Gyermek és serdülő sportolók erőnléti edzése

Az erőnléti edzés a gyermekek és serdülők számára is széles körben elfogadott edzésforma, amely jelentősen hozzájárulhat a fiatalok egészségének és fittségének javításához.

Összefoglalás

Az utánpótlássportolók erőnléti edzése számos kutató, klinikai szakember, gyakorló szakember és edző érdeklődésének középpontjában áll. Folyamatos vita tárgya, hogy mikor érdemes elkezdeni, mennyi edzés elegendő vagy éppen túl sok, és milyen edzésprogramot célszerű alkalmazni.

Jelenleg azonban egyre meggyőzőbb tudományos bizonyítékok támasztják alá, hogy a megfelelően felépített, szakképzett szakemberek által felügyelt és irányított ellenállásos edzésprogramokban való részvétel előnyös a fiatalok számára. Emellett az erőnléti edzés korai életkorban történő megkezdése hosszú távon is hatással lehet az egészséges életmód kialakulására és a későbbi sporttevékenységre.

Megfelelő-e az erőnléti edzés fiatal sportolók számára?

A gyermekek és serdülők különböző ellenállásos edzésformákban való részvétele az elmúlt évtizedekben egyszerre vált érdeklődés és vita tárgyává. Kutatók, klinikusok és edzők egyaránt hozzájárultak a témához, és az elmúlt években több rangos nemzetközi és hazai sportszakmai szervezet is állásfoglalásokat tett közzé, hogy összefoglalja a legfontosabb eredményeket, valamint iránymutatást adjon edzők, szülők és pedagógusok számára.

Közismert megállapítás, hogy „a gyermek nem kis felnőtt”, ezért élettani és pszichológiai éretlenségük miatt számukra életkoruknak, technikai tudásuknak és fejlettségi szintjüknek megfelelő edzésprogramot kell kialakítani. Mivel a növekedés és érés nem lineáris folyamat gyermek- és serdülőkorban, ez jelentősen befolyásolja az egyénre szabott edzésprogram kialakítását.

A legújabb kutatások szerint az ellenállásos edzés jelentős fejlődést eredményezhet az izomerőben, az izomállóképességben, a robbanékonyságban, az irányváltási sebességben és agilitásban, az egyensúlyban és stabilitásban, a koordinációban, valamint a mozgás sebességében fiatal sportolóknál. Emellett kedvező hatással van az egészségre (például csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát), javítja a pszichés jóllétet, és hozzájárul a sérülések gyakoriságának és súlyosságának csökkentéséhez.

Ennek megfelelően ma már széles körben elfogadott, hogy az erőnléti edzés biztonságos és hatékony gyermekek és serdülők számára, amennyiben megfelelően megtervezett, szakképzett szakemberek felügyelik, és igazodik az egyén szükségleteihez, céljaihoz és képességeihez. Jelentős tudományos bizonyítékok támasztják alá azt is, hogy a rendszeres részvétel fiataloknak szóló erőnléti edzésben pozitív egészségügyi és teljesítménybeli alkalmazkodásokat eredményez.

A korábbi tévhiteket, amelyek az erőnléti edzés esetleges káros hatásait hangsúlyozták gyermekeknél, mára megcáfolták. Így az edzők, fitneszszakemberek és fiatal sportolók a hangsúlyt az optimális edzésmódszerekre helyezhetik az izomerő és a sportteljesítmény fejlesztése érdekében.

Alapfogalmak tisztázása

• Prepubertáskorú – a serdülőkor kezdete előtti időszak (kb. 11,5–13,5 éves korig).
• Serdülő – a pubertás kezdetétől a növekedési szakasz végéig (kb. 18 éves korig).
• Gyermek – 2 éves kortól a pubertás kezdetéig.
• Fiatal – a gyermekkor és a felnőttkor közötti életszakasz.

Fontos-e az erőnléti edzés a sport szempontjából?

A fiatal sportolók teljesítményének fejlesztése összetett feladat, amely hosszú távú, tudatos tervezést igényel. Sok esetben önmagában a sportolás nem biztosít elegendő ingert ehhez. Az ellenállásos edzés különböző formái (például erő-, robbanékonyság- vagy gyorsaságfejlesztés) segíthetnek ezeknek a hiányosságoknak a kezelésében, csökkentve a sérülésveszélyt és javítva a mozgásműveltséget.

