Betöltés

Mit keresel?

Sportegészségügy, sportorvoslás Sportorvosi vizsgálatok Sportszülők

Utánpótlás sportolók szűrővizsgálatainak elemei

Megoszt

Az utánpótlás sportolók szűrővizsgálatának kulcsfontosságú eleme az egészségügyi előzményeket feltáró komplex kérdőív kitöltése. Pontos válaszadással a kórállapotok 2/3-a, egyes szerzők szerint 3/4-e megbízhatóan előrevetíthető. Problémát jelenthet, ha gyermekek a válaszadók, hiszen összehasonlítva a szülők által adott feleletekkel, csak 20 – 40 %-os az egyezés. Ezt a különbséget egyrészt az ismeretek hiánya, másrészt a gyengébb kitöltési precizitás magyarázza. Ha egy kérdésre igenlő a válasz, annak részleteit célzott rákérdezéssel pontosítani kell. A kérdések az egyenes ági rokonok egészségi állapotát, a sportoló korábbi betegségeit, sérüléseit firtatják, ezenkívül a kivizsgálások, kórházi és járóbeteg-kezelések, műtéti beavatkozások feltérképezésére szolgálnak. Azokra a tünetekre és panaszokra kérdeznek rá részletesen, amelyek látens betegségekre hívhatják fel a figyelmet. A kérdőív alapvetően belgyógyászati és mozgásszervi kérdéscsoportokra tagolódik. Kérdések irányulnak továbbá a gyógyszerek és értrend-kiegészítők, élvezeti szerek használatára, a fertőző betegségekkel szembeni védettségre. A szűrővizsgálat a kérdőív kitöltését követően általános és mozgásszervi orvosi vizsgálattal egészül ki.

Az eredmények ismeretében lényegében négyféle véleményt alkothatunk a gyermek egészségügyi alkalmasságának kérdéséről. Ideális esetben korlátozás nélkül sportolhat (1), azonban vannak olyan esetek, amikor csak rendszeres ellenőrzés mellett találjuk alkalmasnak a fizikai aktivitásra (2). Máskor további vizsgálatok szükségesek az alkalmasság eldöntéséhez (3), a legrosszabb esetben pedig a gyermek egészségügyi okból bizonyul alkalmatlannak az adott sportág űzésére (4). A sporttól való eltiltás akkor indokolt, ha a gyermek állapota valamely betegség vagy sérülés fokozott kockázatát jelenti, és akkor is, ha betegségével sporttársát veszélyezteti (pl. fertőző betegségek). Kezelés alatt álló vagy sérülésből lábadozó sportolót a teljes felépülésig csak részlegesen vagy csökkentett intenzitással szabad terhelni.

Magyarországon a 215/2004. (VII.13.) kormányrendelet és annak módosítása rendelkezik a sportorvoslás szabályairól. Ennek értelmében a versenyzők – néhány sportág kivételével – a rendszeres edzések megkezdése előtt, valamint időszakosan sportorvosi vizsgálaton kötelesek részt venni, és versenyen csak érvényes sportorvosi engedéllyel indulhatnak. A sportolók egészségügyi alkalmasságának elbírálása a Sportegészségügyi Szakmai Kollégium irányelvei alapján történik. A szakmai protokoll sportágak szerint rendelkezik a sportorvosi vizsgálat elemeiről, valamint az akut és krónikus betegségek szerint részletesen tárgyalja a sportorvosi minősítés szempontjait (Rice). Hazánkban a sportoló a sportkezdéskor, az első megjelenés alkalmával általános orvosi és mozgásszervi vizsgálaton, ún. 12 elvezetéses EKG- és vizeletvizsgálaton vesz részt, és látásélességét is ellenőrzik. Ezenkívül ha az adott sportág indokolja, fül-orr-gégészeti és ideggyógyászati vélemény is szükséges lehet az alkalmasság megítéléséhez. Az időszakos vizsgálatok esetében minden sportágban kötelező az általános orvosi vizsgálat mellett a 12 elvezetéses EKG- és vizeletvizsgálat, az érintett sportágakban évente még a szemészeti, illetve az ideggyógyászati vélemény is eleme a szűrővizsgálati protokollnak.

Rendkívüli súlya miatt külön tárgyaljuk a fiatal sportolók hirtelen halálának kérdéskörét, azon belül is a szíveredetű halálozás részleteit. Korábban említettük, hogy a szűrővizsgálatok elsődleges célja a rejtett betegségek felismerése, a sportoló biztonságának megteremtése, az életveszély és a maradandó egészségkárosodások kivédése. A legfontosabb feladat érthető módon a sportolók hirtelen halálának megelőzése.

A látszólag egészséges, fiatal sportolók hirtelen halála nemcsak a családjuk és közvetlen környezetük számára jelent felfoghatatlan tragédiát, de mindenki számára lesújtó és érthetetlen. A fiatalok váratlan, sporttevékenységgel összefüggésbe hozható, előzmény nélküli halála szerencsére ritka; a különböző földrajzi régiókból jelentősen eltérő számadatokkal találkozhatunk. Az azonban bizonyos, hogy sportolók között az előfordulási gyakoriság kb. 2,5-szer nagyobb, mint az átlagos gyermekpopuláció esetében. Az okokat vizsgálva leggyakrabban a szív szerkezeti vagy elektromos működészavara áll a háttérben, csak az esetek töredékében található nem szíveredetű halálok, mint például súlyos koponya- vagy gerinctrauma, agyi katasztrófa, fulladás, hőártalom, kábítószer-abúzus vagy doppingszerhasználat.

