A nyak fájdalma, görcsei – sportsérülésekről röviden
Megoszt
A nyaki fájdalom, nyaki görcs előfordulása a nyak izmainak sérülésére utal. Mivel a nyak izmainak alacsony a görcsküszöbe, így kialakulásának okai különbözőek lehetnek. Mivel a nyak fontos szerepet játszik a testtartásban, az idegrendszeri funkciókban és a mindennapi életvitelben, a gondos és pontos differenciáldiagnózis elengedhetetlen.
Nyak megerőltetése
A nyak feszülése a nyak szalagjainak sérülésére utal, akár a nyakcsigolyák között, mint az ostorcsapásnál, akár – ritkábban – a csigolyák testét egy vonalban tartó szalagokban. Ez minden esetben izomgörcshöz vezet, ami megnehezítheti a diagnózist. A kérdés így hangzik: „Ez az izom okozza a fájdalmat, vagy az izom véd egy sérülést, amely az izom görcsét okozza?”.
Nyakfájdalom a sportban
A nyaksérülés leggyakrabban a kontakt sportokban fordul elő, különösen a labdarúgásban, ahol a helytelen edzés vagy egy rossz földreérkezés a nyak rossz helyzetéhez vezethet egy szerelés során. A búvár- és vízi sportok, a birkózás, a jégkorong, a síelés, a torna (különösen a trambulin), a labdarúgás, a küzdősportok és a súlyemelés sportolói hajlamosak a nyaksérülésre.
A nyak anatómiája
A nyakat hét nyakcsigolya alkotja. A csigolyák olyan csontok, amelyek struktúrát hoznak létre, bizonyos irányokban lehetővé teszik a mozgást, más irányokban pedig korlátozzák vagy akadályozzák a mozgást. Ezeket csigolyák közötti porckorongok választják el egymástól, amelyek a csigolyák összenyomásakor párnaként szolgálnak és segítenek az energia elvezetésében. A nyak „zygoapofízis ízületei”, más néven „facet-ízületek”, azok az ízületek, amelyek a csigolyákat egymással összekötik. Párban helyezkednek el, a csigolya mindkét oldalán egy-egy csigolya kapcsolódik az alatta lévő csigolyához, és mindkét oldalon egy-egy csigolya a felette lévőhöz. Mind a porckorongokat, mind a fakultatív ízületeket az általuk összekötött csigolyákról nevezik el. Mivel hét nyakcsigolya van, a negyedik és az ötödik csigolya közötti porckorongot C4-C5-ös porckorongnak, az ezen a helyen lévő „facet-ízületet” pedig C4-C5-ös ízületnek nevezik.
A csigolyák a gerincvelőnek is helyet biztosítanak, a csigolyaformát, amelynek védelmén mind az izmok, mind a nyaki csontok dolgoznak. A nyak és a karok perifériás idegei egyaránt a gerincvelőből nyúlnak ki a nyakcsigolyákon áthaladva, majd ezek az idegek a nyaki gerincben lévő oldalsó nyílásokon, az úgynevezett csigolyaközi „foraminokon” keresztül haladnak. A nyak elülső izmai a nyak védelmében dolgoznak, hasonlóan ahhoz, ahogyan a hasizmok védik a hát alsó részét. A váll fontos, a nyakhoz kapcsolódó izmai közé tartozik a trapézizom, a levator scapula, a rhomboid minor és a serratus posterior superior izom.
Nyaki fájdalom okai
A nyakizmok vagy szalagok leggyakoribb sérülését gépjárműbalesetek okozzák. A sportsérülések és a nyak hosszan tartó rossz helyzete alvás vagy munka közben szintén gyakori kiváltó okok. Ha a sérülés csak az izmot érinti, az izom 2-3 héten belül gyógyul. Ha az izom valami más sérülést vagy fertőzést véd, a görcsösség hajlamos tovább fennmaradni. Az ostorcsapás okozta sérüléseknél a sérülés a csigolyák közötti szalagokat is érinti. Ha a sérülés a homlokízületeket érinti, az izmok görcsbe rándulnak, hogy az ízületeket távol tartsák egymástól, mivel ez csökkenti az ízületi gyulladásból eredő fájdalmat. Ha a sérülés a gerincvelőt, a porckorongot, a csigolyákat vagy a perifériás idegeket érinti, vagy fertőzés okozza, az izmok görcsbe rándulnak, hogy a nyakat optimális helyzetben tarthassák, hogy minél több hely maradjon a gerincvelő számára. Néha a sérülés valójában a vállat éri, de az izomkötődések és az izomgörcsküszöbök miatt a fájdalom inkább a nyakban érezhető.
