Antiösztrogének

A tesztoszteronból ösztrogént gyártó aromatáz enzim étrend-kiegészítőkkel történő gátlását sok vegyülettel próbálták már a gyártók megoldani, gondoljunk itt csak a chrysinre, vagy az indole-3-carbinolra. Újabban számos eltérő szerkezetű és hatású aromatáz gátló szer van forgalomban, csak ezeket nem minden esetben nevezik nevükön. Az antiösztrogének vélt és valós hatásaik miatt doppinglistásak. Újabban számos eltérő szerkezetű és hatású aromatáz gátló vegyület kapható „étrend-kiegészítő”-ként, ilyen az androst-4-ene-3,6,17-trione is. Hatását az aromatáz enzim irreverzibilis („öngyilkos”) gátlásán keresztül valósítja meg. (Numazawa 1996). A hormonális változásoknak az erőre, izomtömegre, testösszetételre és egészségi állapotra gyakorolt hatása még korántsem tisztázott, versenysportban az antiösztrogének alkalmazása pozitív doppingtesztet eredményez, amelyre Magyarországon is volt már példa hasonló hatásokat kiváltani képes vegyületeket tartalmazó terméknél. Három versenysportoló, egy diszkoszvető, egy gerelyhajító és egy sprinter produkált pozitív teszteredményt a Novedex-XT termék fogyasztása után, s ezt a B próba is megerősítette (Willoughby 2007; Dopping: KÉT ÉVRE), hasonló probléma azonban – mivel minden versenysportoló tudja, hogy csak bevizsgált készítményeket fogyaszthat – véletlenül csak ritkán fordulhat elő.

Alkalmazásuk senkinek sem javasolt és DOPPINGNAK minősül!