Az erősebb fiatal sportolók könnyebben sajátítanak el összetett mozgásokat, hatékonyabban tanulják meg a sportág taktikai elemeit, és jobban bírják az edzések és versenyek terhelését. Az erőnléti edzés tervezésekor figyelembe kell venni az edzéséletkort, a mozgáskészségek fejlettségét, a technikai szintet, az aktuális erőszintet, valamint a biológiai életkort és a pszichoszociális érettséget is.

A magas izomerőszint jelentősen hozzájárul a sportteljesítmény javításához. Emellett gyermek- és serdülőkorban kiemelten fontos az alapvető mozgásminták kialakítása, mivel ez hatékonyabb mozgásvégrehajtást tesz lehetővé, és csökkenti a sérülések kockázatát a jobb testkontroll és technika révén.

Erő

A nagy erőkifejtés képessége minden sportágban fontos teljesítménytényező. A maximális izomerő növekedése javítja az izomerőt, a robbanékonyságot és az izomállóképességet.

Az ellenállásos edzés hatékony módszer az izomerő és az ugróteljesítmény fejlesztésére fiatal sportolóknál. Az izomerő közvetlen hatással van a futási sebességre, a robbanékonyságra, az irányváltási gyorsaságra, a pliometrikus képességekre és az állóképességre. Ez alapján az izomerő kulcsfontosságú az alapvető mozgáskészségek hatékony fejlesztésében.

Az izomerő fejlődését több tényező befolyásolja: izomzati, idegrendszeri, mechanikai, pszichológiai és hormonális hatások. Az erő fejlődése nem lineáris, ugyanakkor általában 14 éves korig hasonló ütemű fiúknál és lányoknál, ezt követően a lányoknál stagnálás, a fiúknál pedig jelentősebb növekedés figyelhető meg.

Fontos hangsúlyozni, hogy a növekedés és érés minden életszakaszban befolyásolja az erőfejlődést. Relatív értelemben a prepubertáskorúak akár azonos vagy nagyobb arányú fejlődést is mutathatnak, míg abszolút értékben a serdülők fejlődése általában meghaladja a gyermekekét, de elmarad a felnőttekétől.

Gyorsaság

A gyorsaság fejlődését gyermekkorban számos tényező befolyásolja, például az izom keresztmetszetének és hosszának növekedése, biológiai és anyagcsere-változások, az ideg-izom kapcsolat fejlődése, valamint a biomechanikai és koordinációs tényezők. A gyorsaság fejlődése szintén nem lineáris folyamat.

A pubertás alatti testsúlynövekedés negatívan befolyásolhatja a gyorsaságot, ugyanakkor az erőnléti edzés segíthet ennek ellensúlyozásában az erőkifejtés javításával. Emellett kedvező változásokat idézhet elő a testösszetételben, növelve a relatív erőt (azaz a testsúlyhoz viszonyított erőkifejtést).

Újabb kutatások szerint a serdülő fiúk sprintteljesítményének különbségei nagyrészt az erő és a robbanékonyság eltérő szintjéből adódnak, ami alátámasztja az erőnléti edzés korai bevezetésének fontosságát a maximális sebesség fejlesztése érdekében.

Robbanékonyság

Az izomteljesítmény növekedése általában a leggyorsabb növekedési szakasz idején figyelhető meg, és gyakran egybeesik a testsúly leggyorsabb gyarapodásának időszakával. Ez arra utal, hogy az izomtömeg növekedése és az ideg-izom aktiváció fejlődése szorosan összefügg a robbanékonyság alakulásával.

A szakirodalom szerint mind a pliometrikus edzés, mind az erőnléti edzés hatékonyan fejleszti a robbanékonyságot fiatal sportolóknál, akár külön-külön, akár kombináltan alkalmazva. Mivel a robbanékonyság számos sportágban alapvető fontosságú, az erőnléti edzés beépítése a fiatalok fejlesztési programjába teljes mértékben indokolt.

