Milyen sportágat válasszunk gyermekünknek? Hogy tegyük érdekessé, szórakoztatóvá?
Megoszt
A fizikai aktivitás a gyermekek egészségének, jóllétének és tanulásának egyik legfontosabb eleme. Segíteni őket abban, hogy ezt beépítsék az életükbe, a modern szülői magatartás egyik legnagyobb prioritása – mégis sok szülő megdöbbenve tapasztalja, hogy fia vagy lánya nem érdeklődik a sport iránt.
Thomas Jefferson híres kijelentése szerint minden korosztálynak legalább napi két órát kellene testmozgásra szánnia, mivel “az erős test erősíti az elmét“. Ez még inkább igaz, ha gyerekekről van szó – a gyermeksportok nemcsak a fiatal testet tartják erősnek, hanem a növekvő elmét is segítik.
A gyermek a világgal való interakciójának fő formája a fizikai érintés és a játék. A gyerekek kézbe veszik a dolgokat, és a kezükkel vizsgálják meg őket. Megtanulják a futás és a széltől való kifulladás üdítő érzését. Az olyan elvek, mint a csapatmunka, a barátság és a szórakozás természetesen ezekből a tevékenységekből erednek, és agyukban olyan idegi kapcsolatokat alakítanak ki, amelyek nagyban hozzájárulnak a gyermek érzelmi és szellemi fejlődéséhez.
Míg egyes gyerekek természetes módon vonzódnak a sporthoz, mozgáshoz, mások nem mutatnak túl nagy érdeklődést. Megint mások teljesen elfordulhatnak a sporttól, ami aggasztó lehet a szülők számára, akik azt szeretnék, hogy a gyerekeknek legyen eszközük a fittségük megőrzésére.
Vizsgáljuk meg, hogyan lehet úgy bevezetni a sportot, hogy az az élet folyamatos részeként jelenjen meg – amely messze túlmutat az iskolai versenyeken és utánpótlás bajnokságokon.
Miért veszíti el sok gyerek az érdeklődését a sport iránt?
Ha olyan fontos, hogy a gyerekek érdeklődését felkeltsük a sport iránt, miért veszíti el oly sok gyermekünk az érdeklődését? Miért van az, hogy a gyerekek hetven százaléka tizenhárom éves korára felhagy a szervezett sporttal? Ráadásul a sportnak olyan sokféle formája létezik, hogy bizonyára szinte minden gyermektípus számára van valami, mait űzhetne. Akkor miért van az, hogy egyes gyerekek soha nem találnak olyan sportot, amit szeretnek?
Sokféle válasz létezik, de a probléma egy része azzal függ össze, hogy hogyan állítjuk be a sportot a gyerekeinknek. Egyes gyerekek úgy érzik, hogy olyan sportot kell űzniük, ami nem feltétlenül az ő hivatásuk. Mások úgy érzik, hogy csak egy sportágra kell koncentrálniuk, ami mind fizikailag, mind szociálisan korlátozó lehet, ha több különböző sportág iránt is érdeklődnek.
Másrészt néha elfelejtjük, hogy az izmoknak, szalagoknak és inaknak pihenőidőszakokra van szükségük – különösen az olyan nagy terheléssel járó tevékenységeknél, mint a dobás, futás és rúgás. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a gyerekeknek szüneteket kell tartaniuk a sportolásban is, ha élvezettel akarják folytatni azt.
E problémák közös tényezője, hogy időnként hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a gyerekeink gyerekek. Bár törekednünk kell arra, hogy olyan erényeket tanítsunk, mint az összpontosítás, kitartás és az elkötelezettség, azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a gyermekkor egy eufórikusan szabad időszak az emberi életben. Éppen ez a szabadság teszi lehetővé, hogy a gyerekek felfedezzék a világukat és felfedezzék a szenvedélyeiket, aminek eredményeképpen kialakulnak az érdeklődési körük és képesek lesznek élvezni a különböző tevékenységeket.
A gyermek szédítő sebességgel járhatja végig a különböző érdeklődési köröket, ami miatt a szülők néha úgy érezhetik, hogy bűnrészesek egy dilettáns nevelésében. Amit azonban felnőttként szem elől tévesztünk, az a gyermeki szabadság, hogy felfedezzünk minden szeszélyt és fantáziát, ami az érzékeket gyönyörködteti – és vannak módok arra, hogy ezt a csodálatos kíváncsiságot tápláljuk, miközben értékes leckéket adunk az elkötelezettségről és a kemény munkáról.
