Betöltés

Mit keresel?

Gerinc

A nyak-, a hát- és a derékfájás

Megoszt
derékfájás

A derékfájás az egyik leggyakoribb tünet, mellyel mozgásszervi rendelésen a betegek jelentkeznek. Ennek hátterében számos elváltozás lehet, kezdve a gyakori fejlődési rendellenességektől, az életkor előrehaladtával egyre fokozódó degeneratív elváltozásokon át a csigolyák primer vagy szekunder megbetegedéséig, de természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül a nem mozgásszervi eredetű derékfájás panaszokat sem. Általánosságban elmondható, hogy az elöbb említett elváltozások a gerinc csontos elemeinek bizonyos fokú instabilitásához vezetnek. Ekkor a gerincoszlop tartását biztosító paravertebralis izomzatra egyre nagyobb teher hárul, ami az izomzat kifáradásához, majd fájdalomhoz vezet.

hirdetés


A civilizált életben kialakult, a gerincre jutó magasabb terhelés kialakulásában nagy szerepet játszott egyrészt az evolúció során bekövetkezett két lábon járás, másrészt a mai civilizált életmód. Ahhoz, hogy ezt megérthessük, röviden tekintsük át a gerincoszlop fejlődését és felépítését. A gerincesek törzsének közös vonása, hogy a testük belső vázát gerincoszlop alkotja és tulajdonképpen ez biztosítja a hozzá kapcsolódó csontokon, inakon, izmokon keresztül a képességet bonyolult és finom mozgások elvégzéséhez. Az állatok szinte mindegyike 4 végtagon jár és a törzse vízszintes. Az ember egyedülálló abból a szempontból, hogy egyenes tartással, 2 lábon egyensúlyozva jár. Ennek a tartásnak nyilvánvaló előnyei mellett hátránya, hogy jelentős megterhelést ró a csontvázra.

A gerinc vastag csontos egységekből, csigolyákból felépült oszlop. Ha oldalról tekintünk a gerincre látható, hogy a 2 lábon járás hatására a csecsemőkortól kezdve fokozatosan kialakulnak a gerinc fiziológiás görbületei. Ezek a nyaki lordózis, vagyis egy homorú, a háti kyphosis, vagyis egy domború, az ágyéki lordózis, egy újabb domború és a keresztcsonti újabb domború görbület. Ezek a görbületek már a felegyenesedett testtartás következtében alakultak ki és a jobb teherelosztást szolgálják. Az egymáson elhelyezkedő csigolyák azonban önmagukban nem alkotnának stabil szerkezetet, ezt a szalagok és a rendkívül erős izmok biztosítják.

A gerincre ható erőket önkénteseken elvégzett biomechanikai vizsgálatok során próbálták meghatározni, mérték, hogy az egyes tevékenységek során milyen nyomás lép fel a porckorongokban. A legalacsonyabb a fekvéskor mért értékek voltak kb. 75 kg. Ennél jóval magasabb 100 kg volt az álláskor és 150-180kg az üléskor mért értékek. Ezt követően teher cipelésekor ill. előrehajláskor, ami üléskor jellemzően bekövetkezik, történtek vizsgálatok, melyek során 340kg maximális terhelést regisztráltak. Tehát a gerincre ható terhelés nemcsak a testhelyzet, hanem a vitt teher és az izmok összehúzódásának is függvénye. A legfontosabb azonban a hát tartása. Szintén ezekkel a kísérletekkel igazolták, hogy egy megfelelően kialakított háttámla, amelyen a gerinc megtámasztása optimális, jelentősen csökkenti a porckorongokra jutó nyomást.

Az is kimutatható, hogy a hátfájásra vannak hajlamosító tényezők. A discus intervertebralis, a csigolyák közötti porckorong degenerációja már a 20. Életévet követően megkezdődik, ez azonban hosszú ideig nem okoz panaszt. A korosztályok közül a hát és derékfájás a középkorúakat érinti a leggyakrabban. A nemek közül a nőknél gyakoribb, ennek egyik lehetséges magyarázata a postmenopausalis osteoporosis, melynek sok esetben a vezető tünete a derékfájdalom. Kimutatták, hogy a magas ill. a túlsúlyos emberek is hajlamosabbak derékfájdalomra, ami mechanikai okora vezethető vissza, hiszen a test tömegének nagyobb részét a gerinc hordozza. Szintén kimutatták, hogy a dohányzás is rizikófaktort jelent hátfájás szempontjából.

A gerinc egészségi állapotának meghatározói a csigolyák között elhelyezkedő porckorongok. A külső rostos gyûrûből és a közepén kocsonyás magból álló porckorong a gerinc szerkezeti és mûködési egységének a mozgásszegmentnek a centrumában található. Az egymással szomszédos mozgászsegmentnek és ezzel az egész gerinc stabilizálásában a törzsizomzat, a csigolyák közötti kisízületek és szalagok vesznek részt. A stabilitás és a mozgékonyság szabályozása a mindenkori mozgásszükségletnek megfelelően az izomzat feszültségi állapotának a folyamatos érzékelése által történik.

