Az anabolikus szteroidok hatása az élettani folyamatokra és a testmozgásra

Az anabolikus-androgén szteroidok (továbbiakban AAS) használata gyakran a káros hatások széles spektrumával jár együtt. Ezekkel a szerekkel a serdülők és a sportolók gyakran visszaélnek esztétikai okokból (pl. testépítők), valamint állóképességük és teljesítményük javítására[1].

Az anabolikus-androgén szteroidok (AAS) olyan szintetikus vegyületek csoportja, amelyek a tesztoszteron hatásait utánozzák a szervezetben[2]. Az AAS-okkal való visszaélés mélyreható hatással lehet a szív- és érrendszerre, a májműködésre, valamint a mellékvese- és vesefunkcióra[3]. Ahogy a neve is utal rá, az AAS-nak két fő hatása van: androgén és anabolikus. Az androgén hatások növelik a másodlagos férfias szexuális jellemzőket, míg az anabolikus hatások fokozzák a fehérjeszintézist [3]. Ez utóbbi hatás az oka annak, hogy sokan visszaélnek az AAS-szal, azzal a szándékkal, hogy növeljék a sovány izomtömeget.

Komplikációk az anabolikus szteroidok használatától

Az androgéneknek különböző mellékhatásai vannak. A szövődmények közé tartoznak:

• Szív hipertrófia (szívkamra falának megnagyobbodása)
• Csökkent szérum HDL-koleszterinszint
• Hypogonadizmus (olyan betegség, amely során a herék nem állítanak elő tesztoszteront és ondósejtet) az exogén androgének abbahagyása után
• Neuropszichiátriai problémák

Számos tanulmány összefüggést mutat az androgének nem orvosi célú használata és a kockázatos és bűnözői magatartás növekedése között a tartós androgénbevitelt követően. Egy 10.000-15.000 főiskolai hallgató körében végzett felmérésben az androgének használata magasan korrelált az alkoholfogyasztással, a cigarettázás, a tiltott kábítószer-használat és az alkoholfogyasztás mértékével.

Az anabolikus szteroidokkal való visszaélés többnyire versenysportolók körében és edzőtermekben történik; ezeket a szereket magánúton lehet megvásárolni, vagy postai rendelés útján lehet beszerezni. Az androgének illegális használatának nagy része a csempészett anabolikus szteroidok miatt történik[5].

Szív- és érrendszeri hatások

Az AAS fiziológián felüli dózisainak hosszú távú használata összefüggésbe hozható a szív- és érrendszer kóros elváltozásainak kialakulásával. Az AAS-használók a nem használókhoz képest fokozottan ki vannak téve a szívinfarktus, a kardiomiopátia, a hirtelen halál, a kardiovaszkuláris morbiditás és a mortalitás kockázatának [6].

A testépítők körében az AAS visszaélését összefüggésbe hozták a következőkkel:

• szívinfarktus
• kardiomiopátia
• hirtelen halál
• emelkedett vérnyomás és a trombózis fokozott kockázata[7][8].
• alacsonyabb mértékű szívritmus-variabilitás (HRV), mint a nem használóknál, ami a vegetatív kardiovaszkuláris diszfunkció és a kamrai aritmia fokozott kockázatának teszi ki őket [9].
• pitvarfibrilláció (AF) [10] – ennek oka lehet a pitvarok közötti és pitvaron belüli elektromechanikai késleltetés.
• csökkent vagális és paraszimpatikus aktivitás a szívben[9][11]. A szív csökkent paraszimpatikus aktivitása lassítja a szívfrekvencia edzés utáni helyreállását[9], azonban annak pontos mechanizmusa, hogy az AAS visszaélés hogyan járul hozzá a pitvari elektromechanikai késleltetéshez, kevéssé ismert[12].Bal kamrai diszfunkció. Egy 2007-ben a British Journal of Sports Medicine által közzétett tanulmány Doppler szívizom- és törzsképelemzést használt, és megállapította, hogy a krónikus AAS-abúzus sokkal alacsonyabb korai diasztolés csúcssebességet eredményezett a bal kamra oldalsó falának és az interkamrai septumnak a szintjén[13].
• Hipertónia
• kamrai remodelling és
• myocardialis ischaemia [14].

hirdetés

A szív normál adaptációs mechanizmusait a terhelésre adott válaszként az exogén és endogén szteroidok negatívan befolyásolják, ami a szívelégtelenség és a kardiomiopátia esetén mutatkozó változásokhoz hasonló sejtes elváltozásokhoz vezet[14]. Ezek a hatások a használat abbahagyása után is sokáig fennmaradnak, és jelentős hatással vannak a későbbi morbiditásra és mortalitásra[14].

