Betöltés

Mit keresel?

Aktív felnőttek Aktív fiatalok Aktív idősek Betegség és sport Parasport Sportártalmak Sportolók Sportsérülés Teljesítményfokozás

Hidegterápia – krioterápia

Megoszt

Az ember hőérzékelése a hideg és meleg érzeteket foglalja magában. A bőr a két ellentétes hőmérsékleti tartomány felfogására képes receptorok sűrű hálózatát foglalja magában. A meleg receptorok a meleg-, a hideg receptorok a hideg hőmérséklet érzékelésére képesek. Mennyiségük a különböző testfelszíneken nem egyforma. Például míg a kéz felszínén 1 cm2 – en kb. 5 hidegreceptor található, addig 2 cm2-enként találunk egy melegreceptort. Az arcon 16-20 hidegreceptort fedezhetünk fel cm2-enként.

A bőr hőmérsékletét számos tényező befolyásolja, amelyek a következők:

  • az adott bőrterület vérátáramlása
  • anyagcsere által termelt hőáramlás sűrűsége
  • az adott bőrfelszín párolgás során leadott hőáramlási sűrűsége
  • külső hőmérséklet
  • hőátbocsátás a bőrfelszínen
  • az artériás és vénás vér hőmérséklet különbsége

krioszaunaHipotermiáról akkor beszélünk, amikor a test maghőmérséklete 37oC-fok alá csökken, amelyet hideg vízben- vagy hideg levegőn tartózkodás vált ki. Ha a maghőmérséklet 30oC-fok alá csökken, akkor a szervek működése nagy mértékben károsodhat. 25oC-fok körül végzetes szívműködés-zavar alakulhat ki és beáll a fagyhalál. Az emberi szervezet azonban képes alkalmazkodni a megváltozott környezeti hőmérséklethez. Például hosszú időn keresztüli trópusokon tartózkodás melegadaptációt, más néven akklimatizációt alakít ki. Sajnos a hideghez sokkal kevésbé tud alkalmazkodni szervezetünk. Míg az állatoknál hideghatásra szőrnövekedés indul el, addig az embernél mindez nem következik be. Mégis léteznek olyan népcsoportok, akik körében a test természetes hidegvédekező rendszere jóval fejlettebb. Az ausztrál őslakosok például képesek vékony öltözetben is elviselni a 0oC- os éjszakai környezeti hőmérsékletet.

Bármennyire különös, de a hideg hőmérsékeletet különböző kórállapotok, betegségek kezelésére is lehet alkalmazni, amelynek orvosi elnevezése krioterápia. Gyökerei az ókori Egyiptomba nyúlnak vissza, akik sérüléseket, gyulladásokat kezeltek hideggel. Később Napóleon legendás sebésze az amputációk során alkalmazta. Az 1800-as évek végén, az angol Brighton írta le a hidegterápia fejfájást csökkentő hatását. Arnott (1851) alkalmazta először az emlő tumoros fájdalmának enyhítésére. Megfigyelése bizonyították, hogy a -14 – -28 oC-fokra fagyasztott sós víz az emlő- és bőrdaganatot összehúzza és jelentősen csökkenti a fájdalmakat. Arnott felszerelése nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, azonban rávilágított a hidegterápia jótékony hatásaira és a műtéti anesztéziában betöltött szerepére. A -190oC-ra hűtött folyékony halmazállapotú levegő első terápiás alkalmazása Campbell White nevéhez fűződik (1907), aki bőrbetegségeket gyógyított az eljárással. A II. Világháború után egy új sebészeti eljárás – a kriosebészet – bontakozott ki, amelyben folyékony nitrogét, illetve folyékony oxigént alkalmaztak a bőr bizonyos betegségeinek kezelésére.

Napjainkban nem csupán a kóros bőrelváltozások terápiájában alkalmazzák, hanem az akut és krónikus csont-ízületi gyulladások, fájdalmak csillapításában is. A termoterápia és krioterápia képes csökkenteni a derékfájdalmat (Borenstein, 1997).

A hidegterápiát az alábbi állapotokban javasolt alkalmazni:

  • krónikus ízületi gyulladások
  • a gerinc degenerativ betegségei
  • autoimmun betegségek
  • pikkelysömör
  • ízületet érintő műtétek utáni rehabilitáció
  • az érrendszer krónikus gyulladása
  • regeneráció gyorsítása

A kezelésre kétféle technikát dolgoztak ki. Az egyik a hidegkamra, a másik a krioszauna.

krioterápiaA hidegkamrában (mely kevésbé elterjedt) az eljárás rendkívül egyszerűen kivitelezhető. A páciens fürdőruhára vetkőzik, kesztyűt, zoknit, cipőt, fül-és szájvédőt visel, majd belép a hidegkamra előterében, ahol -10 °C uralkodik. Fél perc tartózkodás után a -60 °C -os, majd a -110 °C-os kamrába lép, ahol végül 1-3 percet tartózkodik. Akárcsak a szaunázást, a hidegkamrában tartózkodás időtartamát is az egyén saját maga szabályozza. A kezelés alatt folyamatos orvosi jelenlét biztosított. A néhány perces terápia után kellemes melegérzés alakul ki az egész testben, a fájdalmak jelentősen csökkennek, az ízületek mozgásterjedelme kiszélesedik.

A krioszauna az elterjedtebb hidegteráiás technika, egyszerűbben kivitelezhető, olcsóbb kezelést tesz lehetővé. Az eljárás során 1-3 percig igen alacsony hőmérsékletnek teszik ki a testet úgy, hogy egy hőszigetelt, felül nyitott, a páciens nyakáig érő tartályban állva, a testet nyakig -110°C és -190°C közötti hőmérsékletre hűtött nitrogéngázba merítik – ezért hívják hidegszaunának is. A számok csak olvasva sokkolóak, a szervezet örömmel fogadja majd az új élményt (meglepőnek tűnhet, de érzetre is kellemes a krioszauna). Fagyásról szó sem lehet, a hideg gáz csak a bőr vékony rétegét érinti, és a különleges fürdő nyomán új erőre kap az immun- és endokrin rendszer, hosszú órákra csillapítva a (pl. reumás) fájdalmat, a gyulladásokat, javul a keringés és a közérzet, ellazulnak az izmok, jobb lesz a kondíció. A krioterápia mozgósítja a szervezet rejtett tartalékait, gyorsíthatja a műtétek utáni felépülést, lassíthatja a bőr öregedését.

Sportolóknak különösen ajánlott fáradtság és izomláz enyhítésére, gyorsítja a regenerálódást, javíthatja az állóképességet.

Kommentálj

Your email address will not be published. Required fields are marked *