D-aminosavak, DAA (D-aszparaginsav), N-methyl-D-aspartate
Megoszt
Az emberi szervezet fehérjéi kizárólag L-aminosavakból állnak, D-aminosavak főként a baktériumok sejtfalában, illetve egyesek tokjában találhatóak meg, D-aminosavak azonban táplálékainkban is előfordulnak.
A fehérjealkotó aminosavak (a glicin kivételével) alfa-szénatomja kiralitáscentrum, a hozzá kapcsolódó ligandumok (aminocsoport, karboxilcsoport, hidrogénatom, oldallánc) kapcsolódási sorrendjétől függően L- és D-aminosavakat (L- és D-sztereoizomer) különböztetünk meg. Erről azt kell tudnunk, hogy az emberi szervezet fehérjéi kizárólag L-aminosavakból állnak, D-aminosavak főként a baktériumok sejtfalában, illetve egyesek tokjában találhatóak meg, D-aminosavak azonban táplálékainkban is előfordulnak. A dietetikai és sportdietetikai szakirodalom által nemzetközi szinten is figyelmen kívül hagyott potenciális probléma az ipari fizikai-kémiai kezeléseken átesett fehérjék D-aminosav-tartalma. A D-aminosavak ugyan élelmiszereinkben természetes eredetűek is lehetnek – mikrobiális fermentáció során jönnek létre nagyobb mennyiségben -, ám a tartós lúgos- és hőkezelés, hidrolízis ritkán extrém mértékben is megemelheti szintjüket az élelmiszerekben, így akár csecsemőtápszerekben vagy fogyókúrás (testtömegcsökkentő) diétában felhasználható készítményekben is. Ezen vegyületeket a D-aminosav-oxidáz enzimek ugyan kezelni tudják, ám ennek mértéke korlátozott.
Az eredmény a növekedés visszamaradása, nephrotoxicitás is lehet (Csapó 2003; Friedman M, 1999). Doppingcélú és mikrobiomszintű alkalmazásuk sem zárható ki: a karboxipeptidáz-A gátlása opioid vegyületek lebontását blokkolhatja az agyban és a gerincvelőben (fájdalomérzet manipulálása), míg az antimikrobiális peptidek, ezeket termelő mikroorganizmusok a test mikrobiomjának összetételét segíthetnék manipulálni. A D-aminosavak teljesítményfokozást célzó alkalmazásának lehetősége mellett szól a D-aszparaginsav tesztoszteronszintre gyakorolt befolyása is (Topo 2009), ez azonban feltehetően nem ergogén hatású. A kognitív funkciókra, az emlékek raktározására állatkísérletek adatai alapján kedvezően hathat, biztonságos alkalmazási protokollja ellenben még nem pontosan ismert (Topo 2010). Az utóbbi évek egyik legnépszerűbb kiegészítője a természetes és kockázatmentes tesztoszteron-szint emelést ígérő D-aminosav kiegészítő, a DAA. A D-aminosavak és ezek célreceptorára ható vegyületek egészséges emberek tesztoszteronnövelése és teljesítményfokozásának hatásosságát a friss kutatások teljes mértékben megcáfolták!
A D-aminosavak teljesítményfokozást célzó alkalmazásának lehetősége mellett szól a D-aszparaginsav tesztoszteronszintre gyakorolt befolyása is, ez azonban vélhetően nem teljesítményfokozó hatású. Ennek egyszerű magyarázata, hogy – mint azt az anabolikus androgén szteroidok kutatásaiból tudjuk – a tesztoszteron szintjének emelése csak az élettaninál jóval magasabb szintnél válthatna ki ilyen hatást.
Az aszparaginsav egy aminosav. Az aszparaginsav normálisan a legtöbb fehérjében előfordul, azonban nem D-aszparaginsav, hanem L-aszparaginsav formájában. A DAA korábbi, alacsony tesztoszteronszintű embereken végzett vizsgálatok alapján a tesztoszteron szintézis hármas tengelyének mindhárom szintjére pozitív hatással van: fokozza mind a GnRH, az LH és a tesztoszteron termelést is. Amint azt több helyen olvashatjuk, a herékben az LH hatására fokozódik a Leydig-sejtek tesztoszteron termelése, a DAA pedig állítólag segíti a herék koleszterin felvételét és a koleszterin tesztoszteronná alakulását. A DAA tehát nemcsak serkenti a herék tesztoszteron termelését, de néhány eredmény alapján fokozza a herék „alapanyag ellátását is”. Darryn S. Willoughby és Brian Leutholtz 28 edzett embert (megfelelően kontrollált módon) vizsgálva napi 3 g DAA és rezisztencia edzés (heti 4 edzés) kombinációját alkalmazva úgy találták, hogy a normál felső sávjában lévő tesztoszteron-szinttel rendelkező sportolóknál (alanyok) a kiegészítés NEM változtatott számottevően a tesztoszteron (szabad és kötött) vagy az LH, GnRH, ösztradiol szintjén! A kutatás ennél izgalmasabb kérdéseket is feszeget a hatásmechanizmus tekintetében, ennek részletezését azonban itt mellőzném. Az egyetlen dolog ami a kutatás ellen szól – a kutatók véleménye szerint – az a résztvevők kis száma. Jelenleg azt mondhatjuk, hogy a DAA hatásossága normál, eddig biztonságosnak talált dózisok alkalmazása mellett legfeljebb az eleve alacsony férfi hormon-szinttel rendelkező férfiaknak lehet valamennyire hatásos (Willoughby 2013; Willoughby 2014). A legfrissebb kutatás szerint nagyobb dózisban (6 g/nap) fogyasztva akár csökkentheti is egészséges férfiak tesztoszteron szintjét (Melville 2015)!
Alkalmazása senkinek sem javasolt, doppingbesorolása pedig a jövőre nézve kérdéses!