Izomhatások

Az AAS három fiziológiai mechanizmust használ az izomrendszerre gyakorolt hatásainak kiváltásához.

• Sejtszinten az AAS az androgén receptorokhoz való kötődés után a géntranszkripción keresztül növeli a fehérjeszintézist [15].
• Az AAS megakadályozza, hogy a glükokortikoidok a receptoraikhoz kötődjenek. Ez azért fontos, mert a glükokortikoidok a fehérjeszintézist csökkentve katabolikus hatást fejtenek ki [15].
• Az AAS pszichológiai hatást gyakorol a felhasználókra azáltal, hogy eufóriát okoz, és arra ösztönzi a felhasználókat, hogy keményebben dolgozzanak az edzések során [15]. Az AAS használata viszont a túlzott megerőltetés elősegítésével rabdomiolízishez vezethet[16][17][18][19][20].

A sportolók az AAS-t a teljesítmény javítására használják, mivel az AAS izomhipertrófiát és fehérjeszintézist okoz [különösen, ha rezisztencia edzéssel kombinálják][21].

• A sztanozolol jelentősen megnövelte az I. típusú izomrostok méretét[22], hipotetikusan az I. típusú rostok hipertrófiája lehetővé teszi a sportolók számára, hogy hosszabb ideig eddzenek, ami viszont II. típusú rostok hipertrófiáját okozza[22].
• A szteroidokról nem mutatták ki, hogy növelik a kreatin koncentrációját az izomban[23].
• Felnőtt férfiaknál 600 mg tesztoszteron beadása olyanoknál, akik nem végeztek testmozgást, az erő és a zsírmentes tömeg nagyobb mértékű növekedését eredményezte, mint azoknál az egyéneknél, akik rezsiztencia edzést építettek be, de csak placebót szedtek[23].
• Az AAS növeli a terhelhetőséget, az izomállóképességet és a futóállóképességet patkányokban. Egy 2001-es vizsgálatban a felemelt súly teljes mennyiségét, a sorozatok teljes számát, a 10 ismétléses maximális (RM) és a teljes sorozatok számát mérték 10RM mellett[21]. A szteroidos csoportba tartozó patkányok 47%-kal, 12%-kal, 22%-kal és 81%-kal jobban teljesítettek ezeken a területeken[21]. A vizsgálat megállapította, hogy az AAS-kezelés kimerítő súlyemelő edzés előtt fokozza az érintett izmok fáradási ellenállását és növeli a fehérjeszintézist[21].
• Az AAS-kezelés edzéssel kombinálva késlelteti a fáradtságot a szubmaximális edzés során, valószínűleg az AAS által kiváltott izomrost-átalakulásoknak köszönhetően[24].
• Az AAS elősegítheti az izomfejlődést és az erőt idősebb populációkban. Az AAS használata előnyös lehet a csípőműtét után lábadozók számára[25]. Egy 274 időskorú, törékeny férfin végzett randomizált, kontrollált vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a tesztoszteron adása javíthatja az életminőséget az erő, a fizikai funkció és a testösszetétel javításával[26] Az AAS növelheti a quadricepsz erejét a teljes térdprotézis protézis (TKA) után, de nem volt változás a mindennapi élettevékenységekkel kapcsolatos eredményekben, mint például a combizomerő, az ülve-állva teszt vagy a járási sebesség[27] A TKA után az AAS használatát támogató bizonyítékok nem jelentősek, de vannak olyan következtetések, hogy az AAS használata előnyös lehet a műtétet követően[27].

Az AAS-használat és a felső végtagi ínszakadás között összefüggések vannak.