Sérülésmegelőzés

A sportolás bizonyos mértékű sérüléskockázattal jár, és bár a sérülések teljes kiküszöbölése nem reális cél, az átfogó, izomerő-fejlesztésre, mozgásmechanika javítására és funkcionális képességek fejlesztésére épülő programok hatékonyan csökkenthetik a sérülések előfordulását.

Az izmok és kötőszövetek erősítése révén a fiatal sportolók nagyobb külső erőhatásokat képesek elviselni, ami csökkenti a lágyrész-sérülések kockázatát. Az ilyen programok – például a labdarúgásban is alkalmazott sérülésmegelőző bemelegítő rendszerek – különösen hatékonyak, ha már fiatal korban bevezetésre kerülnek.

A lány sportolók esetében például a korai ideg-izom fejlesztés csökkentheti az elülső keresztszalag-sérülések későbbi kockázatát. Bizonyos erőnléti edzés-gyakorlatok emellett a csontsérülések megelőzésében is szerepet játszhatnak.

A növekedés időszaka fokozott sérüléskockázattal jár, függetlenül attól, hogy a fiatal versenysportot űz vagy rekreációs mozgást végez. Ugyanakkor az is ismert, hogy az erőnléti edzés során a sérülés kockázata általában alacsonyabb, mint magában a sporttevékenységben, megfelelő felügyelet mellett.

Fontos-e az erőnléti edzés az egészség szempontjából?

A rendszeres fizikai aktivitás számos egészségügyi előnnyel jár gyermek- és serdülőkorban. Az ellenállásos edzés megfelelő alkalmazása különösen kedvező hatású lehet, például:

• testösszetétel javítása
• szív- és érrendszeri kockázati tényezők csökkentése
• testzsír csökkentése
• testsúlykontroll támogatása
• inzulinérzékenység javítása
• csontok erősítése
• pszichés jóllét javítása

Az erőnléti edzés különösen hasznos lehet mozgásszegény életmódot folytató, túlsúlyos vagy elhízott fiatalok számára, akik gyakran nehezen végeznek hosszan tartó aerob mozgást. Az ilyen programok javíthatják izomerejüket, koordinációjukat, és növelhetik önbizalmukat a fizikai aktivitás terén.

A korai életkorban elkezdett, izomerőt és alapvető mozgáskészségeket fejlesztő programok hozzájárulnak az aktív életmód kialakulásához felnőttkorban is.

Csontfejlődés

A korábbi, nem kellően megalapozott aggályokkal ellentétben az erőnléti edzés hatékonyan támogatja a csontok egészségét a növekedés időszakában. Javítja a csontsűrűséget és a csontszerkezetet, valamint csökkenti a későbbi csonttörések kockázatát.

A fizikai aktivitás és a csontok egészsége között pozitív kapcsolat áll fenn minden életkorban. Az erőnléti edzés nem gátolja a növekedést, ugyanakkor a csontokra ható mechanikai terhelésnek el kell érnie egy bizonyos szintet ahhoz, hogy kedvező hatást fejtsen ki.

Az a korábbi félelem, hogy az erőnléti edzés károsítja a növekedési zónákat, nem nyert tudományos bizonyítást. Éppen ellenkezőleg: a megfelelő terhelés elősegíti a csontképződést és a növekedést, és ezek az előnyök felnőttkorban is megmaradnak.

Szív- és érrendszeri fejlődés

Bizonyítékok utalnak arra, hogy a szív- és érrendszeri betegségek előjelei már gyermek- és serdülőkorban megjelenhetnek. Az olyan kockázati tényezők, mint a koleszterinszint, trigliceridszint, inzulinrezisztencia, gyulladásos markerek, vérnyomás és testzsír, gyakran áthúzódnak felnőttkorra is.

Ezért különösen fontos az erőnléti edzés testösszetételre gyakorolt hatása, különösen a gyermekkori elhízás növekvő gyakorisága miatt. A nagyobb izomerő általában kedvezőbb szív- és érrendszeri profillal társul, bár ennek is van egy felső határa, és az összefüggés nem feltétlenül jelent ok-okozati kapcsolatot.

Az ellenállásos vagy körkörös edzés különösen kedvező hatású lehet túlsúlyos vagy elhízásra hajlamos fiatalok esetében.

