Sportolók és vérrögök: trombózis és tüdőembólia a sportban

Az egészségügyi szakemberek gyakran nem tekintik a vérrögöket olyan dolognak, amely a sportolókat érinti. A vérrögök valóban nem gyakoriak fiatal, egészséges egyéneknél – és a legtöbb sportoló fiatal és egészséges. Ezért tehát mélyvénás trombózis (DVT), a tüdőembólia (PE) és az artériás vérrögök a sportolóknál nem számítanak megszokottnak.

Ahhoz, hogy megértsük, hogyan érinti ez a probléma a sportolókat és a sportolókat kezelő egészségügyi szakembereket, először is meg kell értenünk a vérrög kialakulásának terminológiát. Az Ön teste artériák és vénák végtelen hálózatából áll, amelyeken keresztül a vér az egész testben áramlik. Az artériák azok az erek, amelyek a vért a szívből a test külső részeibe szállítják: az agyba, a belső szervekbe, a lábakba és a karokba. Az artériában kialakuló vérrögök stroke-hoz, szívinfarktushoz vagy végtagokat veszélyeztető perifériás artériás vérrögökhöz vezetnek, amelyek fájdalmas, hideg és sápadt kart vagy lábat okoznak.

Sokan úgy gondolnak a vérrögökre, mint olyan problémára, amely idős embereknél jelentkezik, és nem fiatal és látszólag egészséges egyéneknél. A tüneteket ezért félreértelmezhetik valami kevésbé súlyosnak diagnosztizálhatják. Különösen sportolók esetében az egészségügyi szakemberek gyakran értelmezik a trombózisból eredő lábtüneteket “izomszakadásként“, “kificamodott bokaként” vagy sípcsontrándulásként. A trombózisból eredő mellkasi tüneteket gyakran izomhúzódásnak, costochondritisnek (a bordák és a mellcsont közötti ízület gyulladása), hörghurutnak, asztmának vagy “egy csipetnyi tüdőgyulladásnak” tulajdonítják.

A vénák a test többi részéből szállítják vissza a vért a szívhez. A lábak, a karok, a medence, a has vagy az agy körüli mélyvénákban kialakuló vérrögöket mélyvénás trombózisnak (DVT) nevezzük. Ha a lábban vagy a karban kialakult vérrög egy darabja leszakad, és a tüdőbe jut, azt tüdőembóliának vagy PE-nek nevezik. A PE életveszélyes orvosi vészhelyzetet jelenthet. Azonnal orvoshoz kell fordulnia, ha a PE tüneteit észleli.

Magyar válogatott és élsportolókat is érintett ez a betegség, Kovács Sarolta olimpikon öttusázó esetéről (2021) itt olvashat, Vajda Attila trombózisáról (2014) itt olvashat, míg a sajnos Cipruson, a probléma fel nem ismerése miatt elhunyt Zavadszky Gábor történetéről (2007) itt olvashat!

Sportoló-specifikus rögképződési kockázati tényezők

Az, hogy valaki látszólag egészséges és sportol, nem akadályozza meg a vérrögök kialakulását. Számos körülmény teszi a sportolót fokozottan veszélyeztetetté a DVT és a PE szempontjából. A sportolóknak, edzőknek és a sportszakembereknek tisztában kell lenniük ezekkel a kockázati tényezőkkel.

• Nagy távolságok megtétele a sportversenyre és vissza (repülővel, busszal vagy autóval);
• Dehidratáció (megerőltető sportesemény alatt és után);
• Jelentős trauma;
• Immobilizáció (merevítő vagy gipsz);
• Csonttörés vagy nagyobb műtét;
• Fogamzásgátló tabletták és tapaszok, terhesség, hormonpótló kezelés;
• Családban előfordult trombózis vagy PE;
• Öröklött vagy szerzett véralvadási rendellenesség (V. Leiden faktor, protrombin 20210 mutáció, antifoszfolipid antitestek és mások);
• A vénák anatómiájának veleszületett rendellenessége;
• May-Thurner-szindróma (a bal nagy medencei véna szűkülete);
• A vena cava inferior (a hasi fő véna) szűkülete vagy hiánya;
• A mellkasi kivezető nyílás elzáródását okozó nyaki borda;