Hogyan lehet a gyerekeket a sportra fogni?
Annak biztosítása, hogy gyermeke természetes módon építse be a testmozgást az életébe, több dolog keveréke: a példamutatás, a közös sportolás, a szórakozás és a bátorítás a sportolás erőltetése helyett.
Fontos, hogy ezeket a különböző példákat kombinálja gyermeke számára, mert a gyerekek a tettein keresztül tanulnak, így pusztán az, hogy kijelenti, hogy a testi egészség fontos, nem elég ahhoz, hogy elősegítse a sportok iránti szeretetüket. Annak bemutatása, hogy a sport többféleképpen is pozitívan hathat rájuk, még nagyobb motivációt fog nyújtani számukra, hogy a sportot beépítsék a saját életükbe.
A gyerekeknek szóló sportok a gyermek mentális és fizikai állapotában is nagy változást hoznak, így ha ezeket a példákat a mindennapjaitokban nyújtjuk, az pozitívan befolyásolja az önképüket és a gondolkodásmódjukat, ahogy nőnek.
Nézzük meg az egyes példákat külön-külön, és elemezzük, hogy segítik gyermeke jólétét és fejlődését.
Példamutatás
Ne feledje, hogy a gyerekek „szivacsok”, akik a szüleiket figyelve szívják magukba az életről alkotott képet. Ez egyszerre lehet áldás és átok – ki ne hallotta volna már a “tedd, amit mondok, ne úgy, ahogy én teszem” mondást? Ha úgy vezetsz, mint egy őrült, vagy rendetlenül hagyod a konyhát, nagy az esélye, hogy a gyermeked később is utánozni fogja ezt a viselkedést.
Hasonlóképpen, ha a gyermeke azt látja, hogy egész nap a kanapén lustálkodik és tévézik, akkor kevés oka lesz elhinni, hogy a testmozgás valóban fontos része az életnek. Kezdje el bizonyítani a sport, a fizikai aktivitás értékét azzal, hogy maga is részt vesz benne.
A sporttal való kapcsolat bizonyításának nagyon sok módja van, és ezek többsége ugyanolyan előnyös lesz számodra, mint a gyermeked számára. Csatlakozzon egy amatőr sportközösséghez, egy hobbisportoló csapathoz. Menjenek el futni. Iratkozzon be és járjon le a helyi edzőterembe. Talán még a régi teniszütőt vagy korcsolyát is előveheti. Vannak olyan sportágak, mint a foci, az ultimate frizbi, a kosárlabda, a röplabda és még sok más, amelyek könnyű játékokat kínálnak mindazoknak, akik szeretnének egy kis alkalmi sportolásba bekapcsolódni.
Sportoljatok együtt
Semmi sem olyan egyszerű, mint a gyerekkel együtt rugdosni a labdát a játszótéren vagy bárhol, de ennek előnyei jóval túlmutatnak az együtt töltött minőségi időn.
A gyermek hajlamossága arra, hogy a sportot a szórakozással társítsa, Önnél, a szülőnél kezdődik. Mivel a gyermek az Ön viselkedését figyelve alakítja ki a normális viselkedésről alkotott elképzelését, a közös, szórakoztató sporttevékenységek révén közvetítse feléjük a sport fontosságát.
Tanítsa meg a gyerekét biciklizni, majd menjenek egy lépéssel tovább, és menjenek együtt a környéken kisebb túrákra. Ez lehet olyan egyszerű, mint az utcán való tekerés, vagy olyan kalandos, mint az erdőben való száguldozás hegyi kerékpárral. Szerezzen be egy kosárlabdapalánkot, és tanítsa meg neki a dobás alapjait. Ha inkább az edzőterembe megy, vigye magával a gyermekét, és keressenek szórakoztató tevékenységeket, amelyekben részt vehet.