A szíveredetű halálokok (hirtelen szívhalál) között túlnyomórészt veleszületett, de addig ismeretlen szívbetegségekkel találkozunk, amelyek leggyakrabban kóros szívizom-elfajulás, a koszorúerek rendellenes lefutása vagy a szív ingerképző és ingerületvezető rendszerét érintő elektromos működészavar következtében vezetnek hirtelen halálhoz. Számos, sportolókat veszélyeztető külső tényező is lehet oka. Veszélyes, gyakran súlyos következményekkel jár, ha a szívet tompa trauma éri, ami leginkább kontakt csapatsportokra (kosárlabda, amerikai futball, jégkorong, lacrosse) és egyes küzdősportágakra jellemző, viszonylag gyakori sérülés. A fiatal, sovány gyermekek vékony mellkasfaluk miatt gyakrabban szenvednek ilyen sérülést. Az extrém környezeti körülmények okozta elektrolit- és metabolikus zavar is lehet fatális, leginkább a hosszútávú állóképességi sportolók (maratoni és ultrafutók) veszélyeztetettek. Külön ki kell hangsúlyozni, hogy egyes, egyébként banálisnak tűnő fertőző betegségek kórokozó ágensei (pl. légző- vagy emésztőrendszert érintő vírusfertőzések) másodlagosan a szívizom károsodásához vezethetnek, életveszélyes következményeket okozva. A szívizomgyulladás a sportolók hirtelen halálának kb. 5 %-áért felelős. Ezért kiemelten fontos, hogy lázas betegség alatt és azt követően, a lábadozás szakaszában is szigorúan tilos a fizikai megerőltetés.

Amerikai statisztikai adatok szerint a hirtelen szívhalál leggyakrabban a kosárlabda, az amerikai futball és a labdarúgás sportágakban fordul elő; fiúknál kilencszer gyakoribb, mint leányoknál. A nemek közti differenciát az eltérő sportági részvételi arány okozza. Az elemzett esetek nagyrészt sportolás közben vagy közvetlenül utána következtek be, csak az esetek tizede fordult elő pihenés vagy alvás közben. A hirtelen szívhalálhoz vezető látens szívbetegségek figyelmeztető tüneteket nem vagy csak nagyon ritkán mutatnak, ezért felismerésükben a szűrővizsgálatoknak kulcsszerep jut.

A szűrővizsgálatokban elsődleges a családban előforduló betegségek ismerete, hiszen az egyenes ági rokonok körében előforduló szívbetegség, fiatalkori szívhalál öröklődő kórképre hívhatja fel a figyelmet. A sportoló tüneteire és panaszaira is részletesen rá kell kérdezni, ugyanis sokszor jelentéktelennek tűnő előjelek is alarmírozók lehetnek, mint a mellkasi diszkomfortérzés, a légzészavar, a rövid eszméletvesztés, a szívdobogás érzése vagy akár a teljesítőképesség indokolatlan csökkenése. Az orvosi vizsgálat eredménye is árulkodhat rejtett szívbetegségről. Egyes földrajzi régiókban (USA, Egyesült Királyság) az előzmények ismeretében az általános orvosi vizsgálaton felül csak akkor végeznek további eszközös vizsgálatot, ha a kapott eredmények alapján felmerül a szívbetegség gyanúja. Az európai kontinensen, így Magyarországon is az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology – ESC) és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (International Olympic Committee – IOC) ajánlására támaszkodunk. E szerint a szűréshez hozzátartozik a 12 csatornás nyugalmi EKG-vizsgálat is, ami a hirtelen szívhalál okaként felróható leggyakoribb rendellenességek kiszűrésére irányul. Tudni kell azonban, hogy a sportolók terheléshez alkalmazkodott szíve sokszor kóros EKG-jeleket utánoz. A szakorvosi tapasztalat és specifikusabb kardiológiai vizsgálómódszerek (pl. szívultrahang, terheléses EKG, mágnesesrezonancia-vizsgálat) segítenek a sportadaptáció és a szívbetegségek elkülönítésében, a biztos diagnózis felállításában. A megelőzés további hatékony eszköze a sportolók és a sportszakemberek oktatása-képzése, ami egyrészt a veszélyeztető tényezők (mellkasi trauma, elektrolitzavar, fertőző betegségek, gyógyszerek, drogok és doppingszerek) ismeretét, másrészt az alarmírozó klinikai tünetek felismerését jelenti.

A sportolók hirtelen szívhalálának kimenetelét az azonnali laikus elsősegélynyújtás, a helyszínen elérhető automata defibrillátor jelentősen javítja, melyet a játékosok biztonsága érdekében a pálya közelében kell tartani, valamint elengedhetetlen az újraélesztés széles körű oktatása. A fenti írás szerkesztett részlet Dr. Vannai Judit (gyermekorvos, sportorvos): Gyermeksport. Fizikai aktivitás a megszületéstől a felnőtté válásig című könyvéből.

Tagek

Talán ez is érdekel

Kommentálj

Your email address will not be published. Required fields are marked *

For security, use of Google's reCAPTCHA service is required which is subject to the Google Privacy Policy and Terms of Use.

I agree to these terms.