Betöltés

Mit keresel?

Hit és sport Magyar Edző Sportkultúra Sporttudomány

Edzők: a misztérium érintése

Megoszt
sportoló papok

A testi fitnesz mögött mindig áll egy szándék. Az ember mindig valamire edz: alkalmassá akar válni a táncra, a sportra, a szolgálatra, a Santiagóba való eljutásra. Mihelyt az akarat lelki, spirituális megmozdulása a test fizikai megmozdulásával párosul, valami történik. Ebben az értelemben a fitnesz az ember lényegét érinti. Habár e földi életben sohasem valósíthatjuk meg test és lélek tökéletes harmóniáját, természetes, hogy törekszünk lényünk mindkét oldalának tökéletesítésére.

Miért van szükség edzőkre?

Nem nagyon tudok táncolni, de mindig arra vágytam, hogy úgy tudjam mozgatni a testemet, ahogyan a szép zene a lelkemet mozgatja. Amikor Strausst hallgatom, arra gondolok, bárcsak tudnék keringőzni. Amikor dzsesszt hallgatok, az jár a fejemben, bárcsak tudnék szvingelni. Meg akarom tenni a testemmel, amit a zene tesz a lelkemmel. Átélem a feszültséget lelkem nyitottsága és testem korlátozottsága között, és minden eddiginél mélyebben felismerem, hogy mennyire fontos egy jó táncpartner munkája.

hirdetés


A fitneszedző tevékenysége nagyon hasonló ehhez. A fitneszedző olyan szakember, aki segít tanítványának összehangolni spirituális szándékait testi valóságával, amennyiben e szándékok megvalósítása testi alkalmazkodást kíván. Az edző segít felkészíteni a testet a lélek mozgására. E dinamika megvalósulásának egy másik formája lehet a zarándoklat, például a spanyolországi El Camino: a spirituális szándék itt is testi formában, sok száz kilométeres gyaloglásban fejeződik ki.

A testi fitnesz mögött mindig áll egy szándék. Az ember mindig valamire edz: alkalmassá akar válni a táncra, a sportra, a szolgálatra, a Santiagóba való eljutásra. Mihelyt az akarat lelki, spirituális megmozdulása a test fizikai megmozdulásával párosul, valami történik. Ebben az értelemben a fitnesz az ember leglényegét érinti. Habár e földi életben sohasem valósíthatjuk meg test és lélek tökéletes harmóniáját, természetes, hogy törekszünk lényünk mindkét oldalának tökéletesítésére. A fitneszedző segítőtársul szegődik ezen az úton: nevel, inspirál, segít felébreszteni az emberi test szunnyadó lehetőségeit.

Az edzők fontossága

A trénerek ma sokkal befolyásosabb emberek, mint a történelem során bármikor. Ezt a foglalkozást a szükség hozta létre nem is olyan régen: a változó társadalmi és gazdasági körülmények miatt emberek milliói szorulnak segítségre abban, hogy az élet legalapvetőbb testi kívánalmainak meg tudjanak felelni. Mivel a kereslet egyre nő, a fitnesztréning a világ egyik leggyorsabban terjedő szolgáltatása, és egyre fontosabb szerepet játszik az emberek életében.

A fitnesz egyetemesebb még a sportnál is, hiszen nem csak a sportolók érdekeltek benne. Érdekelt például a sokgyermekes családanya, akinek sem ideje, sem energiája szervezetten sportolni, vagy az a nyolcvanöt éves férfi, aki csontjait és lábizmát szeretné megerősíteni, hogy újra járni tudjon.

„Az öröm és remény, a gyász és szorongás, mely a mai emberekben […] él, Krisztus tanítványainak is öröme és reménye, gyásza és szorongása, és nincs olyan igazán emberi dolog, amely visszhangra ne találna szívükben.” Mi lehetne emberibb annál, mint amikor a gyermek arra vágyik, hogy egy napon úgy tudjon fát vágni, mint az édesapja? Vagy amikor a térdműtétből felépülő férj újra táncolni szeretne feleségével? A nagypapa, aki játszani akar az unokáival? Ez a fitneszedző kiváltságos és nemes feladata.

A játék fontossága

A fitneszre gyakran úgy gondolunk, mint eszközre, a sportra pedig mint célra. A fitnesz egyenlő a „munkával”, a sport a „játékkal”. A kettő között radikális különbség van. Könyörögni kell, hogy a gyerek elkezdjen dolgozni, és könyörögni kell, hogy abbahagyja a játékot. Ha valaki dolgozik, folyton az órát lesi, ha valaki játszik, megszűnik számára az idő.