A gerinc degeneratív, elhasználódásos folyamata a porckorong károsodásával kezdődik el. Ebbel jelentős szerepe van a gerinc terhelésének, a testtartásnak, a munkavégzés közbeni testhelyzetnek, de befolyásoló tényező az életmód, a mozgáskultúra és a törzsizomzat edzettségi állapota is. A helytelen testtartás, az edzetlen izomzat kedvez a gerinc túlterhelődésének, s ez károsítja a porckorong anyagcseréjét. Ennek következtében csökken a porckorong rugalmassága, alakja megváltozik, ellapulása miatt a szomszédos csigolyák közelebb kerülnek egymáshoz. A megváltozott statikai körülmények a csigolyaközti ízületek rendellenes terheléséhez, a szalagok és az ízületi tokok megnyúlásához vezetnek és bizonyos idő múlva az érintett gerincszakasz elveszti stabilitását. Ebben az állapotban, mely a krónikus derékfájások nagy részében kialakul, a gerinc több pontja is fájdalomforrássá válhat: tartós ülésnél, előrehajlásnál a gerinccsatornába bedomborodott és a gerinccsatornából kilépő idegpályákra mechanikus nyomást gyakoroló porckorong sérv, a csigolyák közötti kisízületi porcfelszínek károsodása, az ízületi tokok és szalagok feszülése, valamint a következményes reflexes izomfájdalmak egyaránt okozói lehetnek a kellemetlen és sokszor nehezen befolyásolható háti és deréktáji fájdalmaknak.

gerincfájdalom

Mit lehet tenni, hogyan lehet megelőzni a mindennapi életben a derékfájás kialakulását? Ez nem künnyû feladat, az egész nap során gondolnunk kell rá, kezdve a reggeli ébredéskor. A hirtelen felugrás, a nyújtózás nélküli felkelés néha kellemetlen következményekkel járhat. Hasznos lehet könnyû hasizomgyakaorlatok végzése a felkelést megelőzően. A reggeli fürdőszobai tevékenységek közben állás során a térdeket kissé hajlított helyzetben célszerû tartani, lehetőség szerint egyik kézzel célszerû megtámaszkodni. Öltözködés közben a zokni, cipő felvételekor hátradőlve, a láb emelésével kerülhetjük el a deréktáj fokozott megterhelését.

A nap további részében a hosszantartó ülő és álló testhelyzetek jelentik a gerinc számára a legtöbb veszélyt, ezért törekedni kell arra, hogy ezeket a testhelyzeteket minél többször lehetőleg nyújtó, lazító tornagyakorlatokkal megszakítani. A legtöbb ülőmunkát végző ember hosszú évek alatt helytelen ülőtartást vesz fel, ami esetleg még nem okoz panaszt, de késöbb kialakuló derékfájdalom forrása lehet. Az ülésnél a legfontosabb az ágyéki homorulat kialakítása és megtartása, melyet legjobban háttámla nélküli széken lehet gyakorolni. Hasznosak azok a modern irodabútorok, melyeknél a deréktáj megtámasztása segít a gerinc tehermentesítésében. Célszerû a hosszantartó ülő testhelyzetet rendszweresen megszakítani és nyújtó, lazító tornagyakorlatokat végezni, vagy egyszerû törzsdöntéseket, fejkörzéseket végezni.

A tartós állás veszélyei hasonlóak, ilyenkor a törzsizmok elfáradása miatt a deréktájon fokozott homorulat alakul ki, ami feszülést eredményez. A panaszok megelőzése érdekében állás közben megfelelő gyakorisággal a mellkas megemelése, a has- és törzsizmok megfeszítése hasznos lehet. A hétköznapi tevékenység legnagyobb veszélyforrása a gerinc számára az előrehajlott testhelyzetben végzett teheremelés. A fájdalom és a károsodás elkerülése céljából megfelelő teheremelési technikát célszerû alkalmazni, melyek fő szabályai a következők: az emelendő tárgyhoz közel kell állni, csípő és térdhajlítással, egyenes háttal kell leguggolni, a tárgyat a testhez minél közelebb tartva kell felemelni, az emelés a térdek nyújtásával folyamatos legyen, a felegyenesedett helyzetben kerülni kell a törzs csavarodását.

A gerinc leghatásosabb tehermentesítése vízszintes fekvő helyzetben van. Fontos tehát ismerni a helyes fekvés szabályait is. A két leglényegesebb körülmény a fekvőhely minősége és a testhlyzet. A legkedvezőbb, ha megfelelően kemény, nem süppedő ágybetét használata mellett a csípő és térdízületeket kissé behajlítva fekszünk. Hasonfekvés csak akkor tanácsolható, ha nyaki gerincszakaszon nincsenek problémáink.

Tagek

Kommentálj

Your email address will not be published. Required fields are marked *

For security, use of Google's reCAPTCHA service is required which is subject to the Google Privacy Policy and Terms of Use.

I agree to these terms.