Az adatok kereskedelmi forgalomba hozatala a sportban: az utánpótlássportolók védelme a kizsákmányolástól

A globális sportipar értéke 2020-ban közel egymilliárd USA-dollárt tett ki, és az előrejelzések szerint ez a szám 2026-ra ötmilliárdra emelkedik (Clifford Chance, 2021). Az iparág központjában álló vállalatok azon dolgoznak, hogy a sport minden aspektusát pénzzé tegyék, és ebbe beletartozik a sport legértékesebb értéke is: a tehetséges fiatal sportolók (Clifford Chance, 2021).

A gyermekek személyes adatainak értéke

A sportiparban működő számtalan vállalat katalizálja a sport digitalizálását és a játékosok adatainak kereskedelmi hasznosítását, ezek közé tartoznak többek között: médiaügynökségek, fogadóirodák, sportfranchise-ok és játékfejlesztők (Westcott, 2020). Ezek a szereplők a legmodernebb gépi tanulási technológiát kihasználva átfogó adatbázisokat hoznak létre a sportolókról és életükről (Westcott, 2020). Ezek az adatok túlnyomórészt két formában jelennek meg: a játékosok teljesítményének elemzése céljából gyűjtött fizikai egészségügyi információk; és a játékosok életével kapcsolatos személyes információk.

A modern fiatal sportolók pénzben kifejezett értéke nem számszerűsíthető, és nem korlátozható annak a pályának, pályának a határaira, amelyen szerepelnek. A sportközvetítések folyamatosan növekednek, növelve a nyilvánosságot, a hírnevet és a szponzoráción, a médiaszerződéseken és az árueladásokon keresztüli pénzügyi jutalmakat. A közösségi média fellendülése lehetőséget teremtett a vállalatok számára, hogy pénzzé tegyék a fiatal sportolók mindennapi tevékenységét, akiknek a közösségi médiaprofiljai jelentős reklámok platformját jelentik.

Ezen adatok nagy részét a rajongók elkötelezettségének és a feltörekvő szupersztárok iránti érdeklődésnek a felkeltésére használják fel (Westcott, 2020). Ezáltal a látszólag személyesnek tűnő adatok – például egy fiatal sportoló érdeklődési köre, életmódbeli döntései, családi háttere és egyéb jellemzői – értékes árucikké válnak a kereskedelmi ipar számára.

A szövetségek a szurkolói élmények javításán dolgoznak, és e cél elérésének egyik fő módszere a szurkolók és a sportolók közötti kapcsolatok kiépítése, hogy új elköteleződési áramlatokat hozzanak létre (Westcott, 2020). Ezt bizonyítja mind a „kulisszák mögötti” sporttartalmak – mint például a Netflix Drive to Survive és az Amazon Prime All or Nothing sorozata -, mind a sportolók közösségi média fiókjainak pénzzé tétele.

A személyes adatok hatalmas pénzügyi ösztönzőit a globális sportszupersztárok megjelenése is bizonyítja. A tavalyi US Openen aratott győzelmét követően a brit tinédzser teniszszenzáció, Emma Raducanu több millió dollárt keresett, nemcsak a versenyek díjaiból, hanem a sportágon kívüli márkaszerződésekből is (Timmins & Race, 2021).

Ezt az értéket a piacképességének és különösen olyan személyes tulajdonságainak tulajdonították, mint a „személyisége” és az a mód, ahogyan nyilvános interjúkat adott (Timmins & Race, 2021). Hasonlóképpen, az Egyesült Államokban nemrégiben a nem fizetett diáksportolók is lehetőséget kaptak arra, hogy hasznot húzzanak nevük, képmásuk, profiljuk felhasználásából, lehetővé téve számukra a tízmilliárd dolláros „influencer” marketingipar megcsapolását (Planos, 2020).

Adatgyűjtés

A modern korban az adatok attól a pillanattól kezdve keletkeznek, hogy egy gyermek megnyit egy alkalmazást vagy belép az internetre, így a vállalatok munkáját megkönnyíti, hogy nyíltan hozzáférhetnek a nyilvánosan megtekinthető információkhoz, például a közösségi médiaprofilokhoz, a médiában megjelent cikkekhez és a közzétett játékosprofilokhoz, hogy karakterre szabott információs adatbázist építsenek fel.