• Egy vizsgálatban 88 AAS-használó közül 17%-nak volt igazolt tricepsz- vagy bicepsz-ínszakadása, míg a nem AAS-használók közül senkinek[28] . Az alsó végtagi ínszakadások tekintetében nem találtak szignifikáns különbséget a két csoport között[28] . Az AAS-szal összefüggő ínszakadás mechanizmusa nem jól ismert. Az egyik hipotézis szerint az AAS-használat intenzív edzéssel kombinálva strukturális ínkárosodást okozhat. Az ezt a hipotézist alátámasztó bizonyítékok többsége állatkísérletekből származik [28]. Egy tanulmány ultraszerkezeti változásokat talált az AAS-sel kezelt egerek ínjaiban[29], de az emberi inakban bekövetkező szerkezeti változásokra vonatkozó erős bizonyítékokat nem sikerült kimutatni[28]. Egy eseti-kontroll vizsgálat összehasonlította a patella inak kollagén ultrastruktúráját, metabolizmusát és mechanikai tulajdonságait 24 személynél, akiket három csoportba soroltak: ellenállással edzett AAS-használók (RTS), ellenállással edzett nem AAS-használók (RT) és egy kontrollcsoport, amely nem használt sem AAS-t, sem ellenállással edzett (CTRL). Az RTS csoportban magasabb patella merevséget és húzómodult találtak, de az inak mechanikai és anyagi tulajdonságaiban nem volt szignifikáns különbség az RTS és az RT csoportok között[30]. Egy másik hipotézis szerint az AAS használata hipertrófiát okoz az izomban anélkül, hogy az ínszövetben megfelelő változásokat okozna. A hirtelen vagy maximális terhelés ínsérülést okozhat[28]. Végül egy, a National Football League (NFL) visszavonult játékosain végzett vizsgálat összefüggést talált az AAS használata és a mozgásszervi sérülések, különösen a szalagsérülések megnövekedett valószínűsége között [31].

Neurológiai hatások

Az AAS-használat pozitív és negatív pszichológiai hatásokkal egyaránt jár. Az AAS-zal való visszaélés és függőség potenciális problémát jelent az AAS-használók körében, különösen azoknál, akik teljesítménynövelő vagy esztétikai céllal használják.

Az AAS növelheti a béta-endorfinszintet, csökkentheti a kortizolszintet és növelheti az ACTH-szintet, ami a testmozgással kapcsolatos pozitív asszociációk növekedéséhez vezethet[32].  Az endorfinszint emelkedése és az edzés megerősítése hozzájárulhat az AAS-függőséghez és a visszaéléshez[32].

Az AAS-függőséget az AAS-ciklusok növekedése, a nagyobb dózisok és a pszichológiai zavarok, például a fokozott agresszió növekedése jellemzi [33]. Depressziót és öngyilkosságot okozhat az AAS cikluson kívüli ciklusok vagy az AAS-használat megvonása.  A depresszió és az öngyilkosság kockázatát az endorfinszint csökkenése és az agy jutalmazási rendszereinek megváltozása okozhatja. Az AAS szorongásos zavarokat, skizofréniát és étkezési zavarokat okozhat vagy súlyosbíthat [33].  Az AAS pszichopatológiáját az elméletek szerint a központi idegrendszer közvetlen vagy közvetett változásai okozzák, beleértve az intracelluláris receptorok és a neurotranszmitter receptorok változásait. Ezek a változások befolyásolhatják a hormon- és neurotranszmitterszinteket, például a szerotonin vagy a GABA szintjét, és a depresszió, a düh vagy a stressz változásához vezethetnek[33]. Az AAS használata hozzájárulhat a motivációhoz és a testmozgással kapcsolatos pozitív élményekhez, de hosszú ideig tartó negatív hatásokhoz és a testmozgás iránti motiváció csökkenéséhez is vezethet.

