Magyarországon számos kezdeményezés ösztönöz mozgásra, mégis sokan nem sportolnak rendszeresen. Miért kevés a jól ismert egészségügyi üzenet, hogyan befolyásolják a sportolást a társadalmi körülmények, és mit kellene mérnünk ahhoz, hogy valóban megítélhessük a mozgásösztönző programok eredményességét?
A mozgás attól még nem válik terápiává, hogy receptre írjuk. Az exercise medicine azt vizsgálja, milyen terhelésre és milyen dózisban van szüksége az egyénnek, létrejött-e a kívánt adaptáció, és hogyan kell ennek alapján módosítani a következő terhelést.
Az orvos felírhatja a mozgást, de a recept még nem terápia. Új-zélandi, svéd és nemzetközi vizsgálatok mutatják meg, mi történik a recept után, miért fontos az utánkövetés, és hogyan kellene mérni, hogy a mozgás valóban hatott-e.
Szeptember végén embereket hívnak mozogni a #BeActive programjai. De mi történik október végén? A kutatások szerint egy kampány megkönnyítheti az első lépést – a tartós mozgáshoz azonban az eseménynél több kell.
A mozgás ajánlása még nem jelenti automatikusan a kívánt egészségnyereség létrejöttét. A lehetőségtől és az adherenciától a tényleges terhelési dózison, a terhelési válaszon és az adaptáción át vezet az út a tartós eredményig.
Hogyan segít az edzés elhízásban? Aerob és erősítő edzés, zsigeri zsír, izomerő, fittség és korszerű gyógyszeres fogyás sportorvosi szemmel.
A rendszeres edzés önmagában nem ellensúlyozza a napi 8–10 óra ülés káros hatásait. Bemutatjuk, hogyan alakult ki az ülésbetegség fogalma, milyen élettani folyamatok állnak a háttérben, és mit tehetünk a hosszú, egészségben eltöltött életért.
A nap még csak éppen megvilágítja a füves síkságot. Az éjszakai hideg nyomai ott csillognak a növényeken, amikor a kis csoport elindul. Nem tudni, mennyi ideig lesznek távol. Nincs kijelölt útvonal, nincs célidő és nincs garancia arra sem, hogy estére elegendő élelmet találnak. A férfiak nyomokat keresnek a földön, figyelik a letaposott füvet, a puha […]
Ha szeretnéd rendszeresen megkapni ...

Kövess minket itt is, ott is!