Ideg-izom fejlődés

A prepubertáskorú sportolóknál gyakran figyelhetők meg ideg-izom kontrollhiányok, amelyek növelik a sérülésveszélyt. Az ilyen képességek fejlesztése kulcsfontosságú a becsapódási erők elnyeléséhez és a megfelelő testtartás fenntartásához.

A korai életkorban az edzés célja a mozgáshatékonyság és a koordináció fejlesztése. Az idegrendszer nagyfokú alkalmazkodóképessége miatt ez az időszak különösen kedvező az erőfejlesztés megalapozására, amely később a sportteljesítmény és az egészség javulásához vezethet.

Mikor kezdhető el az erőnléti edzés?

Bár a sportban gyakran életkor alapján történik a csoportosítás, a fejlődési különbségek már 6–7 éves korban jelentkeznek, ami megnehezíti az egységes edzéstervezést.

Nincs meghatározott alsó korhatár, azonban a részvételhez szükséges:

1. az utasítások megértése és követése
2. az alapvető biztonsági szabályok ismerete
3. megfelelő egyensúly és testtartáskontroll

Ezek megléte esetén akár 5–6 éves korban is elkezdhető az erőnléti edzés. Már ebben az életkorban is kimutatható fejlődés érhető el egyszerű, testsúlyos és könnyű ellenállással végzett gyakorlatokkal.

Ha egy gyermek képes szervezett sporttevékenységben részt venni, akkor megfelelő, fokozatosan felépített erő- és kondicionáló edzésbe is bevonható. A kezdeti szakasz nem nagy súlyokkal végzett gyakorlatokat jelent, hanem alapvető mozgásformákat és könnyű ellenállást.

Szükséges-e további kutatás?

Bár az erőnléti edzés biztonságos és hatékony, további kutatások szükségesek a pontos mechanizmusok feltárásához, különösen az alábbi területeken:

• az egészségügyi hatások pontos mechanizmusai
• hosszú távú alkalmazkodás és motiváció fenntartása
• a növekedéssel és éréssel való kölcsönhatás
• hatások különböző egészségügyi állapotok esetén

Következtetés

Az erőnléti edzés ma már széles körben elfogadott edzésforma gyermekek és serdülők számára. A tudományos és gyakorlati tapasztalatok alapján megfelelően alkalmazva biztonságos és hatékony, és jelentős előnyökkel jár az egészség és a fizikai teljesítmény szempontjából.

A korai életkorban elkezdett erőnléti edzés hosszú távon hozzájárulhat az egészséges életmódhoz és a sportban való sikeres részvételhez. Fontos, hogy minden fiatal egyéni igényeinek megfelelő, motiváló és élvezetes edzéskörnyezetben vehessen részt a fejlesztésben.

Forrás: Will Saville írása (Science for Sport)

