Betöltés

Mit keresel?

Sportegészségügy, sportorvoslás

A sportolás élettana – az erő

Megoszt
A sportolás élettana - az erő

A cikk Dalmady Zoltán: A sportok egészségtana (1913) című könyve alapján készült!

Tegyük föl, hogy egy úriember, ki néhány éve még szereplő atléta volt, de most már kényelmesebben él, valami baráti körben enged a fiatalok s az ördög incselkedésének és kiáll a porondra birkózni. Nekivetkőzik, s ekkor meglátszanak a karjain a valamikor annyira félt hatalmas izmok, de most gömbölyűbb, simább a kar, bár szakértő fölismeri a kidolgozott izomzatot. A nyugodalmas élet zsírréteggel töltötte ki a megpuhult és megkisebbedett izmok közeit.

A sportolás élettana - az erő

Birokra szállnak. Emberünk meglepő ügyes; a fogásokat, védéseket oly jól csinálja, mintha csak nemrég hagyta volna abba az atlétizálást, s az ereje is nagyobb, mint aminőre becsülték. Kemény a küzdelem, nem afféle parádés cirkuszi mutatvány; itt kevesebb a kapkodás, de több az erő. Íme most is mozdulatlanul állnak, de az elpattanásig feszített izmok mutatják az óriási erőfeszítést. Emberünk nem hagyja magát, minden erejével le akarja győzni ellenfelét s ekkor mi, akiket jobban érdekelnek a testén észlelhető jelenségek, mint a viadal eredménye, érdekes tünemények egész sorát figyelhetjük meg. Emberünk arca fokozatosan pirosabb lesz, végre majd kicsattan a vörösségtől, sőt ajkai mintha kékesek volnának. Szoborkeménységű tagjain ujjnyivá dagadtak az előbb alig látható erek, s a halántékon láthatóan lüktet egy kanyargós ér. Az egész bőr nedves lett a verítéktől. Az arc kissé eltorzult, de ennek izmai is merevek. – A mozdulatlan erőfeszítés egyszerre engedni kezd, az ellenfél nyomása győzedelmeskedik, s emberünk kezdetben lassan enged, majd lebukik s mindkét válla éri a földet. – Rövid sóhajtás tör ki a melléből. Föláll, de mintha szédülne kicsit; kicsit imbolyogva megy a székhez, melyre lihegve, köhintve leül. Pillantása nem olyan élénk, s nincs mindjárt beszélgetni kedve. Nyakán vadul lüktetnek az erek, s nem is kell pulzusához nyúlnunk, hogy megállapítsuk szívverése számát. 160-at ver a szíve egy percben. Néhány percben élénksége kezd visszatérni, lélegzése rendesebb, nyugodtabb; a verejték fölszikkadt, bőre rendesebb színű s visszerei kevésbé látszanak. Negyedóra mulva már minden rendes, csak épp a szokott élénkség hiányzik.

hirdetés


Kísérjük emberünket csak tovább. Vacsorázni nincsen gusztusa. Holmi apróságot, kis pikáns ételt, gyümölcsit szívesen fogyaszt, de nem eszik rendesen. Elaludni nem tud, bár álmosságot érez, s ha elnyomja az álom, alvása fölületes. Lázasnak érzi magát, s a hőmérő valóban 38 C-nál magasabb hőmérsékletet mutat. Vizelete sötétbarna, kevés és bőséges barnásszínü üledéket ád. Másnapra úgy érzi magát, mintha megverték volna. Izmai duzzadtabbak a rendesnél még most is, s érintésük, megnyomásuk helyenként fáj. Az öltözködés úgy megy, mintha csúz bántaná.

Ez az izomfájdalom és izommerevség harmadnapig is eltart, de mikor elmúlott, emberünk erősebbnek, rugalmasabbnak érzi magát s tagjait valóban az objectív vizsgálat is erősebbnek találja.

Az elmondott, – az unalmasságig közismert, – jelenségnek nagyon érdekes élettani magyarázata van, melynek ismerete nyomban rávezet a sportolás higienéjének nem egy fontos tételére.

A cikk Dalmady Zoltán: A sportok egészségtana (1913) című könyve alapján készült!

Tagek

Talán ez is érdekel

Kommentálj

Your email address will not be published. Required fields are marked *

For security, use of Google's reCAPTCHA service is required which is subject to the Google Privacy Policy and Terms of Use.

I agree to these terms.