Tünetek
A nyaki húzódás izomgörcsben vagy feszülésben nyilvánul meg az egész nyakon. Ez leggyakrabban hátsó, de lehet elülső görcs is. Ha a fájdalom a nyaki ízületekből ered, a beteg ébredéskor nyaki „csikorgásról” és „recsegésről” számol be, majd ahogy az izmok elkezdenek bemelegedni, hogy széthúzzák az ízületeket, a fájdalom csökken. Ezután, ahogy az izmok az ízületek folyamatos széthúzásától kezdenek elfáradni, izomgörcs kezdődik, és a páciens a görcsből eredő tipikus nyaki fájdalomról számol be. A gerincvelő vagy a perifériás idegek sérülését elszenvedett betegek (általában a porckorongnak az idegbe történő kidudorodása miatt) a nyak mozgatásakor fájdalomról, zsibbadásról és/vagy gyengeségről számolnak be az érintett idegnek megfelelő karjukban. Ha a sérülés valójában a vállban van (azaz nem oda kisugárzó a fájdalom), a lapockát irányítani próbáló izmok szabálytalan feszülését vagy görcsét okozza, és mivel ezek az izmok a nyakhoz kapcsolódnak, nyaki fájdalmat okoznak. Itt azonban a nyakfájás bonyolódik. A nyakban lévő porckorongdudorok a vállak gyengeségéhez vezethetnek, ami viszont a nyak fájdalmához vezet.
A facet-ízületi gyulladásból eredő hosszan tartó izomgörcs a nyakban a dekondicionáltságból eredő váll-gyengeséghez vezethet, ami nyaki fájdalomhoz vezethet. Általánosságban elmondható, hogy a hosszan tartó nyaki fájdalom vállfájdalomhoz, a hosszan tartó vállfájdalom pedig nyaki fájdalomhoz vezet. Hogy tovább fokozzuk ezt a diagnosztikai dilemmát, a mellkasi kimeneti tünetek a porckorong kidudorodást utánozhatják. Ha a betegnek nyakfájdalma van, a nyaki szkalénusz izmok (amelyek a nyakcsigolyáktól az első és második bordáig terjedő mély izmok) görcsössége a karok idegeinek beidegzését okozhatja, ami a karok fájdalmát, zsibbadtságát és/vagy gyengeségét eredményezi. Ha a betegnek vállfájdalmai vannak, gyakran a mellizom (pectoralis minor) elülső részén feszül meg, mivel ez a mellizom a lapocka mozgását is megpróbálja szabályozni. A karokhoz vezető idegek is ezen izom alatt haladnak, és ez okozhat radikuláris tüneteket, de ez a mellkasi kivezetés egy fajtája. A rossz testtartás akár nyak-, akár vállfájdalom miatt a kulcscsont és az első borda befolyásolhatja a karokhoz vezető idegeket, mivel azok e két csont között haladnak, ami ismét zavaró kartüneteket okozhat.
Ahol a nyaki izmok a fejhez kapcsolódnak, azt a koponya nyaki gerincének nevezzük. Ennél a kapcsolódási pontnál az izmok egy „epicranius” nevű izommal keverednek. Ez az izom sapkaként fedi a koponya tetejét, és ha görcsölni kezd, a páciensnél gyakori tenziós fejfájás alakul ki. A nyakszirtnél a fej mindkét oldalán található egy idegpár, amelyet a nagyobb nyakszirtidegnek (GON) és a kisebb nyakszirtidegnek (LON) neveznek. A nyakizmok hosszan tartó görcse ezen idegek irritációjához vezethet. Ha a GON irritálódik, a betegnek a fejtető fölötti fájdalma lesz, amely úgy érzi, mintha a szeméből sugározna ki. Ha a LON irritálódik, a betegnek a füle tetején át a halánték területéig terjedő fájdalma lesz. Ha a betegnek bőrpírja, duzzanata vagy láza is van, és a nyaka megmerevedik, akkor ki kell zárni a fertőzés vagy az agyhártyagyulladás lehetőségét. Ha a páciensnek nemrégiben történt traumája van, és a nyak tartósan merevedik, a csigolyatörés kizárása érdekében röntgenfelvételt és/vagy komputertomográfiás (CT) vizsgálatot kell végezni.
