Betöltés

Mit keresel?

Aktuális Sportegészségügy, sportorvoslás

A sportolás élettana – a kimelegedés

Megoszt

A cikk Dalmady Zoltán: A sportok egészségtana (1913) című könyve alapján készült!

Minden testi munkát végző ember kimelegszik. Hidegben bevált szokás toporzékolni, a kezeket lóbázni, sőt munkához fogni, havat lapátolni, hogy a fázás érzése megszűnjön s testünk fölmelegedjék. Már a közvetlen megfigyelés és a mindennapi tapasztalás is bizonyítja, hogy a test ilyen fölmelegedése az izomműködés következménye.

A sportolás élettana – a kimelegedésMinden izomműködés melegfejlődéssel jár (Bunzen 1805.) Szervezetünkben is ugyanazon természeti törvények uralkodnak, mint az élettelen világban, s éppen testünk ilyetén fölmelegedése bizonyítja, hogy az energia megmaradásának elve az élő szervezetben is érvényes. Mikor valamely izom összehúzódik és súlyt emel föl, munkát végez. Az ehez szükséges energiát valahonnan vennie kellett. Bizonyos, hogy az összehúzódás az izomban mindenkor chemiai változásokkal jár. E chemiai változásokkal fölszabaduló energia részben mechanikai munkává, részben meleggé alakul. Gépeinkben a chemiai energiát (a szén elégése) a lehetőségig a maga egészében meleggé alakítjuk át a melegnek, a hőenergiának egy részét alakítjuk át mechanikai munkává; (Thermodynamikus gép.) Az izom egy elfogadott elmélet szerint (Pflüger) a chemiai energia egy részét úgy látszik egészen közvetlenül tudja mechanikai energiává formálni (chamodynamikus gép). A chemiai energiának még a legtökéletesebb gépeink is csak 12-15 %-át teszik mechanikai munkában hasznossá, addig az izom bizonyos körülmények között 35 %-át tudja hasznosítani, (35 % pl. lejtőn fölmenéskor; más munkában 25.4 % (Zuntz, Lehman stb.) kivételesen, például Pflüger egy kisérleti kutyája: 48.7 %; kivágott békaizom 50 % (Danilewski). Az izom tehát a legtökéletesebb gép, amelyet ismerünk.

S mégis, még a legjobb körülmények között is 65-70 %-a a chemiai energiának meleggé lesz; hát még ha külső munkát nem végez az izom. Ha például az izom teljes erővel dolgozik, de elmozdulást nem okoz, – mint példánkban az egymásnak nekifeszült birkózók izma – mechanikai munka, physikai értelemben alig végeztetik, s csaknem a fölszabaduló összes chemiai energia meleggé lesz.

Egész testünk ilyetén fölmelegedése tehát attól fog függeni, hogy mekkora izomtömegek mekkora erővel s mekkora külső munka végzéssel dolgoznak bizonyos idő alatt. A súlyemelés például hamar ki fog melegíteni, mert nem csak a karjaink dolgoznak, hanem derekunk s alsó végtagjaink számos izma is, részben mozgást végezve, részben a test szükséges merevségét biztosítva. Azonkívül a fölemelt súly lebocsátásakor az erő irányában történik mozgás, s testünk physikai értelemben kevés munkát végez; majdnem az egész energia tehát, melyet a súly fölemelésébe fektettünk, visszaalakul meleggé. Ha nekifeszülünk olyan súlynak, melyet megmozdítani nem bírunk, ha birkózásban, kötélhúzásban működő izmokkal mozgás nélkül állunk, elég egy perc, hogy elöntsön a veríték.

Ha van mozgás s van valódi munka, a fölmelegedést a chemiai energiának az a hányada okozza, mely nem hasznosítható. Ez is jelentékeny lehet, elég arra utalnom, hogy hegymászásba mennyire beleizzadunk. Lejtőn lefelé járás fizikai munkát kevesebbet kíván, – aránylag sokkal erősebben hevít.

A test igyekszik hőmérsékletét megőrizni. Már a pihenő ember szervezetében is állandóan támad vagy 2000 kalória meleg, a dolgozóéban pedig sokkal több, mondjuk 3000-4000 kalória naponként. Hogy a test föl ne melegedjék, ugyanannyi meleget kell elveszíteni is. A hőveszítés útjai a kisugárzás, a hővezetés, és a vízelpárologtatás; 0 étel-ital fölmelegítéssel és más utakon aránylag kevés meleg távozik. Hűvös környezetben rendes viszonyok között a test sok meleget sugározhat ki s a környező levegőnek is sok meleget adhat át, de ha a környezet meleg, úgy a melegveszítés legfontosabb módja a vízelpárologtatás.