Az a normális, ha olyan sportágakkal ismerteti meg a gyerekeit, amelyeket maga is a legjobban élvez. Az idő előrehaladtával azonban figyeljen oda gyermekére, és figyelje meg, hogy jól érzi-e magát. Teljesen elképzelhető, hogy az ön kedvenc sportja egyáltalán nem fogja érdekelni őket, és ez teljesen rendben van – csak álljon készen arra, hogy elfogadja ezt, és lépjen át egy másik lehetőségre. Próbálja meg megismertetni őket többféle sportággal, és nézze meg, hogy természetes módon vonzódik-e valamelyik iránt.
Tartsa szórakoztatónak
Senki sem szereti a házimunkát. Ahogy a gyerekek megtanulják, hogy a sport fontos, ha látják, hogy a szüleik részt vesznek benne, úgy azt is megtanulják, hogy a sport szórakoztató, ha látják, hogy az emberek jól érzik magukat, miközben játszanak.
Amikor kosárlabdát, focit vagy bármilyen más sportot tanít a gyermekének, álljon ellen a túl nagy nyomásgyakorlásnak. Ehelyett tartsa könnyedén és humorosan a dolgokat. A gyermek nem fog érdeklődni a megfelelő dobótechnika elsajátítása iránt, ha előbb nem élvezi a játékot – ezért mindenekelőtt gondoskodjon arról, hogy jól érezze magát.
Íme néhány módszer arra, hogy a gyerekek számára szórakoztatóvá tegyük a sportolást
Készíts saját minijátékokat a sportokból
Képzelje el például, hogy együtt kosárlabdázik a hatéves fiával. Észreveszi, hogy élvezi, hogy olyan magasra dobja felfelé a labdát, amilyen magasra csak tudja, majd fut, hogy elkapja, mielőtt lepattan. Azt reméli, hogy mostanra megtanulja majd a büntetővonalról is elvégezni a dobásokat, de ez valósul meg.
Ne kényszerítse arra, hogy hagyja abba azt, amit szórakoztatónak talál – ehelyett legyen kreatív, és nézze meg, hátha ki tudt alakítani egy saját, különleges minijátékot, amit mindketten élvezhetnek. Például, meddig tud számolni aközött, hogy elengedi a labdát, majd elkapja? Talán kialakíthatnának egy saját futó eredménytáblát. Ez megerősíti azt a gondolatot, hogy a sportolás olyan dolog, aminek örülni kell, és hogy az elsődleges cél a szórakozás.
Hívja át a gyermeke a barátait, hogy együtt sportoljanak
A gyerekek szeretnek egymással játszani, és ha egy baráti társaságban játszanak, az csodálatos módja annak, hogy a sport iránti szeretetet erősítsék.
Gondolkodjon el azon, hogyan tudna hozzájárulni ahhoz, hogy a háza jó helyszín legyen a gyermeke által kedvelt tevékenységhez. Van a közelben egy focipálya? Van olyan udvara, amely alkalmas lehet focira vagy kosarazásra? Van a közelben erdős rész, ahol ösvények vannak? Elég nagy a garázsbejárója egy kosárlabdapalánknak, akár a földbe, akár a háza oldalára szerelve?
Ha a háza találkozóhely lehet a gyermeke és a barátai számára, az sokkal különlegesebbé és emlékezetesebbé teszi a sportolást.
Maradjon pozitív a sportolással kapcsolatban – ne hagyja, hogy a csalódottság látszódjon
Egyetlen gyermek sem akar csalódást okozni egy felnőttnek. Ügyeljen arra, hogy a sportolással kapcsolatban is mindig derűs és bátorító maradjon. Mosolyogj gyakran, és ne haggya, hogy a hangulat elkomoruljon, mert ez akár maradandó negatív benyomást is hagyhat a gyerekben. Nem akarja, hogy a sportot azzal hozza összefüggésbe, hogy csalódást okoz a szüleinek vagy az edzőjének.
Próbáljon meg olyan dolgokat mondani, mint például: “úgy tűnik, jól érezted magad ma odakint“, vagy “engem csak az érdekel, hogy a lehető legjobban igyekeztél és jól érezted magad“. Ezek az apró kijelentések azt az érzést keltik benne, hogy a sport nem növeli a stresszt az életben, hanem inkább a stressz levezetésének a helye.
Ne feledje, hogy a gyerekeknek rövid a koncentrálási idejük
Ne jusson eszükbe, hogy túl sokáig koncentrálnak majd egyik vagy másik tevékenységre. A gyerekek belefáradnak a tevékenységekbe, ha azok túl sokáig tartanak.
