A sportbabonák, a -rituálék és a -rutinok közötti különbség

A sportolók, edzők és szurkolók gyakran összekeverik a babonák, a rituálék és a rutinok fogalmát. Ha valaha figyelte már például Rafael Nadal adogatás előtti mozdulatait, bizonyára feltűnt a szinte szertartásszerű, aprólékosan ismételt mozdulatsor. Megigazítja a nadrágját elöl és hátul, megérinti a vállát, az orrát, a fülét, végül a combját is. Önéletrajzában Nadal így fogalmaz: „Sokan babonának nevezik ezt, pedig nem az. Ha az lenne, miért csinálnám ugyanúgy akkor is, ha nyerek, és akkor is, ha veszítek? Ez segít abban, hogy ráhangolódjak a mérkőzésre, és rendet teremtsek magam körül, hogy az összhangban legyen azzal a renddel, amit fejben keresek.” A sportban kulcsfontosságú, hogy a sportolók és az edzők megértsék és világosan elkülönítsék egymástól a babonákat, a rituálékat és a rutinokat.

„Ez egy módja annak, hogy a környezetemet összhangba hozzam azzal a renddel, amit fejben keresek.” (Rafael Nadal)

Babonák

A babonák olyan téves hiedelmek, amelyekről a sportolók azt gondolják, hogy hatással vannak a teljesítményükre, valójában azonban nincs valódi befolyásuk az eredményre (Lodato, 2022). A babonák többnyire véletlen egybeesésekből alakulnak ki: a sportoló ok-okozati kapcsolatot feltételez ott is, ahol ilyen valójában nem létezik. Ilyen lehet például, ha valaki mindig ugyanazt a zenét hallgatja verseny előtt, ragaszkodik egy bizonyos színű sportszárhoz, vagy ügyel arra, hogy ne lépjen rá a pálya vonalaira.

Rituálék

A rituálék rendkívül merevek, kevéssé rugalmasak, ezért sokszor akár hátráltathatják is a sportolót vagy a csapatot (Lodato, 2022). Az a játékos, aki szigorúan ragaszkodik a saját rituáléihoz, idegenbeli mérkőzéseken könnyen nehéz helyzetbe kerülhet, amikor nem állnak rendelkezésére a megszokott körülmények. Röplabdában például tipikus rituálé lehet, amikor a csapat minden egyes szervapont között ugyanazzal a rigmussal biztatja egymást, függetlenül a játékhelyzettől. Az ehhez való merev ragaszkodás olykor fokozhatja a lendületet és a csapategységet (pozitív hatás), máskor viszont elvonhatja a figyelmet azokról a taktikai megbeszélésekről, amelyekre az adott helyzetben nagyobb szükség lenne (negatív hatás).

Rutinok

A rutin olyan „a teljesítmény szempontjából releváns gondolatokból és cselekvésekből álló sorozat, amelyet a sportoló tudatosan és következetesen alkalmaz egy önálló ütemezésű sportmozgás előtt”, például röplabdában szerválás előtt (Mesagno & Mullane-Grant, 2010). A rutin ismételhető, következetes, komfortos és tudatos, ugyanakkor a körülményekhez és az akadályokhoz igazodva rugalmasan alakítható is (Lodato, 2022).

Az egyik leghatékonyabb módszer arra, hogy egy sportoló növelje az önbizalmát, javítsa a koncentrációját és kiegyensúlyozott teljesítményre legyen képes, az, ha tudatos rutinokat épít be a felkészülésébe és az edzésmunkájába (Vernacchia, McGuire, & Cook, 1996). Kutatások igazolják, hogy a rutinok segítenek elérni az optimális versenyállapotot, mivel növelik az önhatékonyság érzését, vagyis azt az élményt, hogy a sportoló képes kontrollálni a helyzetet nyomás alatt is (Hazell, Cotterill, & Hill, 2014).

Verseny előtti rutinok

A rutinok három jól elkülöníthető kategóriába sorolhatók: verseny előtti rutinok, verseny közbeni rutinok és verseny utáni rutinok. A verseny előtti rutinok – más néven pre-performance rutinok – azokból a tevékenységekből állnak, amelyeket a sportoló a verseny kezdete előtt végez annak érdekében, hogy mentálisan megfelelő állapotba kerüljön. Ezeknek a rutinoknak fel kell készíteniük a sportolót arra is, hogy kezelni tudja a váratlan nehézségeket: például ha megzavarják a bemelegítését, csúszik a kezdés az időjárás miatt, ellenséges a közönség, vagy negatív belső párbeszéd indul el benne.

Verseny közbeni rutinok

A verseny közbeni rutinok azok a cselekvések, amelyeket a sportoló játék közben, két megmozdulás között vagy időkérés alatt végez. Ideális esetben ezeket rövid szünetekben alkalmazza, illetve közvetlenül egy-egy fontos technikai elem előtt – például büntetődobás előtt kosárlabdában, vagy szerva előtt teniszezéskor, illetve röplabdában. Mivel versenyhelyzetben nagyon kevés idő áll rendelkezésre, ezeknek a rutinoknak gyorsnak és hatékonynak kell lenniük. Ilyen lehet például egy kulcsszó vagy fókuszmondat felidézése, amely segít visszaterelni a figyelmet a megfelelő feladatra.

Verseny utáni rutinok

A verseny utáni rutinokra a mérkőzés vagy verseny lezárását követően kerül sor: az öltözőben, hazafelé az úton vagy otthon, amikor a sportolónak lehetősége nyílik nyugodtan visszatekinteni a történtekre. A verseny utáni rutin során érdemes levonni a tanulságokat az adott teljesítményből (Orlick, 2016). Hasznos lehet átgondolni például a kulcsfontosságú játékhelyzeteket, az egyéni párharcokat, a döntéshozatalt, a csapattársakkal való együttműködést, valamint azt is, mennyire bizonyultak eredményesnek az alkalmazott taktikai megoldások.

Forrás: Counseling & Sport Psychology

Hivatkozások

• Xygalatas, Dimitris (2022, September 14) The Real Magic of Rituals. https://nautil.us/the-real-magic-of-rituals-238960/
• Lodato, Vincent A. (2022). Being Prepared: Routines for Readiness [PowerPoint Slides]. Canvas@UWS. https://canvas.uws.edu/courses/2345/assignments/29357?module_item_id=206390
• Burton, Damon & Raedeke, Thomas, D. (2008). Sport Psychology for Coaches. Human Kinetics.
• Stewart Cotterill, Neil Weston, & Gavin Breslin. (2017). Sport and Exercise Psychology: Practitioner Case Studies. Wiley-Blackwell.
• Hazell, J., Cotterill, S. T., & Hill, D. M. (2014) An exploration of pre-performance routines, self-efficacy, anxiety and performance in semi-professional soccer, European Journal of Sport Science, 14:6, 603-610, DOI: 10.1080/17461391.2014.888484
• McCann, Sean. (2009) Routines, rituals, and performing under pressure, Soccer Journal, 40-43.
• Mesagno, C., & Mullane-Grant, T. (2010). A Comparison of Different Pre-Performance Routines as Possible Choking Interventions. Journal of Applied Sport Psychology, 22(3), 343–360.
• Orlick, T. (2016). In Pursuit of Excellence: How to win in sport and life through mental training. (Fifth Edition). Human Kinetics.
• Vernacchia, Ralph, McGuire, Rick, & Cook, David. (1996) Coaching Mental Excellence. Warde Publishers, Inc.