A sportolók is olyan mentális kockázatnak vannak kitéve, mint nem sportoló társaik, de a sportban további stresszorok is előfordulnak
Az edzőképzési program része kell, hogy legyen a győzelem fontosságának közvetlen megvitatása a sikeres nevelési program szempontjából. Ez a fontos téma sajnos hagyományosan tele van közhelyekkel.
A gyermek- és serdülőkorú sportolók térdsérülések lehetnek akut, traumás sérülések, például hirtelen esés, vagy krónikus, ismétlődő túlterheléses sérülések következményei.
Az utánpótlássport a gyermekkor, és ami azt illeti, a szülői lét mindenre kiterjedő részévé válhat. Miközben a gyermekeket edzésekre, meccsekre, versenyekre fuvarozzuk, könnyen megfeledkezhetünk a nagy egészről.
Mentálisan erősek a gyerekeid? Lehet őket nagy dolgokra sarkallni, vagy kényeztetni kell őket? Jól kezelik a csalódást és a kudarcot, vagy félnek tőle, és ezért kerülik a kihívást jelentő helyzeteket? Félnek-e a szigorú, igényes edzőktől, vagy boldogulnak tőlük?
Mint mindenkit, aki valamilyen szinten érintett a 2021-es "Tokió 2020" olimpiai versenyek kapcsán, engem, mint közreműködő sportpszichiátert is megkerestek újságírók, hogy mondjam meg a tutit, a biztos győzelem receptjét, de ha ez nem megy, akkor legalább 1-2 szaftos történetet osszak meg.
Sokan tanulhatnak abból, amit Simone Biles a héten tett - és a legnagyobb tanulság talán azoknak a sportszülőknek szól, akik olyan mantrákkal nevelik a fiatal versenyzőket, mint "ne add fel" és "a csapatod függ tőled".
Az elmúlt évtizedben a sporttudósok és a táplálkozási szakemberek elkezdték az ízlelés teljesítményfokozó hatásának laboratóriumi és pályavizsgálatát, az idegtudósok további mechanisztikus meglátásai és az élelmiszertudósok által elősegített gyakorlati alkalmazás révén.
Kövess minket itt is, ott is!