Vörösvértestek

A vörösvértestek (erythrocyták) mennyisége férfiakban 4,5-5,9 millió/µl, azaz 4,5-5,9 T/l, nőkben 4,1-5,1 millió/µl (4,1-5,1 T/l). A vörösvértestszám és ezáltal a hematokrit a vízveszteség hatására nőhet (haemoconcentratio, relatív polycythaemia), a sportteljesítményre viszont az hat kedvezően, ha normál vagy kissé megnövekedett vértérfogat mellett nő a vvt-szám, ezáltal ténylegesen nő a vér oxigénszállító képessége. Ez természetesen csak egy bizonyos pontig igaz, a túl magas hematokrit a vér viszkozitását jelentősen megemeli, ami a teljes perifériás ellenállás növekedéséhez, általa a szív nagyobb energiaigényéhez, illetve a perfusio romlásához, valamint fokozott thrombosiskockázathoz vezethet.

Az oxigénszállító képesség tehát a sportteljesítmény meghatározó tényezője. Állóképességi sportokban a tárolt saját vér visszatöltésével (vérdopping), illetve vérképzést fokozó eritropoetinnel, darbopoetinnel és rokon vegyületekkel növelik illegálisan, míg magaslati edzéssel (az intermittáló magaslati edzés a csökkent parciális oxigénnyomás eredményeként létrejövő hypoxia miatt EPO-termelést vált ki) és ezt utánzó szobákkal ez legálisan is elérhető. Az anabolikus androgén szteroidok (AAS) is fokozzák bizonyos mértékig a vérképzést, anaemia kezelésére egyes esetekben fel is használják ezeket, tehát az AAS-használat is magasabb vörösvértestszámmal és hematokrittal járhat együtt. Mint említettem, a magas vörösvértestszám fokozza a thrombosis veszélyét, így egészségügyi okokból is lényeges, hogy a nagyon magas hematokritértékű sportolókat kizárják a versenyből, bármi is az oka az eredménynek, ez persze elsősorban csak az állóképességi sportolókat érinti. A sportolók, pl. futók körében gyakori az erythrocyták edzés következtében mechanikai hatásra (a jelenség hátterében egyéb, a mechanikai hatástól eltérő okokat is feltételeznek a szakemberek [Birrer 2004]) bekövetkező szétesése is (Telford 2003; Weight 1991) (marshaemolysis, foot strike haemolysis), ami sok más ok mellett szintén anaemia kialakulásához vezethet, a rendszeres kivizsgálás ezért is fontos.