Meggyőződésem, hogy a fitneszben csakúgy, mint az élet más területein fel kell élesztenünk a játék szellemét. Nem jó, ha a fitneszben pusztán eszközt látunk: önmagában is van értéke. Mély örömet ad, ha a test úgy mozog, ahogy mozognia rendeltetett. A gyerekek sokkal jobbak ebben, mint a felnőttek, sokat tanulhatunk tőlük. Amikor jól játszunk, fitnesz történik.

Ami hitelesen emberi

Az ember azért akar fitt lenni, hogy olyan dolgokat tehessen, amelyek mélyen megérintik az emberi szívet. Ezért van olyan sürgetően szükség jól képzett, keresztény fitneszedzőkre! Egyedül a keresztény ember ismeri az emberi szív legmélyebb vágyait, és a keresztény hitnek van a legmagasztosabb emberképe, amelyet a názáreti Jézus nyilatkoztatott ki. Ő az, aki kinyilatkoztatásában teljesen föltárja az embert az embernek. Végső soron nem is beszélhetünk úgy a fitneszről, hogy Jézusról ne beszélnénk.

Jézus az, aki miatt a táncnak, a játéknak, az edzésnek értéke van – Jézus miatt, aki szent emberségében oly gyakran saját testével (tekintetével, ölelő karjaival, gyógyító kezével) érintett meg másokat. Ő az oka annak, hogy minden emberi tevékenységnek van megváltó dimenziója. Amikor egy-két biztató szó kíséretében gyengéden hátba veregetjük sportversenyre készülő barátunkat, olyan misztériumot érintünk, amely végső értelmét magában Jézus Krisztusban nyeri el, aki valóságos Isten és valóságos ember.

A misztérium

„Valóban a test, és egyedül a test képes láthatóvá tenni azt, ami láthatatlan: a szellemit és az istenit. Azért lett megteremtve, hogy átadja a világ látható valóságának azt a misztériumot, amely Istenben öröktől el volt rejtve, és így ennek jelévé váljon.”

Az edzők testükben hordozzák a misztériumot, és megosztják másokkal. E misztérium fényében az edző és tanítványa minden találkozásuk során megajándékozzák egymást. A jól képzett edzőnek adni kell magából, de nyitott arra is, hogy ő kapjon. Az edzés sosem egyirányú utca. A fitneszedzés intenzíven személyes (innen a „személyi edző” kifejezés), amelynek során mély barátság alakulhat ki, ha mindkét partner megérti, hogy kapcsolatuk emberi, spirituális, mentális és érzelmi interakcióból áll.

Ennélfogva nagy szükség van olyan edzőkre, akik ismerik az emberi test misztériumát és annak jelentését. Olyan trénerek kellenek, akik nem a biológiai testet, hanem a teológiai testet látják – teljességében és mélységében látják az embert. Emiatt égető szükség van új trénerképző programokra.

Olyan programokra van szükség, amelyek a lélek dolgait a test dolgainak összefüggésében látják. Az edzőnek alapszinten ismernie kell a kineziológiát; tudnia kell diagnosztizálni a sérüléseket; tudnia kell vezényelni a mozgást, és hatékony edzéstervet előírni. Ugyanakkor a tréner olyan ember, aki meghallgat másokat, képes játszani, felismeri mások adottságait, közösséget teremt, lelkesít, és az emberek figyelmét az „odafennvaló” értékekre irányítja. A fitnesz tudományát már mesteri fokon elsajátítottuk, most a megfoghatatlan részét kell elsajátítanunk: az emberi részét.

Közösség

Fitneszszakemberként dolgozva lehetőségünk van arra, hogy communiót teremtsünk. Ez akkor történhet meg, ha nem az „én” fittségemet, egészségemet vagy testemet helyezem előtérbe, hanem a „miénket”. Nem elég a saját céljaimat elérni a sportban: rózsával a kezemben nem boldogulok a csatatéren. Vajon van-e végső értéke annak, ha elérem a fitneszedzésben magam elé tűzött célokat, miközben nagyon sok embernek, különösképp a szegényeknek a legalapvetőbb fizikai szükségleteik sincsenek biztosítva? Ha a fitneszedzéshez nem társulnak az irgalmasság testi cselekedetei, hanem az lesz a cél, hogy a fitnesz egyre magasabb szintjét valósítsa meg az egészségesek között, akkor elszigetelődik a közösségtől, amelynek része és amelyet szolgál.

