“A magyarországi sportorvoslás mai helyzete”

“A magyarországi sportorvoslás mai helyzete” című anyag az 1947. évi I. sportorvosi tanfolyam alapján készült!

A Nemzetközi Sportorvos Szövetség már 1921-ban alakult meg. Nálunk az Orvosszövetség sport-alosztálya csak 1926-ban. Az első sportorvosi tanfolyamot nálunk 1929-ben rendezték a Testnevelési Főiskolán. 1939-ig minden évben megismételték. 1942-ben alakult meg az Országos Ifjúsági Egészségügyi Bizottság, amely 1944-ig állott fenn. Jelenleg nálunk a sportorvosi ügyeket a Sportorvosi Tanács intézi. A Tanácsban képviselve van:

• Kultuszminisztérium 2,
• Honvédelmi Minisztérium 1,
• Testnevelési Főiskola 2 orvos-előadó tanárral,
• Orvos Szakszervezet Sportorvosi Szakcsoport 1,
• Sportorvosi Szövetség 2,
• Népjóléti Minisztérium 1,
• és végül minden sportszövetség sportközpont 1 taggal.

A Tanács Tisztikara elnök, alelnök, főtitkár, titkár, jegyző és ügyész. A Tanács célja oly tudományos problémák feldolgozása, amelyekkel eddig még nem foglalkoztak, a tudományos irodalom elősegítése, a lakosság felvilágosítása sportorvosi vonatkozásban a sport- és egészségügyekkel kapcsolatban, hivatalos, véleményező testülete a Kultuszminisztériumnak. A Tanács munkáját 23700/946. V.K.M. IX. ü. o. határozza meg.

A sport főhatóságok:

1. Sport Főtanács,
2. Nemzeti Sportbizottság,
3. Sportorvosi Tanács,
4. Olimpiai Bizottság.

Nálunk jelenleg Budapesten a sportorvoslással még nem foglalkoznak az egyetem keretén belül. Jelenleg Budapesten egy központi vizsgáló intézet van, de rövidesen perifer állomások is létesülnek úgy Pesten, mint vidéken. Ezeknek az állomásoknak a feladata a sportolók megelőző és ellenőrző vizsgálata, továbbá tudományos kutatás.

A sportorvosi irodalom

1920-tól 1930-ig a Testnevelés című folyóirat mellékleteként jelent meg a „Sportorvos”. Később önnállósul „Ifjúság orvosa” címen. Jelenleg a Sportszemle közöl sportorvosi cikkeket is.

A sport közigazgatása

A sportélet a XIX. századig szabadon fejlődött, mostani formájában csak ezután kezdett kialakulni. A sport-közügyeket a következő szervek intézik:

1. Egyesület,
2. Szakszövetség,
3. Nemzeti Sportbizottság,
4. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium.

Jogilag

1. főjegyző,
2. alispán,
3. Polgármesteri Hivatal,
4. Belügyminisztérium

szabályozza a működését a sportszerveknek. Egyesület alatt értjük a szabad egyének megfelelő cél érdekében állított szövetkezését. A szabályokat a Belügyminisztérium hagyja jóvá. Az egyesületen belül működő különböző sportszakosztályokat a Szakszövetség irányítja. A Szakszövetség feladata a versenyrendezés, ennek keretén belül egyforma elbánás-biztosítás, országos bajnokságok eldöntése. A nemzetközi versenyeket a Nemzetközi Szakszövetség ellenőrzi.

A magyar testnevelés kialakulása

1906-ban tartották az első testnevelési kongresszust. 1913-ban alakult meg az Országos Testnevelési Tanács (O.T.T.). Ezt 1919-től 1921-ig átmenetileg a sportdirektórium váltotta fel. Az O.T.T. feladata a szakszövetségek coordinálása. Működését 1921/51. számú rendelet szabályozza. 1941-ben a sportot honvédelmi célokra akarták átszervezni, az 1941/5520, törvény értelmében kötelezővé tették a levente-képzést. 1945-ben a levente-intézmény megszűnt és a sport ismét eredeti céljait kezdte szolgálni. Jelenleg sportszervekben meglehetősen nagy az anarchia, célszerű lenne egy központi irányítás. Fontos lenne a sportolók baleseti biztosítása, mégpedig annak az intézetnek a keretén belül, amelyhez munkájuk révén is tartoznak. A versenysport nem szolgálja oly mértékben sem a versenyző, sem a néző érdekeit, mint a tömegsport, amely az egész lakosság egészségszintjét emeli.

“A magyarországi sportorvoslás mai helyzete” című anyag (1947) szerzője: Dr. Róna Lívia