Edzettség, fittség
Megoszt
Manapság egyre többet hallani a fittség fogalmáról, wellnessről, edzettségről, állóképességről. Nem véletlenül, hiszen túl azon, hogy a szavak némi divatot is hordoznak, kétségtelenül sokat jelentenek a betegségek megelőzésében, az egészségmegőrzésben. Lássuk, miről is van szó…
A rendszeres testmozgás számos jótékony élettani és pszichológiai hatást fejt ki. A kedvező változásokhoz azonban kitartásra, rendszerességre van szükség. Mit nevezhetünk rendszerességnek? Az Amerikai Sportorvos Társaság három évvel ezelőtt (2007-ben) fogalmazta meg a máig is legfrissebbnek számító fizikai aktivitásra vonatkozó ajánlásait, amelyeket az elmúlt 10-15 év tudományos eredményei alapján alakított ki:
Legújabban azonban nem csupán az aerob, hanem a magas intenzitású, izomerő fejlesztő mozgásformákat is előszeretettel ajánlják, természetesen az állóképességi tréningek kiegészítéseként. Vagyis kedvező, ha a kocogás, úszás vagy kerékpározás labdajátékokkal (pl. squash, tenisz, foci, stb.), fitnesztermi edzésekkel, aerobikkal egészülnek ki.
Mit jelent a fittség
Lényegében a fizikai jóllét állapotát jelenti. Számos definíciója ismert, amelyek közül az egyik a fizikai jóllétnek öt fő komponensét különbözteti meg. Ide tartozik a (1) kedvező testösszetétel (izom-zsír arány), (2) a vázizomzat rugalmassága, ereje, állóképessége, (3) a jó motoros funkciók (testtartás, ideg-izom koordináció), (4) a szív-érrendszer állóképessége (kedvező oxigénfelvétel) és az (5) anyagcsere fittség , vagyis a kedvező vér-zsír, cukor, húgysav stb. paraméterek.
A rendszeres fizikai terhelésre szervezetünk egésze alkalmazkodással válaszol. A mozgásprogram kezdetét követő 4-8. héten már kimutatható élettani változások következnek be, különösen a szív-érrendszer működésének tekintetében. Ezért is játszik nagy szerepet a rendszeres mozgás a szívinfarktuson átesett betegek rehabilitációjában.
Természetesen nem csupán a szív-érrendszer, hanem szinte az összes szervrendszer működése megváltozik. Az anyagcsere gyorsul, hatékonyabbá válik a szénhidrát-, zsír- és fehérje anyagcsere, amely HDL-koleszterinszint (jó koleszterin) emelkedésben és triglicerid (vérzsír) szint csökkenésben nyilvánul meg. Emellett javul az ideg-izom koordináció, nő a csontsűrűség (sportág fajtájától függő mértékben), megváltoznak a hormonszintek (különösen a tesztoszteron, kortizol, adrenalin, inzulin, stb.). A légzésmélység nő, egyszerre több levegőt tud befogadni a tüdő, gazdaságosabbá válik a légcsere, javul az oxigénfelvevő képesség is. Az izomzat térfogata nő, csökken a testzsír arány, optimálissá válik a testösszetétel. Az immunrendszerről sem szabad megfeledkezni, hiszen a rendszeres testmozgás hatására számos immunsejt száma és aktivitása nő, bizonyos immunglobulinok arányának növekedésével együtt. Mindez fokozza az immunrendszeri védelmet. Az idegrendszerben is kedvező változások következnek be. Nem csak élettani, hanem mentális és pszichés változások is elindulnak. Például az agy vérellátásának és oxigenizációjának eredményeként javul a memória, az információfeldolgozás gyorsasága. Emellett a koncentráció-képesség, a munka iránti elkötelezettség, a stressztűrő képesség, egyszóval a munkahelyi teljesítmény is kedvező átalakuláson megy keresztül. Javul a helyzetmegoldó képesség, az önbizalom, a testi elégedettség, amely tovább fokozza a munkahelyi, ill. magánéleti sikereket. Nem véletlen tehát, hogy rendszeres testmozgással számos betegség megelőzhető és az egészség hosszú időn át – akár az élet végéig – megőrizhető.
A rendszeres edzés hatására egy sor kedvező változást hoz létre, amelyek a szervek, szervrendszerek alkalmazkodási folyamatainak köszönhető. Nem kell hozzá semmi más, csak heti 2,5 óra, vagyis hetente ötször fél óra közepes intenzitású úszás, futás, kocogás, kerékpározás…
Kövess minket itt is, ott is!