Sportfelszerelések és létesítmények – innováció a sportban (6. rész)
Megoszt
Az élsportolók számára kifejlesztett magasságszimulációs technológiák előnyeit már a tömegsportok résztvevői is élvezhetik. Az amerikai távfutók teljesítményének fokozása érdekében 2001-ben megnyílt a Nike House. 110 000 dollár értékű légritkító technológiával szerelték fel. Az öt szobás, 3000 négyzetméteres házban az oxigént részben eltávolították a levegőből, 9000 és 14 000 láb közötti magasságokat szimulálva, ami elősegítette a futók vörösvérsejt-számának 11%-kos növekedését. A Nike House-t 2005-ben megszüntették, és az Oregon Projektben résztvevő sportolók saját szálláson folytatták, ahol igény szerint alacsony oxigénszintű szobák vagy hálósátrak álltak rendelkezésükre. A Szovjetunió élvonalbeli birkózói tömegsportok résztvevőinek tartottak más sportágakban edzéseket, miközben maszkot viseltek és rugalmas szalagokkal szűkítették a mellkas tágulását annak érdekében, hogy csökkentsék a belélegzett oxigén mennyiségét, így amikor abból több állt rendelkezésre, a sportoló versenyelőnyhöz jutott. Míg a szovjet birkózók sikerét megerősített adatok és néhány konkrét gyakorlat magyarázata támasztja alá, a teljes siker eléréséhez használt módszerek összetettek, összefüggenek egymással, és magasan képzett edzők és sporttudósok alkalmazzák őket. Ezeket a módszereket integráltan kell figyelembe venni, és képzett szakembereknek kell megvalósítaniuk. A korlátozott szakértői tanácsok mellett kifejlesztett és más szükséges programtól és feltételektől elkülönítve alkalmazott edzőeszközök használatával nem biztos, hogy elérhetők a várt eredmények. Az egyik ilyen edzőeszköz, amelyet a sportolók annak hatékony használatára vonatkozó empirikus bizonyítékok és útmutatások hiányában használnak, az Elevation Training Mask 2.0, magassági szimulátor, amelyet 79 dollárért árultak online.
Barns és munkatársai arra a következtetésre jutottak, hogy az Elevation Training Mask 2.0 ígéretesnek tűnik az aerob edzés fokozásának megkönnyítéséhez, ha a bizonyítékokon alapuló, nagy intenzitású intervallum edzéssel együtt használják, de más tanulmányok kevésbé pozitív eredményeket mutattak, ami visszatartja a sporteseményeket és a sportolókat, hogy ilyen eszközbe fektessenek be, ezen eszköz és azon programok részletesebb vizsgálata nélkül, amelyek hatékony kiegészítő eszközzé tehetik a konkrét teljesítmény- és egészségügyi célok elérésében, orvosokkal és szakértői edzőkkel folytatott konzultációk alapján. A hasonló felszerelések tapasztalatlan sportolók általi és a kísérő, személyre szabott programok nélküli használatával valószínűleg nem érhető el a kívánt eredmény, és emlékezteti a sportipar valamennyi résztvevőjét arra, hogy empirikus bizonyítékokat és szakértői tanácsokat használjon útmutatóként a népszerű trendekkel szemben.
A fitnesztechnológiák fejlődését elősegítő egyik irányzat a többfunkciós, többcélú gyakorlatok. Stone és munkatársai szerint a szabadsúlyú, többfunkciós gyakorlatok használata hatékonyabb és jobb eredményeket produkál a gépi erőnléti edzéshez képest. Számos oka van a kedvezőbb hatásnak, ahol a főbb előnyök a sportolói mozgásmintákra, a sportoláshoz igénybe vett erőszükségletre és a mozgás sebességére vonatkozó mechanikai sajátosságokból erednek, amelyek a sportversenyekre készülve hatékonyabb edzést eredményeznek. Időt lehet megtakarítani a többfunkciós mozgások, más néven az összetett gyakorlatok (pl. kitörés és súlyemelés) alkalmazásával, amelyek hatékony módszert biztosítanak arra, hogy a teljes test edzését kevesebb idő alatt végezzék el, egyszerre több izomcsoportot célozzanak meg, valamint stimulálják a sportoló idegrendszerét és jelentősebb neuroendokrin válasz hozzanak létre, amely növeli a tesztoszteron termelését, felszabadulását és felhasználását a több izolációs típusú gyakorlathoz képest. Azonban a gépeket is egyre gyakrabban használják, mind az élvonalbeli, mind a szabadidős sportolók sokrétű edzéscéljainak megvalósításához. Mivel minden huszonegyedik századi közösségben a szabadidős helyszíneken várhatóan játszó- és fitneszterekkel felszerelt parkok, valamint erősítő edzést és úszási lehetőségeket biztosító létesítmények állnak majd rendelkezésre mindenki számára, ingyenesen vagy megfizethető áron, mindenkinek szüksége van készségekre és oktatóprogramokra, hogy ezeket a helyszíneket a kívánt eredmények elérése érdekében ki tudja használni.