A könnyen hozzáférhető adatokhoz való hozzáférés mellett a sportcsapatok, a vállalatok és az érdekelt ügynökségek rutinszerűen feldolgozzák és elemzik a viselkedési adatokat, hogy felmérjék egy sportoló piacképességét és sikerének valószínűségét (Andrew, 2022). Ez az adatkezelés magában foglalja többek között a következő beavatkozásokat: adatelemző cégek, amelyek teljesítményadatokat adnak el harmadik feleknek; fogadási cégek, amelyek kiskorúaktól származó adatokat használtak fel a fogadási vonalak meghatározásához; és szerencsejáték-vállalatok, amelyek személyes adatokat használnak fel a játéktervezéshez (Andrew, 2021).

Gyermekjogi aggályok

Az ENSZ gyermekjogi egyezményének (UNCRC) 3. cikke kimondja, hogy a gyermek életét érintő minden döntésnél elsődlegesen a „gyermek mindenek felett álló érdekét” kell figyelembe venni (UNCRC, 1989). A közelmúltbeli globális sportesemények azonban arra mutatnak rá, hogy a média veszélyes mértékben foglalkozik a fiatal sportolókkal, és csak korlátozottan veszi figyelembe az adatok helytelen kezelésének kockázatait. A tokiói olimpián már 12 éves érmesek is voltak, a nemzetközi labdarúgócsapatokban következetesen tizenévesek szerepelnek, az amerikai női teniszben pedig 17 és 18 éves sztárok tűntek fel (Andrew, 2022).

A gyermekek fejlődését és jólétét érintő kockázatok bőségesek. Pénzügyi szinten a gyermekadatokat más iparágak és szereplők gazdasági hasznára használják fel, kihasználva a sportolók sikereit anélkül, hogy maguk a sportolók feltétlenül hasznot húznának belőlük. Az anyagi hátrányok mellett a gyermekek adatainak korlátlan feldolgozása nagy kockázatot jelent a mentális egészségre és fejlődésre nézve.

Hiányoznak a kutatások arról, hogy a korai hírnév és a nyilvánosság milyen módon befolyásolja a gyermekek sportban való fejlődését, ugyanakkor egyértelmű, hogy a gyermekek kevésbé képesek felmérni az adataik felhasználásának és feldolgozásának következményeit (ICO). Ha egyszer már megszerezték és feldolgozták az adatokat, nagyon nehéz visszacsinálni ezeket a műveleteket.

Védelmi mechanizmusok

Míg a sportban az adatvédelemmel kapcsolatos konkrét politikák ritkák, a szabályozóknak lehetőségük van arra, hogy a szélesebb körű adatvédelmi rendelkezésekből merítsenek inspirációt. Az Egyesült Királyság általános adatvédelmi rendeletének (38) preambulumbekezdése például körvonalazza a gyermekekre vonatkozó adatspecifikus jogszabályok szükségességét, felismerve, hogy a gyermekek kevésbé vannak tisztában az adataik feldolgozásának kockázataival és következményeivel (GDPR, 2016).

Általánosságban a GDPR és más adatvédelmi irányelvek a személyes adatok védelmét szolgálják: azokét, amelyek egy azonosítható személyre vonatkoznak. A rendelet értelmében a gyermekek személyes adatait csak akkor szabad feldolgozni, ha erre jogalap van, és olyan jogos érdekek állnak fenn, amelyek a gyermek alapvető jogaival szemben egyensúlyba hozhatók (GDPR, 2016). A jogszerűségi megfontolások a sporttal összefüggésben kevéssé jelennek meg, ahol gyakran tévesen feltételezik, hogy minden, ami anyagilag előnyös a gyermeknek és családjának, az a gyermek érdekeit szolgálja.

Egyéb adatvédelmi politikák és szabályozások is léteznek, és több szinten is megfogalmazhatók. Írországban, egy olyan országban, ahol a lakosság negyede gyermeknek számít, az Adatvédelmi Bizottság iránymutatásokat dolgozott ki a gyermekek adatainak feldolgozására vonatkozóan (Data Protection, 2021). Ezek az iránymutatások többek között azt szorgalmazzák, hogy az átláthatóság és a gyermekekkel való kommunikáció kiemelten fontos. Az Egyesült Királyság Nemzetközi Adatvédelmi Biztosának Hivatala (ICO) az adatvédelem érdekében dolgozik, és hasonlóan a „privacy by default” (alapértelmezett adatvédelem) álláspontot szorgalmazza a gyermekadatok feldolgozásával kapcsolatban, nyílt konzultációkat javasolva azokban az esetekben, amikor gyermekadatok feldolgozására kerül sor (ICO).