Megelőzés: A DVT és a PE kockázati tényezőinek ismerete sportolóknál

A sportolóknál leggyakrabban előforduló vérrögök a lábtrombózis és a trombózis multiplex.  A sportolók és a nem sportolók fentebb vázolt lehetséges kockázati tényezőin kívül létezik néhány egyedi kockázati tényező, amely a fiatalabbakat és a sportolókat hajlamosítja a DVT és a PE kialakulására:

• Mellkasi kivezető nyílás elzáródása vagy „erőlködési trombózis”.  Egyes egyéneknél egy plusz (nyaki) borda vagy felesleges izom- vagy ínszövet összenyomja a mellkas felső részén lévő nagy vénát (kulcscsont alatti véna), amely a vért elvezeti a karjából. Ez a kompresszió jellemzően rosszabbodik, amikor felemeli a karját. Ez az elzáródás, gyakran a vénát érő ismételt traumával (dobótevékenységek, súlyemelés vagy tornamozdulatok miatt) kombinálva, trombózist okozhat ezen a területen, amely a kar vénáiba is kiterjed. Ezt nevezik “erőlködési trombózisnak” vagy “mellkasi kivezetési elzáródásnak/szindrómának“. Ha a trombózis megszűnik, például vérrögoldó kezelés után, akkor szükség lehet a felesleges borda vagy a felesleges szövetek eltávolítására, hogy kitágítsák a mellkasi kivezető nyílást.
• May-Thurner-szindróma. Ez egy gyakori veleszületett anatómiai vagy mechanikai eltérés, amely hajlamosít a bal lábban kialakuló DVT-re. A May-Thurner-szindróma esetén a trombózis akkor alakul ki, amikor a bal kismedencei fővénát összenyomja a felette fekvő jobb kismedencei főartéria. Ez növeli a vérrögképződés kockázatát e szűkület helyén, a bal kismedencében (csípő tájékán), a vérrögnek a bal lábszárba való kiterjedésével. Ha a mélyvénás trombózis megszűnik, például a vérrögoldó (trombolytikus) kezelés után, a szűkületet a radiológus ballonos angioplasztikával felnyithatja, majd egy stent (vagy cső) behelyezésével kitágítva tarthatja.
• A vena cava veleszületett hiánya vagy rendellenessége. A hasi nagy véna (vena cava) vagy a kismedencei vénák anatómiájának veleszületett rendellenességei fiataloknál trombózist okozhatnak. A rendellenes anatómia valószínűleg zavart véráramláshoz és fokozott vérrögképződési kockázathoz vezet.

Álljon készenlétben!  Ismerje fel a képződött vérrög, a trombózis tüneteit

Fontos, hogy éber legyen a vérrögök jeleit és tüneteit illetően is.  Ezek közé tartoznak a következők:

Mélyvánás trombózis – DVT

• Duzzanat, általában a sportoló lábában (előfordulhat a karjában is, különösen súlyemelőknél, tornászoknál, evezősöknél stb.);
• láb- (vagy kar-) fájdalom vagy érzékenység, általában görcsként írják le;
• Vöröses vagy kékes elszíneződés a bőrön;
• A láb meleg tapintású.

Tüdőembólia – PE

• Hirtelen fellépő légszomj;
• Mellkasi fájdalom – éles, szúró fájdalom; mély lélegzetvételre rosszabbodhat;
• Szapora szívverés;
• Ájulás vagy eszméletvesztés;
• Megmagyarázhatatlan köhögés, néha véres nyálkával.