Orvosi diagnózis
Ha a nyak feszültsége akut és trauma után jelentkezik, röntgen- és CT-vizsgálat végzendő. Ha a nyaki törzs agyhártyagyulladás vagy fertőzés tüneteivel jár, megfelelő akut laboratóriumi vizsgálatok, gerincvelői folyadék vizsgálatára szolgáló gerincvelői csapolás és mágneses rezonancia-vizsgálat (MRI) lehet indokolt. Ha a nyak vagy a kar radikuláris tünetei jelentkeznek, el kell végezni a mellkasi kivezető szindróma kizárására irányuló fizikális vizsgálatot, valamint a kar részletes vizsgálatát a dermatom, a reflexek és az izomerő eltérései szempontjából. Szükség lehet MRI-vizsgálatra, de nem szabad elfelejteni, hogy egyes kutatások szerint az MRI-vizsgálat során az egyáltalán tünetmentes emberek akár 60%-ánál is kimutatták a porckorong kidudorodását/sérvét.
A váll fizikális vizsgálata elengedhetetlen, különös tekintettel a lapocka mozgására és a lapockától a nyakig tartó izmok tapintására, valamint a vállban jelentkező impingement tüneteire. Meg kell kísérelni a nyaki fakultatív ízületek tapintását, felismerve azonban, hogy ha az izmok görcsösek, akkor azok a fakultatív ízületek fölött helyezkednek el, és ez a tapintás magas hamispozitív arányú. A nyak teljes mozgásterjedelmét kell kérni, lehetővé téve a betegek számára, hogy saját magukat mozgassák, mivel a betegek ritkán sérülnek meg súlyosan.
Kezelés
Akut nyakgörcs/nyaktörés esetén, ha a fertőzést, törést és a radikuláris tüneteket kizárták, az izmokat pihenéssel és jegeléssel kezelik – a közös RICE vagy PRICE (protect, rest, ice, compression, elevation) terápia elemeivel. A nyak kompressziója nem feltétlenül célszerű, a nyak emelése pedig szükségtelen lehet. Sok sportorvos a lágy vagy kemény gallérral való védelmet részesíti előnyben. A nyakizmok pihentetésének ugyanazt a protokollt kell követnie, mint a hát alsó (deréktáji) részénél, ahol hasznos dolog rövid ideig pihenni, de egy-két nap múlva jobb, ha a beteg visszatér az aktivitáshoz. A nyakizmokat jéggel kell kezelni, az elfogadott 20 perc hűtés – 2 óra pihentetés protokoll szerint. A gyulladáscsökkentők használata ajánlott, ha a gyártó ajánlásainak megfelelően alkalmazzák őket.
Ha a fizikális vizsgálat porckorongdudorra/sérvre utal, és az MRI megerősíti azt, akkor epidurális szteroidinjekció és/vagy a porckorong műtétje indokolt lehet. Ha az ok a homlokízületi fájdalom, akkor szükség lehet a homlokízületek vagy az ezeket az ízületeket ellátó idegek szteroid injekcióira. Néha ezen ízületek műtéti fúziójára is szükség van. Ha a görcs a vállból ered, gyakran a fizikoterápia a legjobb megoldás, de ez ismét egy erősen összetett forgatókönyv, és a kezelőorvosnak alaposnak kell lennie, hogy megfejtse ezt a rejtvényt. Ha a betegeket nem tanítják meg helyesen arra, hogyan erősítsék a lapocka mozgását, akkor továbbra is a kompenzáló izmaikat fogják használni, és a nyaki fájdalmuk súlyosbodni fog.
A fent leírt mellkasi kimeneti tünetek a mellizom (pectoralis minor) és a scalene-izmok nyújtásával és a testtartás javításával is javíthatók. Mindez a legjobban megfelelő fizikoterápiával érhető el. Ha valakinek néhány napnál hosszabb ideig nyakfájdalmai vannak akár húzódásból, akár görcsből, akkor az elülső nyaki izmok gyengesége és a hátsó nyaki izmok feszessége alakul ki nála. Ez általában jövőbeli visszatérő nyaki problémákhoz vezet. Minden erőfeszítést meg kell tenni a felépült nyak elülső izmainak megerősítésére és a hátsó izmok nyújtására. A sérülésnek arra is figyelmeztetnie kell a sportolót, az edzőt, a szülőt és a sportolót, hogy a jelenlegi tünetek megismétlődésének elkerülése és a még súlyosabb sérülés megelőzése érdekében szükséges a technika, a stílus, valamint a jelenlegi erőnlét és szokások gondos felülvizsgálatára.
Forrás: Berkes I.: “A sportorvoslás alapjai. Sportsebészet” (OSEI, 1998) és “Sportsérülések ellátása” (kézirat, szerkesztő: Prof. Dr. Berkes István); Irvin R, Iversen D, Roy S., 1998.; Reed DC. 2019; Wheeler S. M., 2018
Kövess minket itt is, ott is!