Rögtön az elején érdemes leszögezni, hogy a sportorvoslás a medicina minden egyéb ágától jól elkülönül, méghozzá azáltal, hogy egy kicsi mindenből van benne. A jó sportorvos ugyanis egyszemélyben traumatológus, reumatológus, de belgyógyász és táplálkozás tudományi szakember is. Itt azonban még nem áll meg a tudománya, a jó teljesítmény záloga ugyanis nemcsak a test szintjén dől […]
Az alapvető orvosi szakterületek – elsősorban a belgyógyászat és a sebészet – részben a különböző szervrendszerek betegségei, részben a gyógyító eljárások mentén alakultak ki és eszerint formálódott az orvosi mesterség is. Az alapszakmákat tekintve a sportorvoslás a gyermek,- illetve a nőgyógyászathoz hasonlítható, hiszen egy speciális populációra irányul. Másrészt joggal rokonítják a sportorvoslást az iskolaorvostannal, illetve […]
Keressük először elméleti megközelítésben a sportorvoslás helyét. A hagyományos tudományok – filozófia, matematika, fizika, biológia, társadalomtudomány – évezredekre visszanyúló kialakulása mellett az utóbbi évszázadokban a tudományfejlődés új útja is megfigyelhető. A társadalom igénye a társadalmi munkamegosztásból adódó tevékenységek tudományos szintű művelésére, no meg az alaptudományok fejlődése kialakította az agrár-, a műszaki, az orvostudományokat, hogy csak […]
A cikk Dalmady Zoltán: A sportok egészségtana (1913) című könyve alapján készült! Mindenki tudja, hogy a szívbajos emberek mily rosszul bírják a testi munkát: lépcsőjárás, emelgetés, oly kellemetlen érzéseket, nehéz légzést és szívdobogást okoz náluk, hogy kénytelenek a munkát abbahagyni. Principiális különbség azonban nincsen a szívbajos és az egészséges emberen észrevehető jelenségek között, s nincs […]
A cikk Dalmady Zoltán: A sportok egészségtana (1913) című könyve alapján készült! Minden testi munkát végző ember kimelegszik. Hidegben bevált szokás toporzékolni, a kezeket lóbázni, sőt munkához fogni, havat lapátolni, hogy a fázás érzése megszűnjön s testünk fölmelegedjék. Már a közvetlen megfigyelés és a mindennapi tapasztalás is bizonyítja, hogy a test ilyen fölmelegedése az izomműködés következménye. […]
A cikk Dalmady Zoltán: A sportok egészségtana (1913) című könyve alapján készült! Tegyük föl, hogy egy úriember, ki néhány éve még szereplő atléta volt, de most már kényelmesebben él, valami baráti körben enged a fiatalok s az ördög incselkedésének és kiáll a porondra birkózni. Nekivetkőzik, s ekkor meglátszanak a karjain a valamikor annyira félt hatalmas izmok, […]
A cikk Dr. Lumniczer Sándor 1938-ban, Szegeden megtartott “A térdízület félholdalakú porcogóinak sportsérülése” című előadása alapján készült! Anélkül, hogy részletekbe mennék, a sérülések mibenlétét csakis úgy tudom megértetni, ha egész röviden áttekintem a térdízület igen komplikált anatómiáját. A térdízület testünknek a legnagyobb és legerősebb ízülete, három csont,: comb-, sípcsont és térdkalács között fekszik, tokkal körülvéve. […]
“A magyarországi sportorvoslás mai helyzete” című anyag az 1947. évi I. sportorvosi tanfolyam alapján készült! A Nemzetközi Sportorvos Szövetség már 1921-ban alakult meg. Nálunk az Orvosszövetség sport-alosztálya csak 1926-ban. Az első sportorvosi tanfolyamot nálunk 1929-ben rendezték a Testnevelési Főiskolán. 1939-ig minden évben megismételték. 1942-ben alakult meg az Országos Ifjúsági Egészségügyi Bizottság, amely 1944-ig állott fenn. […]