A sport kontextusában ez a konzultatív és óvatos megközelítés ellentétben áll a kereskedelmi mohósággal. A személyes adatok apró darabkáinak hatalmas pénzügyi súlya van például a szerencsejátékokkal összefüggésben, és ezeknek az iparágaknak a működése a gyors ítéletektől és a proaktív döntéshozataltól függ. Bár a GDPR – és más adatvédelmi mechanizmusok – keretet biztosít a sportszervezetek számára, amelyre támaszkodhatnak, nem lehet egyszerre a jogszabályi keret és a végrehajtó szerv, mivel a tagállamoknak kell értelmezniük és végrehajtaniuk a jogszabályokat (Data Guidance, 2019).

Továbblépési lehetőségek

A gyermekadatokat gyakran „új aranynak” nevezik, tekintettel potenciális pénzügyi értékükre (Adatvédelem, 2021). Mivel azonban a világ egyre inkább digitalizálódik, fontos, hogy a jogalkotók és a sportot szabályozó szervek a gyermekek védelmén dolgozzanak a digitális világon belül, és azon kívül. Kontraproduktív és irreális a sportoló gyermekeket kiszorítani a digitális környezetből, például a közösségi médiából, tekintettel azok mindenütt jelenlétére. Ehelyett a szabályozóknak a következőkre kellene törekedniük:

1. Elemezzék, hogy milyen módon gyűjtenek adatokat a gyermekektől és dolgozzák fel őket a sportágazatban – ez segítene kommunikációs vonalakat és kapcsolatokat kialakítani a látszólag különálló iparágak között, hogy lehetővé váljon az iránymutatások és politikák közös kidolgozása.
2. Megfelelő irányelvek kidolgozása a gyermekek érdekeinek védelmére, valamint az adatgyűjtés és -feldolgozás etikai érvényességének értékelésére vonatkozó megbízás.
3. A gyermekek és az adatfeldolgozóik közötti kommunikáció normalizálása és felhatalmazása, tiszteletben tartva a gyermekek autonómiáját és a meghallgatáshoz való jogát a jólétüket érintő kérdésekben.
4. Biztosítani kell a határozott szankciók és jogorvoslatok meglétét a jogsértők megfelelő megbüntetése (a jelentéktelen pénzbírságok helyett) és a sérelmet szenvedett gyermekek (mind anyagi, mind pszichoszociális támogatással történő) kárpótlása érdekében.

Forrás: Vanessa Cezarita Cordeiro írása a Humanium oldalon jelent meg 2022-ben.

Hivatkozások:

1. Andrew, J. (2022, April 6). “You can’t win anything with kids – minors’ data in sport – returns and regulations.” Retrieved from Clifford and Chance, accessed on 10 May 2022.
2. Clifford Chance. (2021, June). “Player power v data monetisation- sport’s new battleground exploring an increasingly important asset class.” Retrieved from Clifford Chance, accessed 10 May 2022.
3. Data Protection. (2021, December). “Fundamentals for a child-oriented approach to data processing.” Retrieved from Data Protection Commission, accessed 10 May 2022.
4. European Union and Council of Europe. (2016, April 27). “General Data Protection Regulation 2016/679 Directive 95/46/EC”. Retrieved from Journal of the European Union, accessed 10 May 2022.
5. ICO. (n.d). “Children’s code; Additional resources.” Retrieved from Information Commissioner’s Office, accessed 10 May 2022.
6. ICO. (n.d). “What should our general approach to processing children’s personal data be?” Retrieved from Information Commissioner’s Office, accessed 10 May 2022.
7. Planos, J. (2020, May 15). “How much money could student-athletes make as social media influencers?” Retrieved from ABC News, accessed 10 May 2022.
8. Timmins, B & Race, M. (2021, September 13). “Emma Raducanu set to earn millions after US Open win.” Retrieved from BBC News, accessed 10 May 2022.
9. UN General Assembly. (1989, November 20). “United Nations Convention on the Rights of the Child, Treaty Series, vol. 1577. Retrieved from UNICEF, accessed 10 May 2022.
10. Westcott, K., & Jarvis, D. (2020, December 7). “The hyperquantified athlete: Technology, measurement and the business of sports.” Retrieved from Deloitte, accessed 10 May 2022.