Élvezeti szerek hatása a sportteljesítményre

Kávé, koffein tartalmú italok

A kávé kroffein tartalma miatt – bár stimuláns hatású – önmagában nem befolyásolja kedvezőtlenül a sportoló ember testtömegét vagy a folyadékháztartását. Nagyon nagy mennyiségeknél és megfelelő étrend, testmozgás mellett elősegítheti a fogyást is, de ez napi néhány csésze rendszeres fogyasztásánál még nem jelentkezik. Sportolóknak teljesítményfokozásra tablettás, kapszulás koffein javasolt, vagy por, ital formájában történő bevitel. Cukros üdítők és energiaitalok részeként a koffein egyes feltételezések szerint a hízást is támogathatja. A kávé hatása nem azonos, mint a tiszta koffeiné, egymástól szétválnak!

Az MDOSZ folyadékfogyasztással foglalkozó kiadványa is a kedvezőtlen hatásokkal szembesít minket:

„Kávé, tea. Hozzáadott cukor nélkül gyakorlatilag energiamentes. Koffeintartalom változó:

• Egy csészényi (2 dl) hosszú kávéban átlag 90–180 mg,
• egy adag (0,5 dl) presszó kávéban 100 mg,
• egy csésze fekete teában 20–90 mg,
• egy csésze oolong teában 10–45 mg,
• egy csésze zöld teában 5–30 mg,
• egy pohár (2 dl) kólában 20–30 mg,
• egy pohár (kb. 2,5 dl) energiaital 28–87 mg.

A koffeintartalmú italok, a koffein enyhe diuretikus hatása ellenére is, víztartalmuk függvényében, hozzájárulhatnak a folyadékbevitelhez. A koffein és a folyadékveszteség összefüggése: 1 mg koffein = 1,17 ml folyadékvesztés.

Példa: 1 csésze (200 ml) tea
koffeintartalma kb. 70 mg = kb. 82 ml folyadékveszteség
Bevitel: 200 ml / Veszteség: 82 ml / Mérleg: +118 ml víz”
(Dietetikai kisokos 6 Hidratacio MDOSZ)

Sportolók életében a koffeinnek mégis jelentős teljesítményfokozó szerepe lehet.

Alkohol

Energiatartalma magas, egy gramm alkohol szervezeten belüli elégetése 7,1 kcal energia felszabadulással jár, de ártalmai miatt energiabevitel növelésére nem alkalmas. Az ártalom a nagymértékű sör és tömény szesz fogyasztására különösen igaz, míg a mérsékelt borfogyasztás káros hatásai kevésbé igazoltak. Egészséges ember számára korábbi nézetek szerint a bennük található antioxidáns vegyületeknek köszönhetően napi 1–2 dl jó minőségű vörös és újabban fehér bor fogyasztása jótékony hatású lehet, mivel ezek segíthetnek megelőzni a szív- és érrendszeri megbetegedésekben szerepet játszó gyulladásos folyamatokat, és kivédeni az oxidatív stresszt.

„A hormesis a toxikológiából származó fogalom, mely azt jelzi, hogy az élő szervezetek harang (vagy ennek inverze, az U-alakú) görbével szemléltethető módon válaszolnak az őket ért koncentráció-függő ingerekre. Ismert például, hogy az alkohol abstinensek és a sok alkoholt fogyasztok élete általában rövidebb, mint azoké, akik kontrollált alkoholfogyasztók. Ezt, a halandósággal kapcsolatos összefüggést leírták a BMI-re (túl alacsony és túl magas index esetén is fokozott a mortalitás), a sugárzásra és a különböző toxinokra is.” (Radák Zs, 2008)

Ez a pozitív hatás azonban napjainkban újra erősen vitatott. Nagykorú nőknek napi 1 dl bor (színtől függetlenül), férfiaknak 2 dl engedélyezett, sportolóknál azonban  megfontolandó, hogy mikor igyák. Borfogyasztás helyett sokkal célszerűbb sötét héjú szőlők gyümölcscentrifugával vagy gyümölcspréssel kinyert cukorban gazdag levét inni.

Sportolók teljesítményére kis mennyiségben is ártalmas! Ezt néhány tanulmány mérsékelt fogyasztás esetén ugyan vitatja, azonban mindannyiunknak érdemes a biztonságosabb, igazoltabb álláspontot elfogadni (Steiner 2015). Fontos tudni: az alkohol glikogén- valamint fehérjeszintézisre gyakorolt negatív hatásai miatt sem előnyös, nem beszélve az alkohol direkt diuretikus (vizeletürítést fokozó) hatásáról (Parr 2014).

Már az ókori Philostratos is  figyelmeztette az alkoholfogyasztó sportolók orvosait és edzőit. Sajnos az ókori vagy akár csak a néhány évszázados tudás a mai szakemberek fejéből gyakran hiányzik! Edzők körében elterjedt nézet Magyarországon (különösen labdarúgók körében), hogy terhelést követően regeneráló italként sör alkalmazható. Ez annak alacsony nátriumtartalma és az alkohol glikogén- valamint fehérjeszintézisre gyakorolt negatív hatásai miatt sem előnyös, ráadásul ezen téves élettani ismeretek fokozhatják a feszültségoldásra történő alkalmazás kockázatát is, nem beszélve az alkohol direkt (közvetlen) diuretikus hatásáról. A sérülésekből adódó vérzést és a keletkező duzzanatok méretét növelheti az alkohol a bőr vérellátásának (értágító hatás) fokozásán keresztül. Az alkoholfogyasztás hideg környezetben teljes mértékben kerülendő! Ez ugyanis a hő- (fokozott bőrkeringés) és folyadékveszteséget (diuretikus hatás) erőteljesen fokozhatja, szemben a hő- és szomjúságérzettel, amelyeket tompít, és a racionális döntés meghozására való képességet visszaveti. Sajnos sok élsportoló rendszeres alkoholfogyasztó, ezt stresszkezelőként, alvást segítő szerként is használják.

Dohányzás

Rendszeresen találkozhatunk dohányzó sportolókkal, még válogatott szinten is, így ezt a kérdést sem tekinthetjük elhanyagolható problémának. A dohányzás nem segíti elő a sportoló teljesítményfokozását, és az egészséges életmódba nem fér bele, így mindenképpen kerülendő.

Elhagyása után gyakori a súlygyarapodás (különösen ha pótcselekvésként nassolni kezd a korábban dohányzó ember), de ez a mellékhatás nem feltétlenül jelentkezik. A tüdőre gyakorolt káros hatása mindenki előtt ismert, az azonban már kevésbé, hogy a vázizomzat működését is kedvezőtlenül befolyásolhatja (Davidsen 2014; Degens 2015).

Drogok

Fogyasztásuk változatosan hat a szervezetre, de általában véve igaz, hogy a rendszeres drogfogyasztó (akár csak az alkoholista) nem ügyel a rendszeres táplálkozásra, ezért hiányállapotok alakulhatnak ki, gyakori a gyors fogyás és testi-szellemi leromlás. Fogyasztásuk tiltott, a büntetőjogi következmények és egészségügyi hatások veendőek figyelembe, élsportolók számára is tiltott!