki, az orvostudományokat, hogy csak […]
A cikk Dalmady Zoltán: A sportok egészségtana (1913) című könyve alapján készült! Mindenki tudja, hogy a szívbajos emberek mily rosszul bírják a testi munkát: lépcsőjárás, emelgetés, oly kellemetlen érzéseket, nehéz légzést és szívdobogást okoz náluk, hogy kénytelenek a munkát abbahagyni. Principiális különbség azonban nincsen a szívbajos és az egészséges emberen észrevehető jelenségek között, s nincs […]
A cikk Dalmady Zoltán: A sportok egészségtana (1913) című könyve alapján készült! Minden testi munkát végző ember kimelegszik. Hidegben bevált szokás toporzékolni, a kezeket lóbázni, sőt munkához fogni, havat lapátolni, hogy a fázás érzése megszűnjön s testünk fölmelegedjék. Már a közvetlen megfigyelés és a mindennapi tapasztalás is bizonyítja, hogy a test ilyen fölmelegedése az izomműködés következménye. […]
Kövess minket itt is, ott is!