Kihűlés, hipotermia – azaz a hőszabályozás lehűléssel járó zavarai

A hipotermia (test túlzott lehűlése) a maghőmérséklet 35 °C alá történő csökkenése, melynek különböző fokozatai vannak: enyhe (33–35 °C), mérsékelt (29–32 °C), súlyos (21–28 °C), mély hipotermia (test túlzott lehűlése) (21 °C alatt).

Enyhe hipotermiában a didergéses hőtermelés és érösszehúzódás dominál, az anyagcsereráta, a keringési és légzési perctérfogat, az oxigénfogyasztás nő, a vérnyomás normális vagy emelkedett. A véralvadás romlik, neurológiai és pszichiátriai tünetek jelentkeznek. Mérsékelt hipotermiában a tudat beszűkül, az enyhe hipotermiában kialakuló keringési és légzési változások mérséklődnek, majd a normális alá csökkennek, az anyagcsereráta és az oxigénfogyasztás, valamint az inzulinhatás csökken, gyakori a pitvarfibrillatio. A vizeletkiválasztás jelentősen nő (hidegdiurézis), a vizelet híg. Súlyos hipotermiában nagyfokú keringés- és légzésdepresszió következik be, reflexkiesés, sav-bázis egyensúlyi zavarok, tüdőoedema, kamrafibrilláció és más problémák alakulhatnak ki. Mély hipotermiában az említett elváltozások még tovább súlyosbodnak. A halált rendszerint kamrafibrilláció, súlyos keringés- vagy légzésdepresszió okozza.

A testet ruházattal védhetjük a lehűléstől, ám ennek ellenére állóképességi téli sportágakban, hidegben végzett futás, kerékpározás, nyílt vizi úszás, triatlon és egyéb sporttevékenységek végzése közben is létrejöhet a testhőmérséklet veszélyes csökkenése. „Ilyen eset fordulhat elő pl. 5–10 °C hőmérsékletű vízbe merülve, vagy hűvös levegőben vizes ruhában, vagy akár száraz ruhában is órákon át, mínusz 5–10 °C-ban erős szélben, hóviharban, vagy mínusz 20 °C-ban rövid idő után.” (Pavlik 2011).

A vízben végzett sportok esetében a bőr alatti zsírréteg illetve védő hatású ruha (neoprén ruha) jelenthet valamelyest védelmet a hőveszteség ellen, de a víz alacsonyabb hőfoka, az áramlása, a víz nagy hővezető képességének következtében kihűlés alakulhat ki. Ez különösen a relatív nagy testfelülettel, kis tömeggel és zsírraktárakkal rendelkező gyermekeknél okozhat gondot. A megoldás vízi sportoknál a víz hőmérsékletének optimális értéken tartása, hosszútávúszóknál az összetett szénhidrátok meleg folyadékban történő elfogyasztása. 10 °C alatti szabad vizekben, illetve víz felett (kajak, kenu stb.) végzett sporttevékenységek során védőruha viselése nélkül a kihűlés kockázata jelentős. Az aktív életet élő emberekre jellemző alacsony bőr alatti zsírraktárak mellett a folyamat védelem nélkül sajnos rövid idő alatt visszafordíthatatlanná válhat. Magasabb vízhőmérséklet (18–26 °C) mellett a bőrredő vastagsága (szubkután-, bőr alatti zsírszövet) alapján a kihűlés folyamatában nincs jelentős eltérés, mivel a reszketés hőtermelése sovány emberekben fokozott.

A hipotermia lehetséges oka még a sérülések hűtése közbeni orvosi, edzői vagy egyéb módon történő félre(túl)kezelése (Rivlin 2014). Ez azért fordulhat elő, mert mint Pavlik doktor írja:

„Különösen labdajátékokban általánosan elterjedt gyakorlat, hogy a pályán bekövetkezett sérülés esetén hűtjük, fagyasztjuk a sérült testrészt (jég, fagyasztó spray, hideg borogatás). A hideghatás alkalmazásának elsődleges célja az erek szűkítése, ezzel a bőr alatti sérült erek vérzéscsillapítása, amivel elérhető, hogy minél kisebb vérömleny, duzzanat alakuljon ki, de előnyös a fájdalomcsillapító hatás is. A vérzést mechanikus módon is csillapítjuk szoros kötés segítségével. Általános hatásként a hideget jóval ritkábban használják, a meleg hatásának alkalmazására azonban több mód és eszköz is ismeretes: a hőlégkamra, a gőzkamra, a szauna.”

Kihűlés jelentkezésekor cél a test fokozatos, óvatos, a keringési problémák (úgynevezett afterdrop jelenség, ami a keringés összeomlásával járhat) megelőzése érdekében orvosi felügyelet mellett végzett visszamelegítése, az esetleges cardiovascularis és egyéb eltérések  kezelése. Ne kezdjük el az érintett bőrét dörzsölni, ne adjunk a szájába inni vagy enni. Az orvosi kezelés nélkülözhetetlen a szakszerű felmelegítésben (bővebb információk a fagyási sérülésekről: „online irodalom 6.; 7.”).

Étrendi és más jellegű praktikus javaslatok a fagyási sérülések és kihűlés megelőzése érdekében (Auerbach PS. 2013-as írása alapján)

• Megfelelő hidratáltság fenntartása (elegendő és lehetőleg meleg folyadék fogyasztása, akár nyílt vizi úszás során is);
• Megfelelő tápláltság fenntartása;
• Környezeti tényezőknek megfelelő, testre illeszkedő (jó méretű), száraz öltözet (lábbeli, kesztyűk is – egyujjas kesztyű előnyösebb, mint többujjas), vagy vízben jól szigetelő neoprén ruha;
• Körmök megfelelő hossza (szabadban);
• Kimerültség és alváshiány elkerülése;
• Szervezet oxigénellátottságának biztosítása (oxigénpalack nagy magasságban);
• A bőrfelületek túlzott tisztításának kerülése, olajos védőréteg megőrzése;
• Alkoholfogyasztás, dohányzás és tudatmódosító szerek, gyógyszerek kerülése;
• A mozgás maga (vízben a H.E.L.P. pozíció alkalmazása célszerűbb, ha baleset következtében kerültünk vízbe és nincs reálisan elérhető közelségben hőháztartásunk szempontjából kedvezőbb hely);
• A folyadékpótlás hideg időhöz tervezett, testre vagy felszerelésre erősíthető folyadékpótló rendszerekkel az ujjak sérülésének és a folyadék megfagyásának kisebb kockázatával megvalósítható.