Betöltés

Mit keresel?

Aktív fiatalok Etika, viselkedés Sportpszichológia Sportszülők szexualitás

Erőszak az utánpótlás sportban

Megoszt

A rendszeres testmozgás nemcsak a gyermekek optimális testi fejlődéséhez, egészségének megőrzéséhez elengedhetetlen, vannak egyéb aspektusai is, amelyek talán kevésbé egyértelműen, de jelentősen hozzájárulnak a gyermekek személyiségfejlődéséhez és lelki egészségéhez. A sport által fejlődik az önértékelés, a problémamegoldás, a koncentrációs készség, javul a kitartás, a szabálykövetés. A sport még az egyéni sportolók számára is a szociális kapcsolatteremtés egyik legfontosabb színtere; ezáltal hatékonyan fejleszti a tolerancia, a bizalom, az elfogadás és az együttműködés készségeit.

Kutatások bizonyítják, hogy az aktív gyermekek egészségtudatossága és szabálykövetése jótékony hatással van a rizikómagatartások elkerülésére. Ezen a gyermekkori dohányzást, az alkohol, a drogok és a tiltott teljesítményfokozók fogyasztását értjük. Ide tartozik az egészséget veszélyeztető szexuális magatartás és az erőszakos cselekedet is.

Megannyi nagyszámú sportoló részvételével végzett elemzés alapján a továbbiakban néhány figyelemfelkeltő általános megállapítást teszünk.

Dohányzási és droghasználat

Az eredmények egyértelműek abban a tekintetben, hogy a sportban való részvétel védőfaktor a dohányzási és droghasználati szokásokkal szemben. Meglepő módon ennek ellenére (talán hazánkban még kevésbé szembeötlően) a sportolók körében nő a füstmentes dohánytermékek használata: a legnépszerűbb a dohányrágó és a snüssz.

Rizikómagatartások, sporterőszak az utánpótlás sportban

Alkoholfogyasztás

A fiatalok alkoholfogyasztásának globális növekedése aggasztó méreteket ölt. Sajnos ez alól a sportolók sem kivételek. A versenysportolók körében végzett vizsgálatok ugyan nem egységesen, de zömükben pozitív összefüggést bizonyítanak, azaz a sportban való részvétel nagyobb alkoholfogyasztással és gyakoribb alkoholintoxikációval párosul. Ez különösen a csapatsportok képviselőire jellemző. A fiatalok káros szokásai a sportkarrier befejeztével, a felnőttkorban is éreztetik hatásukat (Wichstrom).

Illegális teljesítményfokozás

Sajnos a versenysportolókat az arra érzékeny sportágakban veszélyezteti továbbá az illegális teljesítményfokozók használata, de egyes sportolói körökben amatőr szinten is elterjedtek az anabolikus szteroidok, ezért a doppingkérdésnek egy egész fejezetet szánunk. 

Étkezési szokások

A sportolók étkezési szokásait vizsgálva megállapítható, hogy tudatosan igyekeznek az étrendjükbe építeni az egészséges táplálékokat: több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, jellemzőbb rájuk a rendszeres táplálkozás. Másrészt azonban, különösen az esztétikai sportot űző leány sportolóknál, aggasztó a testtömegcsökkentésre irányuló túlzó törekvés, és nemcsak a diétás megszorítások, hanem a már patológiásnak számító kóros étkezési magatartás is: az önéheztetés, önhánytatás, hashajtóhasználat és a különféle fogyasztószerek alkalmazása. A fiúknál sem ritka az a fajta testképzavar, ami az izomtömeg növelését célozva az anabolikumok használata mellett extrém diétás praktikák bevezetésével társul. Ezekről a táplálkozási zavarokról már részletesen szóltunk.

Szexuális magatartás

Szexuális rizikómagatartáson a gyakori partnerváltást és az óvszerhasználat mellőzését értjük; következményei a nemi betegségek és a nem kívánt terhességek lehetnek. A jelenség elemzésére túlnyomórészt nemzetközi példákat hozhatunk, ezért erre kell hagyatkoznunk. Az eredmények viszont csak fenntartásokkal ültethetők át a hazai gyakorlatra. A sportolók szexuális aktivitásában nemi differencia jelenik meg: a fiúk jellemzően aktívabbak nem sportoló társaiknál, míg a leányok kevésbé aktívak (Miller). A sportoló leányokat kevésbé veszélyeztetik a nemi betegségek és a nem várt terhesség, mint nem sportoló társaikat; a magyarázat valószínűleg a gyakoribb óvszerhasználat. A leányokra jellemző különbség fiúk esetében viszont nem igazolható (Page).