A sportolás élettana – a kimelegedésAmint a test csak kevéssé is fölmelegedett, kitágúlnak – idegek hatása alatt – a bőr erei. A bőr piros lesz és bővérü s hőmérséklete emelkedik. Ennek az a következménye, hogy a különbség a bőr s a környezet hőmérséklete között nagyobb, s így a hőveszítésnek a különbségtől függő útjai – sugárzás és vezetés – jobban érvényesülnek; másrészt pedig a bőrben sok vér fordul meg, mely melegen jött a szervezet belsejéből s lehűlve tér vissza. Ha a bőr, élénk vérkeringéssel nem elegendő lehűlés, megindul az izzadás. A víz elpárolgása meleget von el, s ez úton lehűti a testet. Ennek föltétele azonban az, hogy a víz el tudjon párologni. Ha a levegő, mely testünket körülveszi, oly páratelt, hogy vizet kielégítő mennyiségben föl nem vehet, – szervezetünk lehülni nem tud. Fokról-fokra lassan beáll a szervezet fölhevülése. Kezdetben csak bágyadtság, munkakedv hiány az érzés füleldt hőség érzésén kívül, de csakhamar szívdobogás, lihegés mutatkozik, majd zúg a fej, szédülés áll be, zavarttá válik a gondolkozás s végül eszméletvesztés következik, s beállhat a halál (A hőguta.) Ha még a tűző nap is hevíti az emberi testet, az így nyert meleg hozzáadódik a termelt hőhöz, s a vészes hőtorlódás könnyebben beáll. (Napszúrás.)

A sportolás egészségtana szempontjából mind ez igen fontos dolog. Dolgozó izmaink mindenkor meleget termelnek, s ha rövid időn belül a hőtermelés igen jelentékeny, testünk még akkor is fölhevül, ha hővesztésre kedvező viszonyok között van. Ha a hőtermelés hosszú időre oszlik el, a melegtorlódás nehezebben, fokozatosan fog beállani, sőt talán el is marad. Gyaloglás, evezés aránylag lassabban vezet fölhevülésre mint futás, súlyemelés, birkózás stb. Gyorsfutás gyorsabban melegít mint a lassú, mert ugyanazon időn belül, ugyanazon hőveszítési lehetőségek mellett ugyanazon izmok sokkal többször húzódtak össze s végeredményben sokkal több melege termeltek. Futásban igen nagy lehet a fölhevülés; Billroth 40 C testhőmérsékletet mér egy sprinternél s a rendes hőfokot csak fél óra múlva látta visszatérni. Obernier egy órai gyors gyaloglás után 38 C-t, másfélórai után 38.7 C-t, 2.3 órai túra után 39.6 C-t mért egészséges, rendesen öltözött embereken.

Könnyen érthető, hogy a higiénikus öltözködés a sport különböző nemeinél jelentékenyen függ attól, hogy az illető sport milyen hőtermeléssel jár, milyen környezetben történik stb. Érthető az is, hogy bőrünknek és izzadságmirigyeinknek helyes működésétől talán életünk fog függeni, tehát a bőr higiénéje elsődleges fontosságu. Azt is számításba kell vennünk, hogy a kövér ember hőszabályozó képessége sokkal hamarabb bizonyul elégtelennek, mint a soványé, – hiszen a zsírszövet kitünő hőszigetelő, – tehát a tárgyalt jelenség a sport helyes dietetikájában is figyelembe veendő.

A meleg nemcsak következménye az izommunkának, hanem föltétele is. Nagy hidegben lehült tagjaink „gémberedettek”, ügyes és erőteljes mozgásra képtelenek. Tapasztalás szerint nyáron rugalmasabbak, gyorsabbak az izmok, mint télen. Maga a kifejezés, hogy az ember „belémelegszik a munkába”, jelzi, hogy a munka csak akkor folyik igazán jól és könnyen, mikor az ember már egy kissé fölhevült. A gyakorlatban is érvényesül ez a tétel. Ember és állat nyújtózik alvás után, megfeszítve s így fölmelegítve az izmait. Az indulatok külső jelei, különösen a haragé, Darwin szerint az izmokat készítik elő a várható kemény munkára.

A sportolás élettana – a kimelegedésA ló galoppja gyorsabb ér eredményesebb lesz, ha előzőleg egy keveset ügetett. Vívók, boxolók, futók (sprint) némi mozgással a komoly mérkőzés előtt javítják esélyeiket. Tornászok nem szokták nehéz és bonyolult gyakorlataikat mindjárt elsőnek csinálni.

Igen hideg vízben az izmok lehűlése s hibás, elégtelen működése veszedelmes lehet. Az úszók „görcse” valószinüleg a hideghatásnak, lehülésnek közvetlen következménye, bár nincsen kizárva, hogy talán más tényezők is beléjátszhatnak e kórtanilag nem egészen tisztázott jelenség kifejlődésébe. Rendes viszonyok között óriási előnye az úszásnak, hogy a hűvös víz nagy hőelvonása a kimelegedést csaknem tökéletesen megakadályozza.

A cikk Dalmady Zoltán: A sportok egészségtana (1913) című könyve alapján készült!

Tags:
Következő cikk

Talán ez is érdekel

Kommentálj

Your email address will not be published. Required fields are marked *

For security, use of Google's reCAPTCHA service is required which is subject to the Google Privacy Policy and Terms of Use.

I agree to these terms.