hirdetés

Hivatkozások

1. Bertozzi G, Sessa F, Albano GD, Sani G, Maglietta F, Roshan MH, Volti GL, Bernardini R, Avola R, Pomara C, Salerno M. The role of anabolic androgenic steroids in disruption of the physiological function in discrete areas of the central nervous system. Molecular neurobiology. 2018 Jul 1;55(7):5548-56. Available from: https://link.springer.com/article/10.1007/s12035-017-0774-1 (last accessed 20.12.2019)
2. National Institute on Drug Abuse. Anabolic Steroids. http://www.drugabuse.gov/publications/drugfacts/anabolic-steroids (accessed November 10, 2015)
3. Modlinski R, Fields KB. The effect of anabolic steroids on the gastrointestinal system, kidneys, and adrenal glands. Current Sports Medicine Reports. 2006;5(2):104-9.http://link.springer.com/article/10.1007/s11932-006-0039-7
4. BBC Earth lab What happens when you take steroids Available from: https://www.youtube.com/watch?v=v5Rv8XWmvoQ (last accessed 20.12.2019)
5. AlShareef S, Marwaha R. Anabolic Steroid Use Disorder. InStatPearls [Internet] 2019 Feb 5. StatPearls Publishing. Available from: https://www.statpearls.com/sp/cns/73/17498/ (last accessed 20.12.2019)
6. Achar S, Rostamian A, Narayan SM. Cardiac and metabolic effects of anabolic-androgenic steroid abuse on lipids, blood pressure, left ventricular dimensions, and rhythm. The American journal of cardiology. 2010;106(6):893-901. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4111565/
7. Kuipers H, Wijnen JA, Hartgens F, Willems SM.Influence of anabolic steroids on body composition, blood pressure, lipid profile and liver functions in body builders. Int J Sports Med 1991;12(4):413-8. http://europepmc.org/abstract/med/1917227
8. Laroche GP. Steroid anabolic drugs and arterial complications in an athlete-a case history. Angiology 1990;41(11):964-9. http://ang.sagepub.com/content/41/11/964.short
9. Maior A, Carvalho A, Marques-Neto S, Menezes P, Soares P, Nascimento J. Cardiac autonomic dysfunction in anabolic steroid users. Scandinavian journal of Medicine and Science in Sports. 2013;23(5):548-55. http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/j.1600-0838.2011.01436.x/full
10. Lau DH, Stiles MK, John B, Young GD, Sanders P. Atrial fibrillation and anabolic steroid abuse. International journal of cardiology. 2007;117(2):e86-e7. http://www.researchgate.net/profile/Martin_Stiles/publication/6469883_Atrial_fibrillation_and_anabolic_steroid_abuse/links/00b49528eb236dea49000000.pdf
11. Hedman A, Hartikainen J, Tahvanainen K, Hakumäki M. The high frequency component of heart rate variability reflects cardiac parasympathetic modulation rather than parasympathetic ‘tone’. Acta Physiologica Scandinavica. 1995;155(3):267-73. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/?term=PMID%3A+8619324
12. Akçakoyun M, Alizade E, Gündoğdu R, Bulut M, Tabakcı MM, Açar G, et al. Long-term anabolic androgenic steroid use is associated with increased atrial electromechanical delay in male bodybuilders. Biomed Res Int. 2014;2014:8. http://www.hindawi.com/journals/bmri/2014/451520/abs/
13. D’Andrea A, Caso P, Salerno G, Scarafile R, De Corato G, Mita C, et al. Left ventricular early myocardial dysfunction after chronic misuse of anabolic androgenic steroids: a Doppler myocardial and strain imaging analysis. British journal of sports medicine. 2007;41(3):149-55. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2465218/
14. Sullivan M, Martinez C, Gennis P, Gallagher E. The cardiac toxicity of anabolic steroids. Prog Cardiovasc Dis 1998;41(1). doi:10.1016/S0033-0620(98)80019-4
15. Haupt HA, Rovere GD. Anabolic steroids: a review of the literature. Am J Sport Med 1984;12:469-84 http://europepmc.org/abstract/med/6391216
16. Farkash U., Shabshin N., Pritsch M. Rhabdomyolysis of the Deltoid Muscle in a Bodybuilder Using Anabolic-Androgenic Steroids: A Case Report. Journal of Athletic Training. 2009; 44(1): 98–100.http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2629047/
17. Adamson R, Rambaran C, D’Cruz D. Anabolic steroid-induced rhabdomyolysis. British Journal of Hospital Medicine (2005). 2005;66(6):362. http://www.magonlinelibrary.com/doi/abs/10.12968/hmed.2005.66.6.18414
