Achilles-ín szakadás – sportsérülésekről röviden

Achilles-ín szakadás lényege

Az Achilles-ín állományának legtöbbször hirtelen mozdulat, kitámasztás vagy elrugaszkodás közben bekövetkező részleges vagy teljes szakadása. A sérülés szinte mindig valamilyen okból meggyengült ínon következik be (például krónikus túlterhelés, előzetes szteroid injekció). Szinte mindig indirekt mechanizmussal jön létre. Oka lehet lokálisan beadott szteroid injekció is.

Előfordulása

Az Achilles-ín szakadása többnyire a 30–40 éves, kiöregedő-, valamint szabadidő-sportoló férfiak sérülése. Kivételek természetesen lehetnek. Gyakori sérülés. Tipikusan futás és ugrás közben következnek be. Nagyon ritkák spontán szakadás is előfordulhat olyan emberekben, akik fluoroqunolone antibiotikumukat szednek.

Tünetek

A sérült gyakran az Achilles-inat érő ütésről számol be, holott senki nem tartózkodott mögötte. Esetenként hallható pattanás is szerepel a kórelőzményben. A sportoló hirtelen jelentkező boka mögötti fájdalomról számol be, s elmondja, hogy egyszer csak egy „nagy durranást” hallott, és úgy érezte, mintha a lábszárát hátulról megütötték vagy megdobták volna. Gyakran hallható csattanás és érezhető reccsenés.

Achilles-ín-szakadás után a sérült nem képes lábujjhegyre állni. Ha a m. plantaris longus ína és a mély flexorok is épek maradtak, testsúlyterhelés nélkül ez a mozdulat kivitelezhető, ami nem zárja ki az Achilles-ín szakadását!

Jellemző tünet lábszár distalis területének járást nehezítő fájdalma, főleg teljes szakadás esetén. A lábszár duzzadt és véralááfutásos lehet.

A teljes szakadás esetén jellemző tünet az ín calcanealis tapadásától 2-5-cm-el proximalisan tapintható defektus.

Helyszíni ellátás

A sérültet azonnal le kell hozni a pályáról, s a továbbiakban tehermentesítés mankózással, valamint hűtés (jegelés, jégzselé), kompressziós kötés vagy rögzítő sín felhelyezése, illetve a boka felpolcolása szükséges. A pontos diagnózis felállítása mielőbbi szakorvosi vizsgálatot igényel. Fájdalomcsillapítás céljából minor fájdalomcsillapító (Paracetamol), illetve nem-szteroid gyulladáscsökkentő adható.

Diagnosztika

Fizikális vizsgálat: A tapintási lelet általában egyértelmű: a felső ugróízületet semleges helyzetbe hozva az ín lefutásában folytonossági hiány (nyereg) tapintható. Ez önmagában diagnózist jelent. Ritkán, főleg ha az ínhüvely ép marad, a haematoma kitöltheti a szakadás üregét, azaz a tapintás során nem észlelhető hiatus;

Tapintásnál pontosabb a Thompson-tünet, melynek kivitelezése a következő:

A hason fekvő sérült térdét enyhén passzívan hajlítjuk, majd másik kezünkkel a lábszár-izomzatot (flexorok) összenyomjuk. Ha az Achilles-ín ép, a láb spontán plantarflexióba kerül; ha nem, ez a spontán mozdulat elmarad.

A tapintási lelet és Thompson-tünet szinte mindig megadja a diagnózist;

Az Achilles – ínon a szakadás felett általában folytonossági hiány (hiatus) tapintható, környezetében enyhe duzzanat, s változó erősségű fájdalom észlelhető. A láb plantarflexioja gyengült. A láb mozgatása lehetséges marad, de a lábujjhegyre állás nem kivitelezhető. A Thompson-teszt pozitivitása egyértelműen jelzi az ín szakadását. A Thompson –teszt elvégzése a következőképpen történik: A sportolót hasra fektetjük, térdét 45 fokban behajlítjuk, lábszárát kezünkkel tartjuk, majd összenyomjuk a lábszárán lévő izmokat. Ép Achilles-ín esetén a boka plantarflexióba mozdul erre a mozdulatra. Ha nem következik be a boka plantarflexiója, akkor a Thompson-teszt pozitív, ami az Achilles-ín szakadásának biztos jele.

Ha továbbiakban is kétséges a kórisme, akkor ultrahangvizsgálat elvégzése javasolt.

Kezelés

Sportolók esetében sebészi beavatkozás (fedett vagy nyitott rekonstrukció) a választandó kezelési módszer. Egyes esetekben a konzervatív kezelésnek is van létjogosultsága.

Rehabilitáció

A műtét után az operált végtagra plantarflexios helyzetű sínt helyezünk fel, amit 1 héttel a műtét után neutrális helyzetű sínre cserélünk, és megkezdjük a passzív mozgásgyakorlatokat.

A gipszet 6 héttel a műtét után távolítjuk el, és ekkor engedjük meg a láb aktív mozgatását. A cipőbe helyezett 2 cm-es sarokemelő viselése mellett a kerékpározás és teljes testsúlyterheléssel való járás már megkezdhető. A boka mozgásterjedelménekkteljessé válása után az erősítő edzések is megkezdhetők. Ha az operált végtag izomereje elérte a nem sérült végtag izomerejének 70 százalékát, akkor fokozatos terheléssel a futás is megkezdhető. Kivételes esetekben a műtét fedetten is elvégezhető. A reruptura aránya a primer rekonstrukció után 0-5 %, konzervatív kezelést követően 8-39 %.

Sportba való visszatérés

Feltétele az izomerő és az állóképesség sérülés előtt szintre való visszatérése, ami általában 4-6 hónappal a műtétet követően várható.

Forrás: Berkes I.: “A sportorvoslás alapjai. Sportsebészet” (OSEI, 1998) és “Sportsérülések ellátása” (kézirat, szerkesztő: Prof. Dr. Berkes István)