A több-sportágas létesítmények és infrastruktúrák integrált központjainak kiépítésére irányuló szisztematikus erőfeszítések, amelyek előnyeit mind az élsportolók, mind a tömegsportok résztvevői élvezhetik, a megfelelő kormányzati támogatás eredményei. Két különböző történelmi és társadalmi-gazdasági körülmények között kialakított sportközpont szolgál modellként a létesítmények és programok integrációjához. Mindkettőt akkor hozták létre, amikor az adott ország olimpiai játékokat rendezett. Az elsőt Moszkvában 1980-ban, a másodikat a 2012-es londoni olimpiához a Bath-i Egyetemen (Egyesült Királyság). Moszkva északkeleti részén, az Izmailovo kerületben létesítettek sportközpontot egy sportorientált egyetem körül. Mindkét központ fontos jellemzője volt a sportlétesítmények és programok integrációja a városok társadalmi-gazdasági infrastruktúrájával. Mindkét központ olyan történelmi és rekreációs turisztikai célpontok része lett, amelyek tömegközlekedéssel kényelmesen összekapcsolódnak az Egyesült Királyságban London központjával és Oroszországban Moszkvával. Mindkét központ arra törekedett, hogy mindenkit a sportolásra ösztönözzön, azáltal, hogy a gyerekeknek ugyanolyan színvonalú felszereléseket és edzést nyújtottak, mint amit az élsportolók használnak. Az élsportolók megosztják a létesítményeket a szabadidős felhasználókkal, ösztönözve a közösségi részvételt, miközben világrekordokat állítanak fel. Más városok is, mint például Melbourne, Moszkva, Toronto és Szingapúr, sikeresen pályáztak nagyobb eseményekre, miután a szórakozást, az élvonalbeli edzést és az állami / kormányzati erőforrásokat felhasználó tömegsportokat integráló sportközpontokat építettek. Számos ország, Ausztráliától, Franciaországtól és Németországtól Oroszországig, Kínáig és Kubáig hozzájárul a polgárok esélyegyenlőségéhez azáltal, hogy államilag finanszírozza a legjobb edzési feltételeket nemzeti és regionális szinten egyaránt. A nemzeti sporthatóságok több sportközpont létrehozásával növelhetik az adminisztratív hatékonyságot. Ezekbe a központokba koncentrálódhatnának az edzők, a létesítmények vezetői, az iskola adminisztrátorai, a tanárok, a sporttudósok, az orvosok és egyéb szakemberek. A sport- és orvostudományi szakembereket felkérhetnék arra, hogy a sportlétesítmények, események és a sportolók adatait használják fel a kutatáshoz és a fejlődéshez. A jól megtervezett tömegközlekedési hálózat jobban összekapcsolhatná a lakosokat a központ sport-, oktatási, orvosi, sporttudományi és adminisztratív létesítményeivel.
Sorozatzáró megjegyzések
Ahogyan ezek az innovatív megközelítések megfizethetőbbé, hordozhatóbbá és népszerűbbé válnak, a kihívás továbbra is az lesz, hogyan lehet megfelelő módon áthidalni a csúcstechnológia és a közhasználat közötti szakadékot? Hogyan tervezzük meg ezeket az új technológiákat úgy, hogy jobbá tegyék a tömegek életét? És végül, hogyan taníthatjuk meg hatékonyan az összes felhasználót az innovatív technikák által generált adatok értelmezésére? A big data korszakában vagyunk. Megfelelő megértésük és használatuk esetén megvalósul a tömeges részvétel végső célja, az élsport elősegítése, ami visszahat a tömegsportban való részvételre. Az e fejezetben részletezett kérdéseket és ajánlásokat a nemzeti kormányok sport-, egészségügyi, oktatási és védelmi minisztériumainak érdemes lenne megvizsgálniuk. Ösztönözni és koordinálni kellene a sport irányító testületeit, egyetemeit, kutatóközpontjait és vállalatait, hogy még több figyelmet szenteljenek olyan tanulmányoknak, fejlesztési stratégiáknak és technológiai innovációkra vonatkozó politikáknak, amelyek mind az élsportra, mind a közegészségügyre pozitív hatással vannak. Míg a piac továbbra is sok ilyen technológiát gyárt a nagyközönség számára, a sporttudomány szakértőinek jelen kellene lenniük, hogy biztosítsák azok zavartalan átmenetét a laboratóriumból a háztartásokba. E szakadék áthidalásának felelőssége az iskolákra és az egyetemekre hárul, a helyi önkormányzati tisztviselőkkel együttműködve, akiknek felül kell vizsgálniuk a sporttudósok képzési programjait a nagy adatelemzések és e csúcstechnológiájú innovációk személyre szabásának új korszakában annak érdekében, hogy a szélesebb közönség biztonságosan és hatékonyan használhassa ezeket.
A cikksorozat Peter Smolianov, Christopher Schoen, Jaclyn Norberg, Steven Dion, Jed Smith and Kathryn Calpino. Submitted: January 23rd 2018Reviewed: June 11th 2018 Published: November 5th 2018 DOI: 10.5772/intechopen.79415 fordítása alapján készült!
A cikksorozatunk részei:
