A teljesítménynek nem kizárólag fizikai összetevői vannak. A figyelem, az önbizalom, az érzelemszabályozás, a döntéshozatal és a stresszkezelés ugyanolyan fontos szerepet játszhatnak, mint az állóképesség vagy az erő.
Az öregedő izmot nemcsak az edzés, a fehérjebevitel és az idegrendszer állapota befolyásolja. Egyre több kutatás szerint a bélmikrobiom, annak metabolitjai, a bél barrierfunkciója és a mitokondriális működés is része lehet annak a biológiai környezetnek, amelyben sarcopenia kialakul.
A sikertelen fogyás mögött ritkán egyetlen „elromlott” hormon vagy metabolikus kapcsoló áll. A valóság összetettebb – és kevésbé eladható.
A magas mérce segítheti a sportolót, a hibátlanság kényszere azonban ronthatja a teljesítményt és növelheti a pszichés terhelést. Hol húzódik a határ?
Hogyan kezdhető újra biztonságosan a mozgás szívbetegség, infarktus vagy szívbeavatkozás után? Terheléses vizsgálat, rehabilitáció, pulzus, aerob és erősítő edzés sportorvosi szemmel.
Asztmával is lehet biztonságosan sportolni. Mit jelent az EIB, miért nem minden terheléses fulladás asthma, hogyan segít a bemelegítés, az asthma kontrollja és az individualizált edzés?
Sérülés, kudarc, edzői konfliktus, szelekció vagy kiégés is krízist okozhat. Hogyan ismerhetik fel a sportszakemberek és a szülők, ha segítségre van szükség?
A saját csapatunk győzelmének örülni természetes. De miért esik jól az is, ha a rivális veszít? A sportbeli rivalizálás erősítheti az identitást és gazdagíthatja a közösségi élményt, de a káröröm, a fenyegetett csoportidentitás és az erkölcsi önfelmentés egy ponton megváltoztathatja azt, hogyan látjuk az ellenfelet. A sportszellem valódi határa nem az érzelmeinknél, hanem annál húzódik, mit engedélyezünk magunknak miattuk.
Miért tud valódi örömöt vagy fájdalmat okozni nekünk idegen sportolók győzelme és veresége? A sportnézés nem egyszerű passzív szórakozás: az agy folyamatosan előrejelzi a játékot, a bizonytalanság érzelmi feszültséget teremt, a csapathoz való kötődés pedig az eredményt saját történetünk részévé teheti. A szurkolás pszichológiája ugyanakkor egy erkölcsi kérdéshez is elvezet: lehet-e erős a „mi” anélkül, hogy az „ők” kevesebb emberré válna?
Ha szeretnéd rendszeresen megkapni ...

Kövess minket itt is, ott is!