18. Braseth N, Allison Jr E, Gough J. Exertional rhabdomyolysis in a body builder abusing anabolic androgenic steroids. European Journal of Emergency Medicine. 2001;8(2):155-7. http://journals.lww.com/euro-emergencymed/Abstract/2001/06000/Exertional_rhabdomyolysis_in_a_body_builder.15.aspx
19. Daniels JM, van Westerloo DJ, de Hon OM, Frissen PH. Rhabdomyolysis in a bodybuilder using steroids. [Abstract]. Nederlands tijdschrift voor geneeskunde. 2006;150(19):1077-80. http://europepmc.org/abstract/med/16733985
20. Hughes M., Ahmed S. Anabolic androgenic steroid induced necrotising myopathy. Rheumatology International. 2001; 31(7): 915-917. https://hal.archives-ouvertes.fr/hal-00615341/document
21. Tamaki T, Uchiyama S, Uchiyama Y, Akatsuka A, Roy RR, Edgerton VR. Anabolic steroids increase exercise tolerance. American Journal of Physiology-Endocrinology And Metabolism. 2001;280(6):E973-E81.http://ajpendo.physiology.org/content/280/6/E973.short
22. Hosegood JL, Franks AJ. Response of human skeletal muscle to the anabolic steroid stanozolol. BMJ. 1988;297(6655):1028-9.http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1834821/pdf/bmj00308-0040.pdf
23. Bhasin S, Storer TW, Berman N, Callegari C, Clevenger B, Phillips J, et al. The Effects of supraphysiologic doses of testosterone on muscle size and strength in normal men.Abridged version: NEJM 1996;335:1–7.Full version: http://www.nejm.org/doi/pdf/10.1056/nejm199607043350101 (accessed 28 Oct 2015).
24. Van Zyl CG, Noakes TD, Lambert MI. Anabolic-androgenic steroid increases running endurance in rats. Med Sci Sport Exer, 1995;27(10):1385-9. http://europepmc.org/abstract/med/8531609
25. Farooqi V, Van Den Berg M, Cameron I. Anabolic steroids for rehabilitation after hip fracture in older people. The Cochran Collaboration. 2013:
26. Srinivas-Shankar U, Roberts SA, Connolly MJ, O’Connell MDL, Adams JE, Oldham JA, Wu FCW. Effects of testosterone on muscle strength, physical function, body composition, and quality of life in intermediate-frail and frail elderly men: A randomized, double-blind, placebo-controlled study. J Clin Endocrinol Metab 2010;95(2):639-50. http://press.endocrine.org/doi/full/10.1210/jc.2009-1251
27. Metcalfe D., Watts E., Masters JP., Smith N. Anabolic steroids in patients undergoing total knee arthroplasty. BMJ Open. 2011; 2(5): Doi: 10.1136/bmjopen-2012-001435
28. Kanayama G, DeLuca J, Meehan WP, Hudson JI, Isaacs S, Baggish A, et al. Ruptured Tendons in Anabolic-Androgenic Steroid Users. 2015;43(11):2638-44. http://ajs.sagepub.com/content/43/11/2638.short
29. Michna H. Tendon injuries induced by exercise and anabolic steroids in experimental mice. Int Orthop 1987;11(2):157-62. http://link.springer.com/article/10.1007/BF00266702
30. Seynnes OR, Kamandulis S, Kairaitis R, Helland C, Campbell E-L, Brazaitis M, et al. Effect of androgenic-anabolic steroids and heavy strength training on patellar tendon morphological and mechanical properties. J Appl Physiol 2013;115(1):84-9. http://jap.physiology.org/content/115/1/84.short
31. Horn S, Gregory P, Guskiewicz KM. Self-reported anabolic-androgenic steroids use and musculoskeletal injuries: findings from the center for the study of retired athletes health survey of retired NFL players. Am J Phys Med Rehab 2009;88(3):192-200. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/19847128
32. Hildebrandt T, Shope S, Varangis E, Klein D, Pfaff DW, Yehuda R. Exercise reinforcement, stress, and β-endorphins: An initial examination of exercise in anabolic–androgenic steroid dependence. Drug and alcohol dependence. 2014;139:86-92.http://www.drugandalcoholdependence.com/article/S0376-8716%2814%2900784-4/abstract
33. Piacentino D, D Kotzalidis G, del Casale A, Rosaria Aromatario M, Pomara C, Girardi P, et al. Anabolic-androgenic steroid use and psychopathology in athletes. A systematic review. Current Neuropharmacology. 2015;13(1):101-21. http://www.ingentaconnect.com/content/ben/cn/2015/00000013/00000001/art00011

Forrás: www.physio-pedia.com