Felhasznált irodalom

1. Wilson, G., Bird, S., O’Connor, D. & Jones, J. (2017) Resistance training for children and youth: A position stand from the Australian strength and conditioning association (ASCA) Original Publication 2007, Updated March 2017. https://www.strengthandconditioning.org/images/resources/coach-resources/resistance-training-for-children-and-youth-asca-position-stand.pdf
2. Lloyd, R. S., Faigenbaum, A. D., Stone, M. H., Oliver, J. L., Jeffreys, I., Moody, J. A., . . . Myer, G. D. (2014). Position statement on youth resistance training: the 2014 International Consensus. Br J Sports Med, 48(7), 498-505. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/24055781
3. Granacher U, Lesinski M, Büsch D, Muehlbauer T, Prieske O, Puta C, Gollhofer A and Behm DG (2016) Effects of Resistance Training in Youth Athletes on Muscular Fitness and Athletic Performance: A Conceptual Model for Long-Term Athlete Development. Front. Physiol. 7:164. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/27242538
4. Fleck, S. & Kraemer, W. (2014) Designing Resistance Training Programs. Routledge. London.
5. Lloyd, R. S., Oliver, J. L., Faigenbaum, A. D., Howard, R., De Ste Croix, M. B., Williams, C. A., . . . Myer, G. D. (2015). Long-term athletic development- part 1: a pathway for all youth. J Strength Cond Res, 29(5), 1439-1450. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/25486295
6. Lloyd RS, Cronin JB, Faigenbaum AD, Haff GG, Howard R, Kraemer WJ, Micheli LJ, Myer GD, Oliver JL. (2016) National Strength and Conditioning Association Position Statement on Long-Term Athletic Development. J Strength Cond Res. 2016 Jun;30(6):1491-509. https://www.nsca.com/education/articles/NSCA_Position_Statement_on_LTAD/
7. Zwolski C, Quatman-Yates C, Paterno MV. (2017) Resistance Training in Youth: Laying the Foundation for Injury Prevention and Physical Literacy. Sports Health. 2017 Sep/Oct; 9(5): 436-443. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/28447880
8. Ford, Paul , De Ste Croix, Mark , Lloyd, Rhodri , Meyers, Rob , Moosavi, Marjan , Oliver, Jon , Till, Kevin and Williams, Craig (2011) ‘The Long-Term Athlete Development model: Physiological evidence and application’, Journal of Sports Sciences, 29: 4, 389 — 402. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/21259156
9. Lesinski M, Prieske O, Granacher U. (2016) Effects and dose–response relationships of resistance training on physical performance in youth athletes: a systematic review and meta-analysis. Br J Sports Med 2016; 50: 781–795. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/26851290
10. Faigenbaum, A. & Westcott, W. (2009) Youth Strength Training: program for health, fitness and sport. 2nd Edition. Champaign: Human Kinetics.
11. Faigenbaum AD, Kraemer WJ, Blimkie CJ, Jeffreys I, Micheli LJ, Nitka M, Rowland TW (2009) Youth resistance training: updated position statement paper from the national strength and conditioning association. J Strength Cond Res. 2009 Aug;23(5 Suppl):S60-79. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/19620931
12. Faigenbaum, A., Lloyd, R., & Myer, G. (2015) Citius, Altius, Fortius: beneficial effects of resistance training for young athletes. British Journal of Sports Medicine. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/26089321
13. Lloyd, R.S., Faigenbaum, A. D., Myer, G. D., Oliver, J. L., Jeffreys, I., . . . Pierce, K.(2012) UKSCA Position Statement: Youth Resistance Training. UKSCA 2012; vol.26
14. Behringer, M., Heede, A., Yue, Z., and Mester, J. 2010. Effects of resistance training in children and adolescents: A meta-analysis. Pediatrics 125: 999-1000. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/20974785
15. Robert W. Meyers; Jon L. Oliver; Michael G. Hughes; Rhodri S. Lloyd; John B. (2017) New Insights Into the Development of Maximal Sprint Speed in Male Youth. Strength and Conditioning Journal. 39(2):2–10. https://www.researchgate.net/publication/315731329_New_Insights_Into_the_Development_of_Maximal_Sprint_Speed_in_Male_Youth
16. Lloyd, R.S., Meyers, R., & Oliver, J. (2011) The Natural Development and Trainability of Plyometric Ability During Childhood. Strength and conditioning journal 33(2):23-32 · April 2011.
17. de Villarreal ES, Kellis E, Kraemer WJ, Izquierdo M. (2009) Determining variables of plyometric training for improving vertical jump height performance: a meta-analysis. J Strength Cond Res. 2009 Mar;23(2):495-506. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/19197203
18. Sander A, Keiner M, Wirth K, Schmidtbleicher D. (2013) Influence of a 2-year strength training programme on power performance in elite youth soccer players. Eur J Sport Sci. 2013;13(5):445-51. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/24050460
