Dió

A dió egy jótékony ómega-3 zsírsavforrás.

Már az ókorban ismert volt az olajos magok jótékony ereje, Perzsiában például javasolt volt alkoholfogysztás előtt 5 szem mandula elrágcsálása, mert hittek abban, hogy így kivédhető a másnapos fejfájás. Szoptató kismamáknak is ajánlották, mert a tejelválasztást serkentette. A szív-érrendszert védő és rákmegelőző hatása kicsit később vált ismertté.

Talán mindenki tudja, hogy a dió nagyon finom, de kalóriadús. Mindez annak köszönhető, hogy rendkívül magas a zsírtartalma (81 %), bár a benne rejlő zsiradék fajtája sokkal kedvezőbb, mint pl. a szalonnáé. Közel 25 %-ban ún. többszörösen telítetlen zsírsavat tartalmaz (PUFA), amely nem rakódik az erek falára, nem gyorsítja a gyulladásos sejtek aktivitását, sőt ennek ellenkezőjét váltja ki. Amerikai kutatások (Fraser, 1999) eredményei alátámasztják, hogy ha minimum heti négyszer fogyasztunk diót, az érrendszeri-szívbetegségek rizikója 25 %-kal csökken.

A dióban magas az E-vitamin-tartalom, amely egy nagyon erős hatású antioxidáns vitamin. Ezáltal védi a tüdő sejtjeit, a szív- és érrendszert. Kiemelendő még a kálium, kalcium, magnézium, vas, cink, foszfor mennyisége is.
Hogyan véd a rákos betegségek ellen? A benne található ellágsav révén, amely egyrészt antioxidáns, másrészt a carcinogének eliminációjára is képes. Állatkísérletek eredményei szerint az ellágsav rendszeres alkalmazása 70 %-kal csökkenti a máj-carcinoma kialakulását (Premalatha et al., 1997).