A-vitamin

Az A-vitamin (retinol) zsírban oldódó vitamin, állati eredetű élelmiszerekben található meg. Legaktívabb provitaminja (elővitaminja) a béta-karotin, mely élénk vörös, sötétzöld vagy (narancs)sárga színű növényi forrásokból kerül szervezetünkbe. A béta-karotin szervezetünkben két A-vitamin molekulára tud bomlani, az átalakulás azonban korlátozott mértékű. Előnye azonban, hogy belőle csak annyi alakul át aktív vitaminná, amennyire a szervezetnek az adott állapotban szüksége van.

Szervezetünk az A-vitaminból – döntően a májban – körülbelül egy évre elegendő mennyiséget tud tárolni. A retinol szállítófehérjéhez kötve kerül ki a májból a vérbe, fehérjehiány esetén ezért a mobilizáció gátolt. A vitamin 70–90 %-a szívódik fel bélrendszerünkből, míg ez az arány a karotinoid vegyületeknél alacsonyabb, 20–50 %, karotin étrend-kiegészítőknél azonban magasabb az arány.

Szerepét tekintve a szemben található látóbíbor (rodopszin) működéséhez nélkülözhetetlen. Hiányában szürkületi vakság alakul ki, romlik a szem sötétséghez, fényváltozásokhoz való alkalmazkodóképessége. A hosszú ideig tartó hiány vaksághoz vezet. Az A-vitamin a növekedéshez és valószínűsíthetően a csontfejlődéshez is elengedhetetlen, hiányában a növekedési problémák jönnek létre, de az érzékelő működések (íz, szag) is zavart szenvedhetnek. Túl magas karotinbevitelnél a bőr sárgásan elszíneződhet, carotinaemia alakulhat ki, amely a szedés felfüggesztésével vagy a dózis csökkentésével megszűnik. Ennek biztonságossága ma még vita tárgyát képezi, dohányosokban akár fokozhatja is a tüdő daganatos megbetegedéseinek kockázatát!

Az A-vitamin túlzott bevitele hajhullást, májmegnagyobbodást és más panaszokat okozhat. Gazdag A-vitamin forrás a máj, hal, tojássárgája, tej és a tejtermékek, előanyagaihoz a gyümölcsökből és zöldségekből lehet hozzájutni. Zsírdús ételekben található magasabb koncentrációban, ebből következik, hogy nagyon zsírszegény táplálkozás esetén hiányállapot jöhet létre.

Szükséglete sportolók számára: 700–1000 μg /nap.