Rizikómagatartások, sporterőszak az utánpótlás sportban

Sport körüli erőszak

A gyermeksporttal kapcsolatban nem kerülhetjük el, hogy a sport körüli erőszak kérdéséről ne ejtsünk szót. A gyermekek sportsikerében a sportolón kívül közvetlenül érdekelt a sportszervezet, a teljes sportszakmai stáb és természetesen maga a szülő is. Az eredményes szakmai felkészítés és a motiváció eszközei sajnos nemritkán átlépik a megengedhető határokat, és olyan eszközök kerülnek elő, amelyek túl azon, hogy sértik a gyermekek alapvető jogait, hosszú távú negatív hatásaikkal a testi és lelki fejlődésre egyaránt rányomják bélyegüket. A sport hierarchikus viszonyrendszerében a gyermek alárendelt szerepet tölt be: az edző, a szakmai stáb tagjai és maga a szülő is nagy nyomást gyakorol a fiatal, rendkívül sérülékeny sportolóra. Az edzői szigor gyakran nyilvánul meg verbális erőszakban, fenyítésben, megaláztatásban, de nem ritka a fizikai erőszak, a verés, a túlhajszolás, az elítélhető edzésmódszerek alkalmazása és a tiltott teljesítményfokozó szerek használatára való kényszerítés sem. A kiszolgáltatottság kedvező táptalaja az erőszakos magatartásnak, ami a pubertáskorúak zaklatásában, szexuális kényszerítésében is megnyilvánulhat, különösen azokban a sportágakban, amelyekre jellemző a korai specializáció (N. v. Armstrong). Veszélyeztetettebbek azok a gyermekek – különösen leányok –, akik esztétikai sportokat űznek, továbbá azok is, akik a szülőktől és a családtól elszakítva élnek.  

Szomorú az is, amikor az önmegvalósítás lehetőségeként tekint a szülő gyermekére, és nem biztosít kellő védelmet a túlzó, bántalmazó edzői magatartás ellen.

Az ENSZ 1989-ben fogalmazta meg a gyermekek jogainak védelmében a Gyermekjogi Egyezményt, ami több ponton fellép az erőszakos magatartás ellen is, hiszen védi a gyermekek egészségét, elítéli fizikai és lelki bántalmazásukat, tiltja a velük szemben alkalmazott megalázó bánásmódot és kizsákmányolást. 2016-ban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is deklarálta, hogy életkortól függetlenül minden sportolónak joga van az erőszakmentes, biztonságos sporthoz (The Olympic Charter).

hirdetés

A sportoló gyermekek által elszenvedett erőszak visszaszorítása érdekében nagy szükség van a sport területén végzett hatékony felvilágosító tevékenységre. Minden gyermekkel foglalkozó szakembernek ismernie kell a gyermekek jogait, az erőszakos magatartás súlyos, sokszor maradandó következményeit. A környezetnek fel kell ismernie a veszélyeztetett gyermeket, a bántalmazás jeleit, és ismernie kell a jogorvoslat lehetőségeit. (David) szerint annak ellenére, hogy már 20 év eltelt, mióta a figyelem középpontjába került a sporterőszak kérdése, a legtöbb sportszervezet még mindig tabuként kezeli a problémát. Magyarországon a sportszervezeteknek már törvényi kötelezettsége etikai kódex, gyermekvédelmi és egészségügyi szabályzatok megalkotása. Remélhetőleg a maradéktalan betartatásuk és a hatékony megelőző, felvilágosító tevékenység sem várat sokáig magára.

A cikk Vannai Judit “Gyermeksport – Fizikai aktivitás gyermekkortól a felnőtté válásig” című nagysikerű könyvének “A fizikai aktivitás káros hatásai a fejlődő szervezetre” fejezetéből való!

A téma iránt érdeklődőket szeretettel várjuk a SPORTSZÜLŐK Facebook csoportunkban is!

Tagek

Kommentálj

Your email address will not be published. Required fields are marked *

For security, use of Google's reCAPTCHA service is required which is subject to the Google Privacy Policy and Terms of Use.

I agree to these terms.