Ahhoz, hogy gyermeke továbbra is jól érezze magát, próbálja meg néhány percenként váltogatni a dolgokat. Ne úgy menjen bele egy teniszmeccsbe, hogy azt várja, hogy öt szettből a legjobb hármat játssza – tűzzön ki egy célt, és ügyeljen arra, hogy ez ne váljon a gyermeke számára házimunkává. Ha észreveszi, hogy figyelmetlenné kezd válni vagy unottnak tűnik, váltson valami másra, hogy változatosságot teremtsen.
Ne becsülje alá a közös sportnézés motiváló hatását
Számos olyan sportfilm létezik, amely arra szolgál, hogy a gyerekeket arra inspirálja, hogy kipróbáljanak valami újat. Legyen szó a stadion fényeinek káprázatos aurájáról a futballpályán vagy egy vizilabda játékosról szóló történetről, a sportfilmek szórakoztató módon felkelthetik a gyerek érdeklődését.
Emellett a közös sportmeccsekre járás elősegíti a kötődést, és kialakíthatja a vágyat, hogy egy csapat tagja legyen. Menjenek el egy mérkőzésre, és szórakozzanak együtt a meccsnézésen. Minél több szép emlék kötődik egy sportághoz, annál valószínűbb, hogy a gyermeke egy nap csatlakozni akar majd ahhoz.
Bátorítson, ne kényszerítsen
Ez kapcsolódik ahhoz, hogy a sportolás ne házimunka-szerű legyen, hanem szórakoztató. Az Ön az a szerepe, hogy gyermekét bevonja a sportolásba, az, hogy azt szórakozásként, és ne egy újabb kötelezettségként kezelje.
Az emberek nem szeretnek rosszul teljesíteni, és ez alól a gyerekek sem kivételek. Ha úgy tűnik, hogy gyermeke élvezi a sportot, bátorítsa azzal, hogy elmondja neki, mit csinál jól. Már azzal is, hogy azt mondja: “Tetszik, ahogy szurkolsz a csapatnak“, valószínűbbé teszi, hogy pozitívan fogja érezni a saját hozzáállását.
Emellett ne ragaszkodjon túlságosan ahhoz, hogy a gyermekét hosszan ismétlődően végezze a gyakorlatokat. Bár kétségtelenül munkamorált akarsz beléjük nevelni, ne téveszd szem elől az első számú célt: jól kell érezniük magukat edzés közben.
Még ha a gyermek keményen dolgozik is, és kiválóan űz egy bizonyos sportot, ha az már nem szórakoztató, nem valószínű, hogy folytatni fogja azt a sportágat. A cél itt hosszú távú: Azt szeretné, ha a sport nemcsak gyermekként, hanem későbbi felnőttként is az életük része lenne.
Mik a legjobb sportágak egy bizonyos életkorban
A gyerekek különböző életkorban különböző sportokat élveznek. A csecsemők és a kisgyermekek a játékon keresztül fejlesztik a motoros készségeiket, ezért fontos, hogy ehhez játékokat biztosítsunk számukra. Egy és hároméves kor között a tricikli nagyszerű bevezetés a mozgásba és az önálló szórakozásba. Ez a minimális mennyiségű mozgás elegendő ahhoz, hogy gyermeke aktív maradjon, és segítsen neki a testét és elméjét lekötő tevékenységek iránti szeretet kialakításában.
Ezeken a gondolkodásformáló korai éveken túl, a konkrét sportágakat lesz célszerű bevezetni a gyermekek számára. Bizonyos sportok jobban illenek gyermeke bizonyos életkorában, mint például a strukturált csapatsportok a gyermekek számára.
Mivel a gyermekek gyakran szabad játékkal kezdik a sporttal való ismerkedést, kialakul bennük az aktív életmód iránti szeretet, ami végül idősebb korukban a csapatsportok felé terelheti őket. A csapatban való részvétel lehetővé teszi számukra, hogy hosszú távú barátságok alakuljanak ki, valamint a csapatmunka és az összetartozás érzése. A fizikai aktivitás és a mozgás iránti szeretetük ösztönzése különösen fontos a fejlődésük során. A sportban való részvétel és az aktív életmód már egészen kicsi koruktól kezdve fokozza a mentális koncentrációjukat és erősíti a testüket.