Ösztönző azt látni, hogy sok fitneszszakember önkéntes munkát is végez, minden héten bizonyos időt arra szánva, hogy azokat szolgálja, akiknek kisebb gondjuk is nagyobb az „edzésnél”, hiszen épp azon aggódnak, hogy lesz-e mit az asztalra tenni a következő étkezésnél. A szolgálat segít meglátni a helyes fontossági sorrendet, és a megfelelő perspektívába állítani a fitneszedzést. Szüntelenül emlékeztet az emberiségnek arra a nagyobb, titokzatos „testére”, amelyhez mindannyian tartozunk, és amely iránt szolidaritást kell tanúsítanunk. Nem lehet az a célunk, hogy jól érezzük magunkat: ki kell mozdulnunk a komfortzónánkból.

Az erőteljes közösségi szemlélet azért is fontos, mert segít meglátnunk munkánk határait. Ha megismertetjük az embereket a rendelkezésükre álló egyéb lehetőségekkel, jobb szolgálatot tehetünk nekik. Mivel egyre többen keresik meg személyi edzőjüket a „holisztikus” egészség igényével, annál fontosabb, hogy ne beszéljük be magunknak, hogy többet nyújthatunk, mint ami reális. A „New Age-ipar”, felismerve ezt a tendenciát, gyógyboltnak hirdeti magát, ahol testi, lelki, szellemi és érzelmi bajokra árulnak azonnali gyógyírt. Ám egy jól képzett fitneszedző tudja, hogy egy nagyobb test tagja, amelynek a feje Krisztus, és nem akar szemnek látszani, ha ő fül, sem kéznek, ha ő valójában láb.

Életbe vágó, hogy jól lássuk a fitnesz hatáskörét, pontosan mi a feladata az edzőnek, mit tehet azokért, akik az igazságra és a teljes életre törekedve hozzá fordulnak segítségért. Amikor tanítványaink behozzák az edzésre pszichológiai, spirituális és érzelmi szükségleteiket, a mi felelősségünk – hiszen gyakran hozzánk fordulnak legelőször -, hogy a megfelelő szakemberekhez küldjük őket: orvoshoz, táplálkozás-szakértőhöz, pszichológushoz, lelkészhez és így tovább. Végső soron életünk tanúságtétele, nem pedig szakértelmünk hatóköre nyújt az embereknek reményt.

A továbblépés fontossága

Ez a cikk csupán kiindulópont kíván lenni a fitnesz teológiájának mélyebb kidolgozásához, ami csakis egy részletesen megfogalmazott keresztény antropológia kontextusában válik lehetségessé. Edzéseinknek az ember Istentől származó rendkívüli méltóságának fényében kell zajlaniuk. A fitneszedzés során másokat is bevezethetünk e misztériumba, mégpedig az emberi test misztériumának és végső értelmének felmutatásával. Ez a végső értelem pedig nem más, mint hogy részeseivé válunk a Krisztusban elnyert megváltásnak, és jeleivé leszünk Isten öröktől fogva létező, rejtett misztériumának.

Abban reménykedem, hogy ha az edzők, a sportolók és a trénerek együttműködnek, megosztják egymással tapasztalataikat, akkor mélyebben meg fogjuk érteni, mit is jelent a fitneszedzés a hitünk fényében. Különösen fontos szerepet tulajdonítok a fitneszedzőknek a test teológiájának egy olyan kidolgozásában, amely túlmegy a szexuáletikán, és felveszi a harcot a modern racionalizmussal, a karteziánus dualizmussal, az eltúlzott spiritualizmussal és a modern világot megfertőző összes többi elspiritualizált (a testet figyelmen kívül hagyó) antropológiával. Ez mindannyiunknak segíthet elmélyülni a megtestesülés misztériumában és valóságában, és tudatosítani mindazt, ami ebből következik.

Óriási lehetőség, hogy arról tanúskodhatunk, hogy még a leghétköznapibb emberi tevékenységnek is megváltó jelentősége van, ha hitben, szeretetben, reménységben végezzük. Ekkor érintjük meg a misztériumot. Az egy éltető Lélek által inspirálva annyiféleképpen fogjuk kifejezni ezt a misztériumot saját testünkben, ahányan csak vagyunk – de az megmarad ugyanannak a misztériumnak: Isten lakozik e földi edényekben.

A cikk a Világiak Pápai Tanácsa 2015. tavaszi római szemináriumán  Luke Burgis által előadott anyag szerkesztett változata (fordította: Tóth Sára).

A cikk a Jezsuita Kiadó Embertárs folyóiratának 2015/4. számában jelent meg (utánközlés a kiadó engedélyével).

Tagek

Talán ez is érdekel

Kommentálj

Your email address will not be published. Required fields are marked *

For security, use of Google's reCAPTCHA service is required which is subject to the Google Privacy Policy and Terms of Use.

I agree to these terms.