19. Harries, S. K., Lubans, D. R., & Callister, R. (2012). Resistance training to improve power and sports performance in adolescent athletes: a systematic review and meta-analysis. J Sci Med Sport, 15(6), 532-540. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/22541990
20. Docherty, D, Robbins, D, and Hodgson, M. (2004). Complex training revisited: A review of its current status as a viable training approach. Strength Cond J, 27(4), pp.50-55. https://www.researchgate.net/publication/232240805_Complex_Training_Revisited_A_Review_of_its_Current_Status_as_a_Viable_Training_Approach
21. Gamble, P. (2008) Approaching Physical Preparation for Youth Team-Sports Players. Strength and conditioning journal · February 2008. https://www.researchgate.net/publication/232239779_Approaching_Physical_Preparation_for_Youth_Team-Sports_Players
22. Naaktgeboren, K., Dorgo, S. & Boyle, J. (2017) Growth Plate Injuries in Children in Sports: A review of Sever’s Disease. Strength & Conditioning Journal.39(2):59-68. http://journals.lww.com/nsca-scj/Abstract/2017/04000/Growth_Plate_Injuries_in_Children_in_Sports___A.8.aspx
23. Faigenbaum AD, Lloyd RS, Myer GD. (2013) Youth resistance training: past practices, new perspectives, and future directions. Pediatr Exerc Sci. 2013 Nov;25(4):591-604. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/24214441
24. Strong, W. B., Malina, R. M., Blimkie, C. J., Daniels, S. R., Dishman, R. K., Gutin, B., . . . Trudeau, F. (2005). Evidence based physical activity for school-age youth. J Pediatr, 146(6), 732-737. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/15973308
25. Gunter, K. B., Almstedt, H. C., & Janz, K. F. (2012). Physical activity in childhood may be the key to optimizing lifespan skeletal health. Exerc Sport Sci Rev, 40(1), 13-21. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/21918458
26. Vicente-Rodriguez, G. (2006). How does exercise affect bone development during growth? Sports Med, 36(7), 561-569. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/16796394
27. Janz KF. (2017) 2016 The Year That Was: Bone Strength. Pediatr Exerc Sci. 2017 Feb;29 (1):23-25. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/28271807
28. Lynch, K. R., Kemper, H. C. G., Turi-Lynch, B., Agostinete, R. R., Ito, I. H., Luiz-De-Marco, R., & Fernandes, R. A. (2017). Impact sports and bone fractures among adolescents. J Sports Sci, 35(24), 2421-2426. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/28026207
29. Janssen, I., & Leblanc, A. G. (2010). Systematic review of the health benefits of physical activity and fitness in school-aged children and youth. Int J Behav Nutr Phys Act, 7, 40. doi:10.1186/1479-5868-7-40. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/20459784
30. Kohort WM, Bloomfield SA, Little KD, Nelson ME, Yingling VR; American College of Sports Medicine. (2004) American College of Sports Medicine Position Stand: physical activity and bone health. Med Sci Sports Exerc. 2004 Nov;36(11):1985-96. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/15514517
31. Diamond, Alex. (2016) Physeal (Growth Plate) Injuries: What to Know and What to be Aware of in Young Athletes. ACSM’S Health & Fitness Journal: November/ December 2016-Volume 20-Issue 6-p45–47. http://journals.lww.com/acsmhealthfitness/Citation/2016/11000/Physeal__Growth_Plate__Injuries__What_to_Know_and.13.aspx
32. Hind, K., & Burrows, M. (2007). Weight-bearing exercise and bone mineral accrual in children and adolescents: a review of controlled trials. Bone, 40(1), 14-27. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/16956802
33. Daly, R. M. (2007). The effect of exercise on bone mass and structural geometry during growth. Med Sport Sci, 51, 33-49. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/17505118
34. Wilkinson, K., Vlachopoulos, D., Klentrou, P., Ubago-Guisado, E., De Moraes, A. C., Barker, A. R., & Gracia-Marco, L. (2017). Soft tissues, areal bone mineral density and hip geometry estimates in active young boys: the PRO-BONE study. Eur J Appl Physiol, 117(4), 833-842. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/28271311
35. Ortega FB, Ruiz JR, Castillo MJ, Sjöström M. (2008) Physical fitness in childhood and adolescence: a powerful marker of health. Int J Obes (Lond). 2008 Jan;32(1):1-11. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/18043605
36. Aberg, N. D., Kuhn, H. G., Nyberg, J., Waern, M., Friberg, P., Svensson, J., . . . Nilsson, M. (2015). Influence of Cardiovascular Fitness and Muscle Strength in Early Adulthood on Long-Term Risk of Stroke in Swedish Men. Stroke, 46(7), 1769-1776. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/26060247
37. Myer, G., Lloyd, R., Brent, J. & Faigenbaum, A. (2013) How Young is “Too Young” to Start Training? ACSMs Health Fit J . 2013 ; 17(5): 14–23. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/24124347