Nézzük meg a különböző korosztályoknak szóló különböző sportágakat.
Három-öt éves korig
Amikor gyermeke ebben a korban van, a szervezett sportok általában nem jelentenek valódi lehetőséget. Használja a kreativitását, és játsszon sokféle játékot. A labdadobálás és -rúgás, a fogócskázás, a bújócskázás és a futás kiváló módja annak, hogy a sportot a szórakozással hozzák kapcsolatba.
Ne féljen kihasználni ezt az időt arra, hogy megismertesse gyermekét a későbbiekben esetleg játszható sportokkal. A síelés, a kosárlabdázás, a labdaszerzés vagy a góllövés megtanulása remek módja annak, hogy felkeltsük az érdeklődését bizonyos tevékenységek iránt.
Hat-kilenc éves korig
Ebben az életkorban a gyerekek iskolába lépnek és érdeklődnek az új tapasztalatok és készségek iránt. A társas élet rendkívül fontos a kisgyermekek számára, így előfordulhat, hogy a barátaik által űzött sportok vonzzák őket. A sportolás fontos módja annak is, hogy a gyerekek olyan készségeket fejlesszenek, mint az együttműködés, a konfliktusok megoldása, valamint a méltóságteljes győzelem és vereség.
Rengeteg lehetőség van arra, hogy a gyerekek sportolhassanak. Néhány gyermeket például a torna vonzhat. Mivel nagyrészt egyéni sportról van szó, mégis általában csoportokban tanítják, ami a szocializálódást is lehetővé teszi. A gyerekek trambulinon ugrálhatnak, szaltózhatnak, habgödrökbe pottyanhatnak és még sok minden mást is csinálhatnak – ami szórakoztatóvá teszi számukra.
Egy másik, a hat és kilenc év közötti gyermekek számára megfelelő sportág a foci. A futballcsoportok ebben a korban az ultra-kezdőktől az ifjúsági ligákig terjednek. Vannak még olyan sportok, mint a karate, a tánc, a tenisz, a korcsolyázás és a síelés, amelyeket a gyerekek szívesen megtanulnak.
Győződjön meg róla, hogy bármilyen csapatba is jár gyermeke, az szórakoztató számára, és ne felejtse el, hogy nagyon figyeljen arra, hogy érdeklódést mutati-e más sportágak kipróbálása.
Kilenc és 12 éves kor között
Amikor egy gyermek eléri a tizenéves kor előtti kort, kezd kialakulni bennük a függetlenség érzése. A társas érintkezés is kiemelt fontosságú, ami azt jelenti, hogy a csapatsportok valószínűleg vonzóak lesznek számukra.
A foci, a jégkorong, a röplabda, kézilabda, a kosárlabda és más hasonló sportágak ebben a korban kezdenek kicsit több időt követelni a gyerekektől. Számítson arra, hogy elég sok időt kell azzal töltenie, hogy a gyerekeket az edzésekre és a meccsekre szállítja, és használja ki a lehetőséget, bátorítsa őket, és kapcsolódjon be a folyamatba.
Ez egy remek alkalom arra is, hogy olyan sportágakat mutassanak meg, amelyek esetleg nem részei az iskolai testnevelési programnak. Az olyan tevékenységek, mint a hegyi kerékpározás, a sziklamászás, a síelés, a snowboardozás és a búvárkodás vonzóak lehetnek a kalandvágyóbb gyerekek számára, akiknek szükségük van az energiájuk levezetésére.
Tizenévesek és idősebbek
Mire gyermeke eléri a tizenéves kort, az Ön szülői szerepe kissé megváltozik. Mivel a tizenévesek sokkal önállóbbak, valószínűleg többet követelnek saját maguknak a sporttal kapcsolatos döntésekből.
Továbbra is a bátorítson. Ha egy középiskolai sportcsapat több stresszt okoz gyermeke életében, mint szórakozást, lehet, hogy abba akarja hagyni. Bár szülőként nehéz lehet elfogadni egy ilyen döntést, soha ne feledkezzen meg a mantránkról – a sportnak szórakoztatónak kell maradnia.
Kövess minket itt is, ott is!