Trombózis kezelési lehetőségek

A vérrögökkel küzdő emberek kezelésével kapcsolatos orvosi döntéseket egyénre szabottan kell meghozni. Ez különösen igaz a fiatal, látszólag egészséges sportolóknál, például sportolókra. Megmagyarázhatatlan trombózis esetén indokolt lehet az öröklött vagy szerzett véralvadási rendellenességre vonatkozó genetikai vizsgálat.

Hogyan előzhető meg a vérrögök kialakulása

• Tartson szüneteket és nyújtsa ki, mozgassa meg a lábát, ha hosszú utat tesz meg (pl. repülő vagy autós utazás);
• Maradjon jól hidratált (megerőltető sportesemények és utazások alatt és után);
• Ismerje meg a trombózis tüneteit, és ezek jelentkezése esetén forduljon mielőbb orvoshoz;
• Tudatosítsa magában, hogy a DVT és a PE előfordulhat a sportolóban is;
• Ismerje a vérrög képződés kockázati tényezőit;
• Tudja meg, hogy a családjában előfordult-e vérrögképződés;
• Nagyobb műtét, trauma, hosszabb ideig tartó mozdulatlanság vagy gipszelés esetén: kérdezze meg orvosát, hogy kell-e DVT-profilaxist kapnia, és ha igen, mennyi ideig;

A véralvadási folyamata

A szervezetben természetes egyensúlyban vannak a vérben lévő olyan faktorok, amelyek a véralvadást okozzák, és más olyan tényezők, amelyek a alvadt vért feloldják.

A vérrögök akkor keletkezhetnek, ha:

• a vérrögöket képző fehérjék és vérlemezkék túl nagy aktivitása (a prokoaguláns rendszer), vagy a vérrögöket képződésük során feloldó rendszernek (a fibrinolitikus rendszer) túl kicsi az aktivitása;
• Az érfalat ért trauma, mint például csonttörés után vagy a fentiekben meghatározott mellkasi kivezető nyílás elzáródása esetén;
• A karjaiból és lábaiból a szívbe történő vér visszavezetése (vénás rendszer) károsodott vagy nem működik megfelelően, például ha hosszabb ideig behajlított lábakkal ül (pl. hosszú repülős vagy autós utazás);
• Vére a szokásosnál “sűrűbb“, ami akkor fordul elő, ha a sportolók dehidratáltak, eritropoetin (EPO) gyógyszert használnak, vagy vérátömlesztésben részesülnek (vérdopping).

Sajnos kevés olyan tanulmány létezik, amely az edzésmunkának a vérrögképződésre és -feloldódásra gyakorolt hatását vizsgálja. Így nem ismerjük pontosan az edzés nettó hatását erre a véralvadási egyensúlyi mechanizmusra. Tudjuk például, hogy a VIII-as véralvadási fehérje, a VIII-as faktor vérszintje megemelkedik edzés hatására, és ez az emelkedés a regeneráció során is fennmarad. Elméletileg ez a sportolóknál a vérrögök képződésének fokozott kockázatához vezethet. Az adatok azonban arra is utalnak, hogy a vérrögöket feloldó fibrinolitikus rendszer a sportoló embereknél túlműködik. Ezzel a túlműködéssel a sportolók védve lennének a vérrögképződéstől. Mégsem ismerjük ezeknek a változásoknak a nettó hatását a sportolóknál.

Pszichoszociális következmények

A sportolóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy DVT vagy PE után jelentős dekondicionálódás következhet be. Depresszió is kialakulhat egy ilyen életet megváltoztató esemény után. Ez nem meglepő, mivel a sportolók gyakran egészségesnek és egészségügyi szempontból legyőzhetetlennek tartják magukat, és ilyenkor hirtelen rájönnek, hogy sebezhetőek, betegek lehetnek. Ebben a helyzetben a betegeket támogató szakemberek (sportpszichiáter, sportpszichológus), valamint az antidepresszánsok segíthetnek.

Az írás a The National Blood Clot Alliance (NBCA) cikkének fordított és szerkesztett változata.